Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megszületett Gárdonyi Géza
Az egyik legolvasottabb, legszebb nyelvezetű írónk Agárdpusztán, a Velencei-tó partján látta meg a napvilágot 1863. augusztus 3-án. Az egyszerű gépészkovács, Ziegler Sándor fiáról ekkor még senki sem sejtette, hogy neve egyet jelent az irodalommal.
Legszebben A lámpás című regényében fejtette ki, mit is jelent tanítónak lenni. "A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a látó is." - írja a mű bevezető részében. Tanítói múltja, amely részben Sárvárhoz kötődik, később is meg-megjelenik munkáiban.
Mi, sárváriak, talán sajnáljuk, hogy nem maradt köztünk, de valójában Gárdonyi írói pályáját az indította el, hogy elhagyta eredeti szakmáját. Ha Sárváron marad, lehetséges, hogy ma nem őt tisztelnénk az egyik, ha nem a legolvasolvasottabb írónkként. Irodalmi munkássága színes, mint amilyen az ő élete is volt, legalábbis addig, amíg önkéntes száműzetésbe nem vonult egri házában.
Legnagyobb regényének az Egri csillagokat tartotta, amely azóta is vezeti a magyar olvasmányok listáját (valamint rengeteg nyelvre lefordították már), de legkedvesebbnek A láthatatlan embert, amelynek főszereplője a felszabadított görög rabszolga, Zéta, aki Attila király udvarába kerül és hunná lesz. A történelmi művei (Isten rabjai) mellett a kor hétköznapjait, polgári (Ida regénye) és paraszti életmódját is megörökítette regényeiben. Göre Gábor-sorozatában pedig humora, gúnyolódó kedve is hangot kapott. Talán a legszebben tudta alkalmazni az egyszerű magyar népi nyelvezetet, választékosan, mégis közérthetően írt, ez is a mai napig töretlen népszerűségének egyik oka.
Szereplői, leírásai nem bonyolultak, mégis sokatmondóak, kifejezőek. Ahogy a hegedűvirtuóz is számtalan hangszínt képes hangszeréből kicsalni, úgy csalt ki ő is a magyar nyelvből virtuóz módon mindent, amit csak megeleveníteni lehetett. Újságírói múltja abban is segítette, hogy amennyire csak lehet, utánajárjon a dolgoknak, nyomozza, kutassa a valóságot. Még Konstantinápolyba is elutazott, csak hogy a híres Héttornyot saját szemével láthassa. Történelmi regényeihez korabeli forrásokat használt fel.
Bármit is írunk róla mi, utódok, sokkal szebben szólal meg Gárdonyi lelkülete, magyarsága, népisége, műveltsége a munkáiból. Amíg magyarul beszélő ember lesz, addig Gárdonyi művei is élni fognak.
Hol és hogy élt, ki volt Gárdonyi Géza? »
Címkék: Gárdonyi Géza»születés»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megszületett Gárdonyi Géza
Az egyik legolvasottabb, legszebb nyelvezetű írónk Agárdpusztán, a Velencei-tó partján látta meg a napvilágot 1863. augusztus 3-án. Az egyszerű gépészkovács, Ziegler Sándor fiáról ekkor még senki sem sejtette, hogy neve egyet jelent az irodalommal.
Legszebben A lámpás című regényében fejtette ki, mit is jelent tanítónak lenni. "A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a látó is." - írja a mű bevezető részében. Tanítói múltja, amely részben Sárvárhoz kötődik, később is meg-megjelenik munkáiban.
Mi, sárváriak, talán sajnáljuk, hogy nem maradt köztünk, de valójában Gárdonyi írói pályáját az indította el, hogy elhagyta eredeti szakmáját. Ha Sárváron marad, lehetséges, hogy ma nem őt tisztelnénk az egyik, ha nem a legolvasolvasottabb írónkként. Irodalmi munkássága színes, mint amilyen az ő élete is volt, legalábbis addig, amíg önkéntes száműzetésbe nem vonult egri házában.
Legnagyobb regényének az Egri csillagokat tartotta, amely azóta is vezeti a magyar olvasmányok listáját (valamint rengeteg nyelvre lefordították már), de legkedvesebbnek A láthatatlan embert, amelynek főszereplője a felszabadított görög rabszolga, Zéta, aki Attila király udvarába kerül és hunná lesz. A történelmi művei (Isten rabjai) mellett a kor hétköznapjait, polgári (Ida regénye) és paraszti életmódját is megörökítette regényeiben. Göre Gábor-sorozatában pedig humora, gúnyolódó kedve is hangot kapott. Talán a legszebben tudta alkalmazni az egyszerű magyar népi nyelvezetet, választékosan, mégis közérthetően írt, ez is a mai napig töretlen népszerűségének egyik oka.
Szereplői, leírásai nem bonyolultak, mégis sokatmondóak, kifejezőek. Ahogy a hegedűvirtuóz is számtalan hangszínt képes hangszeréből kicsalni, úgy csalt ki ő is a magyar nyelvből virtuóz módon mindent, amit csak megeleveníteni lehetett. Újságírói múltja abban is segítette, hogy amennyire csak lehet, utánajárjon a dolgoknak, nyomozza, kutassa a valóságot. Még Konstantinápolyba is elutazott, csak hogy a híres Héttornyot saját szemével láthassa. Történelmi regényeihez korabeli forrásokat használt fel.
Bármit is írunk róla mi, utódok, sokkal szebben szólal meg Gárdonyi lelkülete, magyarsága, népisége, műveltsége a munkáiból. Amíg magyarul beszélő ember lesz, addig Gárdonyi művei is élni fognak.
Hol és hogy élt, ki volt Gárdonyi Géza? »
Címkék: Gárdonyi Géza»születés»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza