Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Batthyány Lajos Sárvár országgyűlési képviselője
A szomszédos Ikerváron birtokos Batthyány Lajost, az első felelős magyar minisztérium elnökét 1848. június 23-án a sárvári kerület felkiáltással országgyűlési képviselőjének választotta.
A reformkor márciusi forradalom követeléseit tömörítő és szentesítő áprilisi törvények V. cikkelye szerint az országgyűlés tagjait népképviseleti alapon kell választani, és meghatározta a választhatóság feltételeit is.
A helyhatóságokban lázas szervezőmunka indult meg a választókerületek kijelölése, valamint a választások lebonyolítása terén. A sárvári kerülethez a mezővároson kívül 56 községet csatoltak összesen 27.204 fővel. Az országgyűlést István nádor július 2-i hatállyal hívta össze.
A szavazásra jogosultak összeírását követően a megyei Középponti Választmány a június 16-án tartott közgyűlését követően, 1848. június 23-ra tűzte ki a választás napját.
A sárvári és a kiscelli kerületben valójában szavazásra nem volt szükség, de bonyolította a helyzetet, hogy mindkét helyen ugyanaz a személy kapott bizalmat. Ő az ország március 17-e óta hivatalát töltő miniszterelnöke, az Ikerváron birtokos gróf Batthyány Lajos volt. Mivel ellenjelöltet nem állítottak, a közfelkiáltást követően a szavazatszámláló bizottság elnöke automatikusan a kerület megválasztott képviselőjének nyilvánította.
A kiscelli eredményekről a bizottság a választást követően azonnal értesítette a kormányfőt, másnap pedig Széll József alispán tájékoztatta a sárvári kerület mandátumáról. Június 24-én Batthyány megköszönte a kiscelliek bizalmát, de ekkor még nem ismerte a sárvári eredményeket. Miután megkapta Széll levelét, 26-án dönötta arról, hogy a sárvári mandátumot tartja meg, és udvarias hangvételű levélben lemondott a kiscelliről. (Ott Békássy Imre högyészi birtokost, szolgabírót, a korábbi szavazatszámláló bizottság elnökét választották meg.)
Batthyány október 2-ig megőrizte sárvári képviselői mandátumát, ekkor azonban miniszterelnöki címével együtt lemondott róla. Hazatért ikervári birtokaira, majd közkatonaként beállt a vasi nemzetőrségbe, de balesete megakadályozta abban, hogy a hadműveletekben részt vegyen. Miután azonban a sárvári kerület újra megerősítette képviselői mandátumát, december 6-án visszatért a pesti országgyűlésbe. A következő év elején itt tartóztatták le a császári katonák. Áprilisban, mikor Laibachba hurcolták, Jánosházán ki akarták szabadítani, de maga beszélte le erről az embereket, mert meg volt győződve ártatlanságáról. Sárváron átutaztában pedig egy éjszakát töltött a hercegi vadászkastélyban, bár ennek részletei ma sem ismertek. Az október 6-án kivégzett egykori miniszterelnök annyira népszerű volt Sárváron, hogy a 19. század legvégén, amikor az akkori utcákat a település képviselőtestülete névvel látta el, a főutca, korábbi nevén, Öreg vagy Nagy utca Batthyány Lajosról kapta a nevét. Ezt az elnevezést a szocialista korszak átmenete után 1990-ben újra visszakapta, sőt róla készült dombormű is került a legelső ház falára.
Az első magyar miniszterelnök teljes életrajza »
Címkék: Batthyány Lajos»országgyűlési képviselő»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Batthyány Lajos Sárvár országgyűlési képviselője
A szomszédos Ikerváron birtokos Batthyány Lajost, az első felelős magyar minisztérium elnökét 1848. június 23-án a sárvári kerület felkiáltással országgyűlési képviselőjének választotta.
A reformkor márciusi forradalom követeléseit tömörítő és szentesítő áprilisi törvények V. cikkelye szerint az országgyűlés tagjait népképviseleti alapon kell választani, és meghatározta a választhatóság feltételeit is.
A helyhatóságokban lázas szervezőmunka indult meg a választókerületek kijelölése, valamint a választások lebonyolítása terén. A sárvári kerülethez a mezővároson kívül 56 községet csatoltak összesen 27.204 fővel. Az országgyűlést István nádor július 2-i hatállyal hívta össze.
A szavazásra jogosultak összeírását követően a megyei Középponti Választmány a június 16-án tartott közgyűlését követően, 1848. június 23-ra tűzte ki a választás napját.
A sárvári és a kiscelli kerületben valójában szavazásra nem volt szükség, de bonyolította a helyzetet, hogy mindkét helyen ugyanaz a személy kapott bizalmat. Ő az ország március 17-e óta hivatalát töltő miniszterelnöke, az Ikerváron birtokos gróf Batthyány Lajos volt. Mivel ellenjelöltet nem állítottak, a közfelkiáltást követően a szavazatszámláló bizottság elnöke automatikusan a kerület megválasztott képviselőjének nyilvánította.
A kiscelli eredményekről a bizottság a választást követően azonnal értesítette a kormányfőt, másnap pedig Széll József alispán tájékoztatta a sárvári kerület mandátumáról. Június 24-én Batthyány megköszönte a kiscelliek bizalmát, de ekkor még nem ismerte a sárvári eredményeket. Miután megkapta Széll levelét, 26-án dönötta arról, hogy a sárvári mandátumot tartja meg, és udvarias hangvételű levélben lemondott a kiscelliről. (Ott Békássy Imre högyészi birtokost, szolgabírót, a korábbi szavazatszámláló bizottság elnökét választották meg.)
Batthyány október 2-ig megőrizte sárvári képviselői mandátumát, ekkor azonban miniszterelnöki címével együtt lemondott róla. Hazatért ikervári birtokaira, majd közkatonaként beállt a vasi nemzetőrségbe, de balesete megakadályozta abban, hogy a hadműveletekben részt vegyen. Miután azonban a sárvári kerület újra megerősítette képviselői mandátumát, december 6-án visszatért a pesti országgyűlésbe. A következő év elején itt tartóztatták le a császári katonák. Áprilisban, mikor Laibachba hurcolták, Jánosházán ki akarták szabadítani, de maga beszélte le erről az embereket, mert meg volt győződve ártatlanságáról. Sárváron átutaztában pedig egy éjszakát töltött a hercegi vadászkastélyban, bár ennek részletei ma sem ismertek. Az október 6-án kivégzett egykori miniszterelnök annyira népszerű volt Sárváron, hogy a 19. század legvégén, amikor az akkori utcákat a település képviselőtestülete névvel látta el, a főutca, korábbi nevén, Öreg vagy Nagy utca Batthyány Lajosról kapta a nevét. Ezt az elnevezést a szocialista korszak átmenete után 1990-ben újra visszakapta, sőt róla készült dombormű is került a legelső ház falára.
Az első magyar miniszterelnök teljes életrajza »
Címkék: Batthyány Lajos»országgyűlési képviselő»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza