Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megnyitják a Várparkot
Eőry Vilmos városbíró kezdeményezésére valósult meg az első valódi városi park Sárváron, a vár körüli egykori vizesárokban kialakítva. 1931. június 29-én nyitották meg a nagyközönség számára.
A város urbanizálódásának egyik újabb jeleként a régóta szükséges városi parkot alakították ki. Korábban is volt már parkosított terület Sárváron, mégpedig az 1912-ben kialakított liget a Mária Terézia (ma Ady Endre) utcában. Később ennek a helyén létesült a szovjet katonai temető. A park, amelyet Gömbölyűkertnek vagy Zsidóparknak (a közeli zsinagóga miatt) hívtak, azonban kis területű volt, az egyre növekvő számú lakosság számára nem bizonyult elegendőnek.
A Kertészkert, azaz a mai Arborétum, valamint a vár körüli uradalmi kert pedig zárt hercegi parkok voltak, ahova a lakosság nem léphetett be. A városi közpark létesítése a két háború közötti időszakban egyre sürgetőbb igénnyé vált, és az elöljáróság is igyekezett mindent megtenni ennek érdekében. A legkézenfekvőbbnek a város közepén lévő Várkert átvétele volt az uradalomtól, azonban Ferenc herceg 1922-ben elutasította a kérést.
Végül mégis beleegyezett. Elsőként a vár körüli vizeket kellett elvezetni, amelyet Biczy Elemér szombathelyi mérnök tervei alapján Rezner József vállalkozó végzett el. A várárok vízelvezetőjét a lefedett Rákóczi úti csatornába kötötték. 1930. július 21-én végeztek ezzel a feladatrésszel.
Ezután került sor a park megtervezésére. Ezt is Biczy Elemér végezte el Eőry Vilmos városbíró útmutatásai alapján. Ferenc herceg erre a célra 99 évre (azaz 2030-ig!) bérbe adta a kérdéses területet, azaz a várhíd nyugati oldalától a vár hátsó kapujáig terjedő kertrészt. A maradék kis terület, amely a vár észak-északkeleti oldalát övezte, és Práternek (népnyelven Pládernek) hívtak, a hercegi család kezén maradt.
A munkálatokat 1930-31 telén az ínségmunka keretében a munkanélküliek végezték. Sétautakat, játszóteret, virágágyásokat alakítottak ki, fákat, bokrokat telepítettek. Rózsalugasok, zenepavilon, padok, hidacskák, valamint a város különböző pontjairól levezető kis lépcsők tették hangulatossá, kellemessé az új parkot. 1932-ben hősi, 1933-ban Tinódi-emlékművet avattak.
Az 1931. június 29-i megnyitón Eőry Vilmos Biczy Eleméren kívül minden munkálatokban résztvevő sárvári iparosnak, gyárosnak és vállalkozónak megköszönte a közreműködést. Krenner István szolgabírót, a park ötletének és terveinek kidolgozóját is külön köszöntötték. A Szépítő Egylet is közreműködött a park létesítésében.
A park azóta sokat változott. Volt a háború után szántóföld, felvonulási tér, ma újra közpark. Ide került a Tinódi-, a Sylvester-, illetve a Holokauszt-emlékmű is. Sportesemények, fesztiválok, szabadtéri programok helyszíne a Várpark, de rendszeres ünnepségek (Tinódi, Sylvester) megrendezésére is sor kerül itt. A város szívében tölti be a zöld tüdő szerepét.
El akarok merülni a Várpark szépségeiben »
Címkék: avatás»Várpark»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megnyitják a Várparkot
Eőry Vilmos városbíró kezdeményezésére valósult meg az első valódi városi park Sárváron, a vár körüli egykori vizesárokban kialakítva. 1931. június 29-én nyitották meg a nagyközönség számára.
A város urbanizálódásának egyik újabb jeleként a régóta szükséges városi parkot alakították ki. Korábban is volt már parkosított terület Sárváron, mégpedig az 1912-ben kialakított liget a Mária Terézia (ma Ady Endre) utcában. Később ennek a helyén létesült a szovjet katonai temető. A park, amelyet Gömbölyűkertnek vagy Zsidóparknak (a közeli zsinagóga miatt) hívtak, azonban kis területű volt, az egyre növekvő számú lakosság számára nem bizonyult elegendőnek.
A Kertészkert, azaz a mai Arborétum, valamint a vár körüli uradalmi kert pedig zárt hercegi parkok voltak, ahova a lakosság nem léphetett be. A városi közpark létesítése a két háború közötti időszakban egyre sürgetőbb igénnyé vált, és az elöljáróság is igyekezett mindent megtenni ennek érdekében. A legkézenfekvőbbnek a város közepén lévő Várkert átvétele volt az uradalomtól, azonban Ferenc herceg 1922-ben elutasította a kérést.
Végül mégis beleegyezett. Elsőként a vár körüli vizeket kellett elvezetni, amelyet Biczy Elemér szombathelyi mérnök tervei alapján Rezner József vállalkozó végzett el. A várárok vízelvezetőjét a lefedett Rákóczi úti csatornába kötötték. 1930. július 21-én végeztek ezzel a feladatrésszel.
Ezután került sor a park megtervezésére. Ezt is Biczy Elemér végezte el Eőry Vilmos városbíró útmutatásai alapján. Ferenc herceg erre a célra 99 évre (azaz 2030-ig!) bérbe adta a kérdéses területet, azaz a várhíd nyugati oldalától a vár hátsó kapujáig terjedő kertrészt. A maradék kis terület, amely a vár észak-északkeleti oldalát övezte, és Práternek (népnyelven Pládernek) hívtak, a hercegi család kezén maradt.
A munkálatokat 1930-31 telén az ínségmunka keretében a munkanélküliek végezték. Sétautakat, játszóteret, virágágyásokat alakítottak ki, fákat, bokrokat telepítettek. Rózsalugasok, zenepavilon, padok, hidacskák, valamint a város különböző pontjairól levezető kis lépcsők tették hangulatossá, kellemessé az új parkot. 1932-ben hősi, 1933-ban Tinódi-emlékművet avattak.
Az 1931. június 29-i megnyitón Eőry Vilmos Biczy Eleméren kívül minden munkálatokban résztvevő sárvári iparosnak, gyárosnak és vállalkozónak megköszönte a közreműködést. Krenner István szolgabírót, a park ötletének és terveinek kidolgozóját is külön köszöntötték. A Szépítő Egylet is közreműködött a park létesítésében.
A park azóta sokat változott. Volt a háború után szántóföld, felvonulási tér, ma újra közpark. Ide került a Tinódi-, a Sylvester-, illetve a Holokauszt-emlékmű is. Sportesemények, fesztiválok, szabadtéri programok helyszíne a Várpark, de rendszeres ünnepségek (Tinódi, Sylvester) megrendezésére is sor kerül itt. A város szívében tölti be a zöld tüdő szerepét.
El akarok merülni a Várpark szépségeiben »
Címkék: avatás»Várpark»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza