Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Felavatták a Csónakázó-tavat
A sárváriak kedvelt pihenőhelye, mai népszerű szóval rekreációs központja, a Csónakázó-tó széles társadalmi összefogás következtében készült el. 1973. augusztus 20-án avatták fel.
Az 1908-ban működését megkezdő Sárvári Új Téglagyár a gyártási alapanyagot, az agyagot helyben termelte ki. Így a gyár szomszédságában nagyméretű agyaggödrök jöttek létre.
A gyár azonban 1969-ben bezárt, épületeit lebontották. Az agyaggödrök helyén a Városszépítő Egyesület irányításával alakították ki a 9 hektáros Csónakázó-tavat, valamint a körülötte fekvő Parkerdőt.
Az 1970-ben meg(újjá)alakult Sárvári Városszépítő Egyesület már az év végén felvetette a Parkerdő és a Csónakázó-tó létesítését. Az ötlet gazdája dr. Kopeczky Ferenc, az ERTI vezetője volt.
A következő év májusában Józsa Miklósné kerttervező mérnök ismertette a tanulmányterveket, és már az év nyarán el is kezdődtek a munkálatok. Az iskolák tanulói, a helyi vállalatok dolgozói társadalmi munkában végezték a bozótos kiirtását, a parkerdő ligeteinek létesítését. Utakat húztak ki, amelyekre kavicsot terítettek, fát ültettek, asztalokat, padokat, szemeteseket helyeztek el. A fákra madárodúkat, és a madarakat verses formában bemutató kis tájékoztató táblákat tettek ki.
A Parkerdő ünnepélyes átadására 1972. május 6-án került sor.
Ennek sikere nyomán indult meg a Csónakázó-tó kiépítése is, amelyben a város szinte minden dolgozója, tanulója részt vett. Kiirtották az erdőt és a bozótot, többnyire a két legnagyobb üzem, a Barnevál és a Vagongyár munkásainak társadalmi munkájával. A munkálatok vezetője Béky Albert volt, aki nagyon jó segítőtársat talált Czinege Ferenc cukorgyári nyugdíjasban, valamint az operatív bizottság tagja volt Szabó Imre tanácselnök-helyettes is.
1973 márciusában megindult a meder kotrása, amelyet a Vízügyi Igazgatóság Rumi Kirendeltsége végzett. A cukorgyár dózere az egész nyarat végigdolgozta a mederfenék kialakításához, a föld elegyengetéséhez. A tuskórobbantásban a Szombathelyi Erdőmérnökség, a fahidak építésében a honvédség utászalakulata segített. A vashidakat a Vagongyár, illetve az Asztalos KTSZ készítette el. A terep elegyengetését a lakosság kézi erővel társadalmi munkában végezte.
A 9 hektáros összvízfelületű tórendszer három nagyobb egységből áll, amelyet keskeny földsávok választanak el egymástól. A tavak közti összeköttetést kis csatornák biztosítják, amelyek felett 12 méter hosszú, cölöpös fahidak ívelnek. Hangulatossá teszik a tavakat a félszigetek és szigetek is. A környéken játszóteret, sportpályákat is kialakítottak. A tavat az Aranyos-ér, illetve a „Krausz” -on keresztül a Gyöngyös táplálja, és az Aranyos-ér biztosítja lefolyását a Rábába. A termálfürdő mögötti patkó alakú kis tavat a fürdő kifolyó melegvize táplálja, amely így télen sem fagy be, emiatt kedvelt telelőhelye a tőkésrécéknek.
A Csónakázó-tó átadására a várossá avatás 5. évfordulóján, 1973. augusztus 20-án került sor. Az avató beszédet dr. Gonda György, a Vas Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Városszépítő Bizottság tiszteletbeli elnöke, Sárvár országgyűlési képviselője tartotta.
A munkálatok ezzel nem zárultak le, hiszen még az év második felében faültetésekre került sor, de a környék rendben tartása állandó feladatot jelent a városnak.
A Csónakázó-tó környéke azóta is kedvelt kikapcsolódási pontja a helyieknek, és az ide érkező látogatóknak. A tavon horgászni, csónakázni, vízibiciklizni, a parton sétálni, sportolni, játszani lehet, de az utóbbi időben számos városi rendezvény helyszínévé is vált a szabadidőpark, és egy kalandpark kialakítására is sor került. Remélhetőleg a fiatalság sem fogja majd kedvét lelni a padok, szemetesládák, asztalok összetörésében, tóba hajigálásában, és a Csónakázó-tó a Parkerdővel együtt valóban a béke szigetévé válik.
Körül szeretném sétálni a tavat a képekkel »
Címkék: avatás»Csónakázó-tó»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Felavatták a Csónakázó-tavat
A sárváriak kedvelt pihenőhelye, mai népszerű szóval rekreációs központja, a Csónakázó-tó széles társadalmi összefogás következtében készült el. 1973. augusztus 20-án avatták fel.
Az 1908-ban működését megkezdő Sárvári Új Téglagyár a gyártási alapanyagot, az agyagot helyben termelte ki. Így a gyár szomszédságában nagyméretű agyaggödrök jöttek létre.
A gyár azonban 1969-ben bezárt, épületeit lebontották. Az agyaggödrök helyén a Városszépítő Egyesület irányításával alakították ki a 9 hektáros Csónakázó-tavat, valamint a körülötte fekvő Parkerdőt.
Az 1970-ben meg(újjá)alakult Sárvári Városszépítő Egyesület már az év végén felvetette a Parkerdő és a Csónakázó-tó létesítését. Az ötlet gazdája dr. Kopeczky Ferenc, az ERTI vezetője volt.
A következő év májusában Józsa Miklósné kerttervező mérnök ismertette a tanulmányterveket, és már az év nyarán el is kezdődtek a munkálatok. Az iskolák tanulói, a helyi vállalatok dolgozói társadalmi munkában végezték a bozótos kiirtását, a parkerdő ligeteinek létesítését. Utakat húztak ki, amelyekre kavicsot terítettek, fát ültettek, asztalokat, padokat, szemeteseket helyeztek el. A fákra madárodúkat, és a madarakat verses formában bemutató kis tájékoztató táblákat tettek ki.
A Parkerdő ünnepélyes átadására 1972. május 6-án került sor.
Ennek sikere nyomán indult meg a Csónakázó-tó kiépítése is, amelyben a város szinte minden dolgozója, tanulója részt vett. Kiirtották az erdőt és a bozótot, többnyire a két legnagyobb üzem, a Barnevál és a Vagongyár munkásainak társadalmi munkájával. A munkálatok vezetője Béky Albert volt, aki nagyon jó segítőtársat talált Czinege Ferenc cukorgyári nyugdíjasban, valamint az operatív bizottság tagja volt Szabó Imre tanácselnök-helyettes is.
1973 márciusában megindult a meder kotrása, amelyet a Vízügyi Igazgatóság Rumi Kirendeltsége végzett. A cukorgyár dózere az egész nyarat végigdolgozta a mederfenék kialakításához, a föld elegyengetéséhez. A tuskórobbantásban a Szombathelyi Erdőmérnökség, a fahidak építésében a honvédség utászalakulata segített. A vashidakat a Vagongyár, illetve az Asztalos KTSZ készítette el. A terep elegyengetését a lakosság kézi erővel társadalmi munkában végezte.
A 9 hektáros összvízfelületű tórendszer három nagyobb egységből áll, amelyet keskeny földsávok választanak el egymástól. A tavak közti összeköttetést kis csatornák biztosítják, amelyek felett 12 méter hosszú, cölöpös fahidak ívelnek. Hangulatossá teszik a tavakat a félszigetek és szigetek is. A környéken játszóteret, sportpályákat is kialakítottak. A tavat az Aranyos-ér, illetve a „Krausz” -on keresztül a Gyöngyös táplálja, és az Aranyos-ér biztosítja lefolyását a Rábába. A termálfürdő mögötti patkó alakú kis tavat a fürdő kifolyó melegvize táplálja, amely így télen sem fagy be, emiatt kedvelt telelőhelye a tőkésrécéknek.
A Csónakázó-tó átadására a várossá avatás 5. évfordulóján, 1973. augusztus 20-án került sor. Az avató beszédet dr. Gonda György, a Vas Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Városszépítő Bizottság tiszteletbeli elnöke, Sárvár országgyűlési képviselője tartotta.
A munkálatok ezzel nem zárultak le, hiszen még az év második felében faültetésekre került sor, de a környék rendben tartása állandó feladatot jelent a városnak.
A Csónakázó-tó környéke azóta is kedvelt kikapcsolódási pontja a helyieknek, és az ide érkező látogatóknak. A tavon horgászni, csónakázni, vízibiciklizni, a parton sétálni, sportolni, játszani lehet, de az utóbbi időben számos városi rendezvény helyszínévé is vált a szabadidőpark, és egy kalandpark kialakítására is sor került. Remélhetőleg a fiatalság sem fogja majd kedvét lelni a padok, szemetesládák, asztalok összetörésében, tóba hajigálásában, és a Csónakázó-tó a Parkerdővel együtt valóban a béke szigetévé válik.
Körül szeretném sétálni a tavat a képekkel »
Címkék: avatás»Csónakázó-tó»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza