Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Krausz Sándor születése
A tégla- és vajgyár, a sertéstelep tulajdonosának, Krausz Józsefnek egyetlen fia, Sándor, az üzlet továbbvivője, 1896. június 20-án született.
Sárvár zsidóságának története nem kellően feldolgozott. Nem ismerjük a város gazdasági-társadalmi és közéletében kiemelkedő szerepet játszó izraeliták tevékenységét sem. Ez alól talán csak a Krausz és a Hatvany család működése tekinthető kivételnek.
A Krauszok két generációs sárvári tevékenysége jól példázza a dualizmus korában és két világháború között élő zsidóság integrálódásának sikereit és kudarcait. A kiegyezés, valamint az izraeliták egyenjogúsítása kiváló jogi kereteket és gazdasági környezetet alakított ki a zsidóság integrálódásához. Krausz József, az Alsómesteriből származó kispolgár (apja foglalkozását nem ismerjük, de feltételezhetően kereskedéssel foglalkozott) városba költözéssel már emelt egy szintet társadalmi státusán, amikor falusi szatócs helyett városi specializálódott (liszt és fűszer) kereskedő lett. Tevékenységi körét fokozatosan bővítve előbb részvényesként, majd önálló iparvállalkozóként nyitott több üzemet is.
Egyetlen fia, Sándor apja kereskedelmi pályájának felívelő szakaszában látta meg a napvilágot és gyermekként szemtanúja lehetett, ahogy a család lépésről lépésre kapaszkodik fel a városi ranglétrán. Láthatta a vajgyár, a téglagyár megalapítását, apja képviselőtestületi taggá választását, ezzel lényegében teljes elfogadását. A dualizmus kora ehhez megfelelő kereteket biztosított.
A fiúnak jutott a lehetőség, hogy az apa által felépített keretekkel éljen. És azon kevés gyermekek közé tartozott, akik megértették milyen adottságokkal rendelkeznek. Élni tudott a felkínált lehetőségekkel, továbbvitte, fejlesztette a családi vállalkozást, képviselővé választották, és más területen is számítottak a szakértelmére. Egyéni tragédiája is, hogy tevékenységi ideje arra az időszakra tehető, amikor a zsidóságot minden területen korlátozni, visszaszorítani, végül megsemmisíteni igyekeztek a többségi társadalom egyes csoportjai.
Elgondolkodtató, vajon mivé válhatott volna Sárváron a Krausz-féle családi vállalat, ha nincs a holokauszt, majd az azt követő kommunista diktatúra államosításával és általa "kizsákmányolónak" tekintett rétegek visszaszorításával és megsemmisítésével. A huszadik század két diktatúrája (nyilas és kommunista) az ország legigyekvő, legtehetősebb, legnagyobb képzettséggel rendelkező rétegeit semmisítette meg. Ez fokozottan érvényesnek tekinthető a vállalkozó izraelitákra.
Krausz Sándor teljes élete érdekel »
Címkék: Krausz Sándor»születés»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Krausz Sándor születése
A tégla- és vajgyár, a sertéstelep tulajdonosának, Krausz Józsefnek egyetlen fia, Sándor, az üzlet továbbvivője, 1896. június 20-án született.
Sárvár zsidóságának története nem kellően feldolgozott. Nem ismerjük a város gazdasági-társadalmi és közéletében kiemelkedő szerepet játszó izraeliták tevékenységét sem. Ez alól talán csak a Krausz és a Hatvany család működése tekinthető kivételnek.
A Krauszok két generációs sárvári tevékenysége jól példázza a dualizmus korában és két világháború között élő zsidóság integrálódásának sikereit és kudarcait. A kiegyezés, valamint az izraeliták egyenjogúsítása kiváló jogi kereteket és gazdasági környezetet alakított ki a zsidóság integrálódásához. Krausz József, az Alsómesteriből származó kispolgár (apja foglalkozását nem ismerjük, de feltételezhetően kereskedéssel foglalkozott) városba költözéssel már emelt egy szintet társadalmi státusán, amikor falusi szatócs helyett városi specializálódott (liszt és fűszer) kereskedő lett. Tevékenységi körét fokozatosan bővítve előbb részvényesként, majd önálló iparvállalkozóként nyitott több üzemet is.
Egyetlen fia, Sándor apja kereskedelmi pályájának felívelő szakaszában látta meg a napvilágot és gyermekként szemtanúja lehetett, ahogy a család lépésről lépésre kapaszkodik fel a városi ranglétrán. Láthatta a vajgyár, a téglagyár megalapítását, apja képviselőtestületi taggá választását, ezzel lényegében teljes elfogadását. A dualizmus kora ehhez megfelelő kereteket biztosított.
A fiúnak jutott a lehetőség, hogy az apa által felépített keretekkel éljen. És azon kevés gyermekek közé tartozott, akik megértették milyen adottságokkal rendelkeznek. Élni tudott a felkínált lehetőségekkel, továbbvitte, fejlesztette a családi vállalkozást, képviselővé választották, és más területen is számítottak a szakértelmére. Egyéni tragédiája is, hogy tevékenységi ideje arra az időszakra tehető, amikor a zsidóságot minden területen korlátozni, visszaszorítani, végül megsemmisíteni igyekeztek a többségi társadalom egyes csoportjai.
Elgondolkodtató, vajon mivé válhatott volna Sárváron a Krausz-féle családi vállalat, ha nincs a holokauszt, majd az azt követő kommunista diktatúra államosításával és általa "kizsákmányolónak" tekintett rétegek visszaszorításával és megsemmisítésével. A huszadik század két diktatúrája (nyilas és kommunista) az ország legigyekvő, legtehetősebb, legnagyobb képzettséggel rendelkező rétegeit semmisítette meg. Ez fokozottan érvényesnek tekinthető a vállalkozó izraelitákra.
Krausz Sándor teljes élete érdekel »
Címkék: Krausz Sándor»születés»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza