Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Leállt a Sárvár-Répcevis vasútvonal
Az 1913-ban átadott Zalabér-Sárvár-Felsőlászló a 60-70-es évek közlekedési koncepciójának esett áldozatul. 1974. május 26-án közlekedett utoljára vonat a Sárvár-Répcevis szakaszon. A zalabéri vonalat egy évvel később számolták fel.
Az 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció jegyében Magyarország területén több kisforgalmú vasútvonal forgalmát megszüntették, a közlekedésüket közútra terelték.
Sárvárt e rendelkezés két esetben is érintette. Az 1913-ban megnyitott Felsőlászló-Sárvár-Zalabér vasutat ekkor már két különálló vonalként kezelték. A Trianont követően az egykor Kőszegig járó szerelvények már csak Répcevisig közlekedtek.
A környéken alig volt jelentősebb üzem, amely teherforgalmat generált volna, és a pálya állapota sem tette lehetővé, hogy nagyobb teherrel megrakott szerelvények közlekedjenek rajta. Beruházni meg az akkori kormányzat nem akart, mert a közúti közlekedés fejlesztése mellett állt ki. A környék aprófalvaiból csak kevesen ingáztak a városokba, 1972-ben 1.734.239 főt regisztráltak egész évben. Na, persze, a korabeli adatokkal vigyázni kell, hiszen azok kozmetikázása, az elérendő cél érdekében történő "szépítése" egyáltalán nem volt ritka!
Az éves veszteséget közel 4 millió forintra becsülve döntöttek a vonal bezárása mellett. A Sárvár és Répcevis közötti 41 km-es szakaszon 1974. május 26-án 0.00 órától nem közlekedtek a megszokott Ganz motorvonatok. Sok helybeli máig nosztalgiával vegyes szomorúsággal emlékezik a kis vonatra, amelynek pályáját sem kímélték. Alig egy év alatt eltüntették a felépítményeket. Répcevis mellett Csepreg, Bő, Chernelházadamonya, Mesterháza és Tompaládony, Zsédeny, Rábapaty és az időközben Sárvárhoz kapcsolt Rábasömjén veszítette el vasútját, míg Bük, Hegyfalu és Sárvár megszűnt elágazó állomás lenni. Lassan a kis állomásépületek is el-eltünedeztek, vagy átépültek.
Az egy évvel később felszámolt Sárvár-Zalabér vasúttal együtt Sárvár városa olyan vonalakat vesztett el, amelyeknek elkészültéért egykor sokat harcolt. Ideje lenne, hogy Sárvár lakosságát is emlékeztesse valami e két egykor volt vasútra!
Címkék: megszűnés»vasút»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Leállt a Sárvár-Répcevis vasútvonal
Az 1913-ban átadott Zalabér-Sárvár-Felsőlászló a 60-70-es évek közlekedési koncepciójának esett áldozatul. 1974. május 26-án közlekedett utoljára vonat a Sárvár-Répcevis szakaszon. A zalabéri vonalat egy évvel később számolták fel.
Az 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai koncepció jegyében Magyarország területén több kisforgalmú vasútvonal forgalmát megszüntették, a közlekedésüket közútra terelték.
Sárvárt e rendelkezés két esetben is érintette. Az 1913-ban megnyitott Felsőlászló-Sárvár-Zalabér vasutat ekkor már két különálló vonalként kezelték. A Trianont követően az egykor Kőszegig járó szerelvények már csak Répcevisig közlekedtek.
A környéken alig volt jelentősebb üzem, amely teherforgalmat generált volna, és a pálya állapota sem tette lehetővé, hogy nagyobb teherrel megrakott szerelvények közlekedjenek rajta. Beruházni meg az akkori kormányzat nem akart, mert a közúti közlekedés fejlesztése mellett állt ki. A környék aprófalvaiból csak kevesen ingáztak a városokba, 1972-ben 1.734.239 főt regisztráltak egész évben. Na, persze, a korabeli adatokkal vigyázni kell, hiszen azok kozmetikázása, az elérendő cél érdekében történő "szépítése" egyáltalán nem volt ritka!
Az éves veszteséget közel 4 millió forintra becsülve döntöttek a vonal bezárása mellett. A Sárvár és Répcevis közötti 41 km-es szakaszon 1974. május 26-án 0.00 órától nem közlekedtek a megszokott Ganz motorvonatok. Sok helybeli máig nosztalgiával vegyes szomorúsággal emlékezik a kis vonatra, amelynek pályáját sem kímélték. Alig egy év alatt eltüntették a felépítményeket. Répcevis mellett Csepreg, Bő, Chernelházadamonya, Mesterháza és Tompaládony, Zsédeny, Rábapaty és az időközben Sárvárhoz kapcsolt Rábasömjén veszítette el vasútját, míg Bük, Hegyfalu és Sárvár megszűnt elágazó állomás lenni. Lassan a kis állomásépületek is el-eltünedeztek, vagy átépültek.
Az egy évvel később felszámolt Sárvár-Zalabér vasúttal együtt Sárvár városa olyan vonalakat vesztett el, amelyeknek elkészültéért egykor sokat harcolt. Ideje lenne, hogy Sárvár lakosságát is emlékeztesse valami e két egykor volt vasútra!
Címkék: megszűnés»vasút»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza