Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Meghalt Kanizsai János érsek
A sárvári várat Zsigmond királytól megszerző Kanizsai János esztergomi érsek többször is szembefordult a királlyal, mégis annak birodalmi kancellárjaként hunyt el 1418. május 30-án
Nevéhez fűződik az Osl nemzetséghez tartozó Kanizsai család felemelése és Magyarország egyik legnagyobb birtokosává tétele. Zsigmond király neveztette ki esztergomi érsekké, aki neki és családjának több dunántúli várat, várost és falvak tucatjait adományozta. 1390-ben, eleinte zálogként sikerült megszereznie a sárvári várat és az előtte elterülő Sziget mezővárost.
Az érsek azonban, testvéreivel együtt, nem bizonyult hűségesnek királyához. Kétszer is fellázadtak ellene, előbb bebörtönözték, majd az ellenkirály Nápolyi Lászlóhoz csatlakoztak. Zsigmond másodszorra nem kegyelmezett. Kíméletlenül elkobozta hűtlen érseke javait, így Sárvárt is, amelyet hamarosan Ozorai Pipó kapott meg.
Kanizsai János azonban nem tekinthető kizárólag saját hasznát leső, köpönyegforgató harácsoló nemesnek és egyházfőnek. Komoly jogtudósi ismereteit bizonyítja, hogy királya elzáratása idején ő vezette a Szent Korona nevében az országtanácsot. Ekkortól figyelhető meg Magyarország azonosítása a Szent Korona területével.
A király kegyeit visszaszerző, és német birodalmi kancellárrá emelkedő Kanizsai érsek 1418 május végén hunyt el.
Kanizsai János érsek életébe is be akarok tekinteni »
Címkék: halálozás»Kanizsai János»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Meghalt Kanizsai János érsek
A sárvári várat Zsigmond királytól megszerző Kanizsai János esztergomi érsek többször is szembefordult a királlyal, mégis annak birodalmi kancellárjaként hunyt el 1418. május 30-án
Nevéhez fűződik az Osl nemzetséghez tartozó Kanizsai család felemelése és Magyarország egyik legnagyobb birtokosává tétele. Zsigmond király neveztette ki esztergomi érsekké, aki neki és családjának több dunántúli várat, várost és falvak tucatjait adományozta. 1390-ben, eleinte zálogként sikerült megszereznie a sárvári várat és az előtte elterülő Sziget mezővárost.
Az érsek azonban, testvéreivel együtt, nem bizonyult hűségesnek királyához. Kétszer is fellázadtak ellene, előbb bebörtönözték, majd az ellenkirály Nápolyi Lászlóhoz csatlakoztak. Zsigmond másodszorra nem kegyelmezett. Kíméletlenül elkobozta hűtlen érseke javait, így Sárvárt is, amelyet hamarosan Ozorai Pipó kapott meg.
Kanizsai János azonban nem tekinthető kizárólag saját hasznát leső, köpönyegforgató harácsoló nemesnek és egyházfőnek. Komoly jogtudósi ismereteit bizonyítja, hogy királya elzáratása idején ő vezette a Szent Korona nevében az országtanácsot. Ekkortól figyelhető meg Magyarország azonosítása a Szent Korona területével.
A király kegyeit visszaszerző, és német birodalmi kancellárrá emelkedő Kanizsai érsek 1418 május végén hunyt el.
Kanizsai János érsek életébe is be akarok tekinteni »
Címkék: halálozás»Kanizsai János»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza