Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Sárvár várossá vált!
Károly Róbert király 1328. május 10-én kelt oklevelében Sziget települést, azaz Sárvárt mezővárosi kiváltságokkal ruházta fel, amellyel elindította azt a városfejlődés útján.
Sárvár, pontosabban a vár előtt elterülő Sziget nevű település 1328. május 10-én kapott kiváltságlevelet I. Károly (Róbert) magyar királytól. Érdekes azonban, hogy az oklevél azt említi, hogy a kérvényezők a korábbi kiváltságokat megerősíteni és helyben hagyni kívánták, amely arra utal, hogy már korábban elnyerték azt valakitől, de nem tudjuk, kitől. Feltehetően az itt birtokos nagyhatalmú Kőszegi család alapíthatta a települést. Az ide telepített, minden valószínűség szerint nyugati (talán német) eredetű hospesek (telepesek) csak bizonyos kedvezmények fejében lehettek hajlandóak elfogadni a földesúr ajánlatát. A birtokos pedig a neki járó hasznot szem előtt tartva inkább megadta a kért engedményeket, hiszen így is jobban járt, mintha földjei műveletlenül maradtak volna.
A szintén a Kőszegiek tevékenysége nyomán felépült vár előtt a Gyöngyös ágai zártak közre egy szigetet, amely a születő település eredeti nevét adta. Nevezték Szigetnek vagy Sárszigetnek is. 1327-ben Károly Róbert hadvezére, Köcski Sándor országbíró foglalta el Sárvárt a Kőszegiektől, és lett annak várnagya. Nyilván az uralomváltás tette szükségessé a város lakói számára azt, hogy korábban is meglévő kiváltságaikat új urukkal, a királlyal is megerősíttessék.
András sárvári plébános, Miklós sárszigeti bíró és Thereb János járultak az uralkodó színe elé kérvényükkel. Károly méltónak és igazságosnak találta a kérést, és a régi kiváltságokat megerősítette. Az oklevélben három fő kérdést rendeztek: a polgárok önigazgatását, a földesúri szolgáltatásokat és a vámkiváltságot. A lakosság belső ügyeit a király képviselőjétől, a várnagytól, az ispántól és a tiszttartóktól függetlenül intézhette, a város irányítására bírót választhatott, aki bűnesetekben is illetékes volt. Évente, Szent György napján (április 24-én) választották az elöljáróságot, de a bíró visszaélés esetén leváltható volt.
Ahhoz, hogy a lakók földet tudjanak művelni, elegendő területre volt szükségük. Ezt a király szintén biztosította számukra. A másutt terményben fizetendő tizedet Szigetben a polgárok pénzben és egy összegben róhatták le. Hasonlóan kellett a földesúri, a 14. században végig királyi, adót is megadniuk.
A lakosság a földművelés mellett kézműiparból és kereskedelemből élt. Az utóbbi sikeres műveléséhez, ahhoz, hogy más városok kereskedőivel is egyenrangúnak számítsanak, vámmentességre volt szükségük. A sárvári hídnál a kereskedők harmincadvámot fizettek, a szigeti kalmárokat azonban Károly király a privilégiummal kivette ezen teher alól. De nem kellett a környék más harmincadhivatalán sem vámot fizetniük.
A lakosságszám növelése érdekében – mondja az oklevél – bárkit befogadhattak falaik közé, sőt menekülő bűnösöknek 15 napig védelmet is biztosíthattak.
Az 1328-ban kapott kiváltságok tették lehetővé, hogy Sárvár-Sársziget elinduljon a fejlődés útján. Mezővárosi jogait minden körülmények között, a legreménytelenebbnek tűnő helyzetekben is megvédte, az uralkodókkal rendre megerősíttette. A városi jogokkal a település tudott élni, folyamatosan erősödött, külsejében is városiassá vált, vonzereje nemcsak a környékre, hanem távolabbi területekre is kiterjedt. Ezen az adottság birtokában a pusztulások után is újjáéledt, valamint a városi rang időleges elvesztésének időszakában (1871-1968) is urbánus maradt, és vissza tudta szerezni városi címét.
Címkék: Károly Róbert»kiváltságlevél»mezőváros»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Sárvár várossá vált!
Károly Róbert király 1328. május 10-én kelt oklevelében Sziget települést, azaz Sárvárt mezővárosi kiváltságokkal ruházta fel, amellyel elindította azt a városfejlődés útján.
Sárvár, pontosabban a vár előtt elterülő Sziget nevű település 1328. május 10-én kapott kiváltságlevelet I. Károly (Róbert) magyar királytól. Érdekes azonban, hogy az oklevél azt említi, hogy a kérvényezők a korábbi kiváltságokat megerősíteni és helyben hagyni kívánták, amely arra utal, hogy már korábban elnyerték azt valakitől, de nem tudjuk, kitől. Feltehetően az itt birtokos nagyhatalmú Kőszegi család alapíthatta a települést. Az ide telepített, minden valószínűség szerint nyugati (talán német) eredetű hospesek (telepesek) csak bizonyos kedvezmények fejében lehettek hajlandóak elfogadni a földesúr ajánlatát. A birtokos pedig a neki járó hasznot szem előtt tartva inkább megadta a kért engedményeket, hiszen így is jobban járt, mintha földjei műveletlenül maradtak volna.
A szintén a Kőszegiek tevékenysége nyomán felépült vár előtt a Gyöngyös ágai zártak közre egy szigetet, amely a születő település eredeti nevét adta. Nevezték Szigetnek vagy Sárszigetnek is. 1327-ben Károly Róbert hadvezére, Köcski Sándor országbíró foglalta el Sárvárt a Kőszegiektől, és lett annak várnagya. Nyilván az uralomváltás tette szükségessé a város lakói számára azt, hogy korábban is meglévő kiváltságaikat új urukkal, a királlyal is megerősíttessék.
András sárvári plébános, Miklós sárszigeti bíró és Thereb János járultak az uralkodó színe elé kérvényükkel. Károly méltónak és igazságosnak találta a kérést, és a régi kiváltságokat megerősítette. Az oklevélben három fő kérdést rendeztek: a polgárok önigazgatását, a földesúri szolgáltatásokat és a vámkiváltságot. A lakosság belső ügyeit a király képviselőjétől, a várnagytól, az ispántól és a tiszttartóktól függetlenül intézhette, a város irányítására bírót választhatott, aki bűnesetekben is illetékes volt. Évente, Szent György napján (április 24-én) választották az elöljáróságot, de a bíró visszaélés esetén leváltható volt.
Ahhoz, hogy a lakók földet tudjanak művelni, elegendő területre volt szükségük. Ezt a király szintén biztosította számukra. A másutt terményben fizetendő tizedet Szigetben a polgárok pénzben és egy összegben róhatták le. Hasonlóan kellett a földesúri, a 14. században végig királyi, adót is megadniuk.
A lakosság a földművelés mellett kézműiparból és kereskedelemből élt. Az utóbbi sikeres műveléséhez, ahhoz, hogy más városok kereskedőivel is egyenrangúnak számítsanak, vámmentességre volt szükségük. A sárvári hídnál a kereskedők harmincadvámot fizettek, a szigeti kalmárokat azonban Károly király a privilégiummal kivette ezen teher alól. De nem kellett a környék más harmincadhivatalán sem vámot fizetniük.
A lakosságszám növelése érdekében – mondja az oklevél – bárkit befogadhattak falaik közé, sőt menekülő bűnösöknek 15 napig védelmet is biztosíthattak.
Az 1328-ban kapott kiváltságok tették lehetővé, hogy Sárvár-Sársziget elinduljon a fejlődés útján. Mezővárosi jogait minden körülmények között, a legreménytelenebbnek tűnő helyzetekben is megvédte, az uralkodókkal rendre megerősíttette. A városi jogokkal a település tudott élni, folyamatosan erősödött, külsejében is városiassá vált, vonzereje nemcsak a környékre, hanem távolabbi területekre is kiterjedt. Ezen az adottság birtokában a pusztulások után is újjáéledt, valamint a városi rang időleges elvesztésének időszakában (1871-1968) is urbánus maradt, és vissza tudta szerezni városi címét.
Címkék: Károly Róbert»kiváltságlevél»mezőváros»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza