Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Nádasdy III. Ferenc országbíró lett
Az ambiciózus Nádasdy III. Ferenc vágyálma dédapja nádori címe volt, de 1655. június 28-án csak az országbírói címet sikerült megszereznie.
Nádasdy Tamás dédunokáját, III. Ferencet az országgyűlés 1655 júniusában országbíróvá választotta. Ezzel a Magyar Királyság hatalmi rendszerében a király és a nádor után következett. Eredeti szándéka szerint a nádori címet célozta meg. A kor hatalmi játszmái ma is tanulsággal szolgálnak, miként zajlottak a politikai játszmák.
A Nádasdyak generációi fontos országos tisztségeket töltöttek be a magyar állam életében. Nádasdy Tamás méltóságviselése (horvát bán, kincstartó, országbíró, nádor) alapozta meg a család tekintélyét, melyet dédunokája, Nádasdy III. Ferenc is kamatoztatott egy évszázaddal később. Bár a nádorságot elérnie nem sikerült, az országgyűlés az ország főbírájává választotta.
Nádasdy Ferenc karrierje viszonylag korán elindult. Apja, Pál halálát követően alig tízesztendős korában elnyerte Vas vármegye főispánságát, majd huszadik életéve betöltése után udvari méltóságok sorát nyerte el, 1647-ben aranysarkantyús, 1653-ban pedig birodalmi lovaggá ütötték.
Az ambiciózus gróf célja azonban a nádori méltóság elnyerése volt. Az uralkodó 1655-re hívott össze országgyűlést, mivel a megkoronázott trónörökös, IV. Ferdinánd helyébe másik fiát, Lipótot kívánta királlyá választatni a rendekkel. Ugyanakkor a szintén elhalálozott Pálffy Pál nádor helyét is be kellett tölteni, a méltóságviselő megválasztása szintén a rendi gyűlés feladata volt. Miközben az előkészületek zajlottak, elhunyt az országbíró, Csáky László is.
A nádori posztra többen, köztük Wesselényi Ferenc, Zrínyi Miklós, Forgách Ádám, Nádasdy Ferenc is pályáztak. A sárvári főúr energikusan készült is a diétára, igyekezett megnyerni ügyének Lippay György esztergomi érsek, királyi helytartó támogatását is. A márciusi választáson azonban csalódnia kellett, az új nádornak Wesselényi Ferencet választották meg. Nádasdyt azonban nem érhette váratlanul az eredmény, feltehetően korábban már felajánlhatták neki az országbíróságot, ha elfogadja Wesselényi nádorságát.
Az országbíróvá választás azonban nem ment simán, pedig hamarosan széles körben ismertté vált személye a méltóság kapcsán. Lippay az utolsó pillanatban megvonta a támogatását a gróftól, aki nevetségessé vált volna, hiszen sokan gratuláltak már neki kinevezése alkalmából. Végül is Lipót főherceg koronázását követően, június 28-án hirdették ki a két nappal korábban született okirat tartalmát. Nádasdy Ferenc ezzel elnyerte a rendi magyar állam második legmagasabb méltóságát, az országbíróságot.
A választás körüli hercehurca jól megvilágítja a korabeli magyar rendi társadalom tagjai közötti érdekellentéteket, amelyeket a bécsi udvar saját érdekében, ha szükségét látta, ki is használhatott.
Nádasdy azonban továbbra sem érte be az országbírósággal, hiszen Wesselényi 1667-ben bekövetkezett halálát követően szintén mindent megtett hivatala elnyeréséért. Ennek érdekében nem riadt vissza a szerveződő rendi mozgalom beárulásától sem a bécsi udvarnál. A méltóságokért folytatott ambiciózus küzdelme így – túlzás nélkül is – végső soron a vesztét okozta.
Ki volt ez az ambiciózus magyar főúr? »
Címkék: Nádasdy III. Ferenc»országbíró»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Nádasdy III. Ferenc országbíró lett
Az ambiciózus Nádasdy III. Ferenc vágyálma dédapja nádori címe volt, de 1655. június 28-án csak az országbírói címet sikerült megszereznie.
Nádasdy Tamás dédunokáját, III. Ferencet az országgyűlés 1655 júniusában országbíróvá választotta. Ezzel a Magyar Királyság hatalmi rendszerében a király és a nádor után következett. Eredeti szándéka szerint a nádori címet célozta meg. A kor hatalmi játszmái ma is tanulsággal szolgálnak, miként zajlottak a politikai játszmák.
A Nádasdyak generációi fontos országos tisztségeket töltöttek be a magyar állam életében. Nádasdy Tamás méltóságviselése (horvát bán, kincstartó, országbíró, nádor) alapozta meg a család tekintélyét, melyet dédunokája, Nádasdy III. Ferenc is kamatoztatott egy évszázaddal később. Bár a nádorságot elérnie nem sikerült, az országgyűlés az ország főbírájává választotta.
Nádasdy Ferenc karrierje viszonylag korán elindult. Apja, Pál halálát követően alig tízesztendős korában elnyerte Vas vármegye főispánságát, majd huszadik életéve betöltése után udvari méltóságok sorát nyerte el, 1647-ben aranysarkantyús, 1653-ban pedig birodalmi lovaggá ütötték.
Az ambiciózus gróf célja azonban a nádori méltóság elnyerése volt. Az uralkodó 1655-re hívott össze országgyűlést, mivel a megkoronázott trónörökös, IV. Ferdinánd helyébe másik fiát, Lipótot kívánta királlyá választatni a rendekkel. Ugyanakkor a szintén elhalálozott Pálffy Pál nádor helyét is be kellett tölteni, a méltóságviselő megválasztása szintén a rendi gyűlés feladata volt. Miközben az előkészületek zajlottak, elhunyt az országbíró, Csáky László is.
A nádori posztra többen, köztük Wesselényi Ferenc, Zrínyi Miklós, Forgách Ádám, Nádasdy Ferenc is pályáztak. A sárvári főúr energikusan készült is a diétára, igyekezett megnyerni ügyének Lippay György esztergomi érsek, királyi helytartó támogatását is. A márciusi választáson azonban csalódnia kellett, az új nádornak Wesselényi Ferencet választották meg. Nádasdyt azonban nem érhette váratlanul az eredmény, feltehetően korábban már felajánlhatták neki az országbíróságot, ha elfogadja Wesselényi nádorságát.
Az országbíróvá választás azonban nem ment simán, pedig hamarosan széles körben ismertté vált személye a méltóság kapcsán. Lippay az utolsó pillanatban megvonta a támogatását a gróftól, aki nevetségessé vált volna, hiszen sokan gratuláltak már neki kinevezése alkalmából. Végül is Lipót főherceg koronázását követően, június 28-án hirdették ki a két nappal korábban született okirat tartalmát. Nádasdy Ferenc ezzel elnyerte a rendi magyar állam második legmagasabb méltóságát, az országbíróságot.
A választás körüli hercehurca jól megvilágítja a korabeli magyar rendi társadalom tagjai közötti érdekellentéteket, amelyeket a bécsi udvar saját érdekében, ha szükségét látta, ki is használhatott.
Nádasdy azonban továbbra sem érte be az országbírósággal, hiszen Wesselényi 1667-ben bekövetkezett halálát követően szintén mindent megtett hivatala elnyeréséért. Ennek érdekében nem riadt vissza a szerveződő rendi mozgalom beárulásától sem a bécsi udvarnál. A méltóságokért folytatott ambiciózus küzdelme így – túlzás nélkül is – végső soron a vesztét okozta.
Ki volt ez az ambiciózus magyar főúr? »
Címkék: Nádasdy III. Ferenc»országbíró»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza