Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Bottyán János megütközik Pálffy Jánossal
Bottyán János generális 1705. december 11-én csapott össze Pálffy János császári tábornokkal Sárvár közelében, majd megszállta a várat.
1705 novemberében Bottyán János kb. 8000 főnyi hadával átkelt a Dunántúlra. Hadai három oszlopban nyomultak előre, a fősereget maga a legendás félvak generális vezette. Bevette Simontornyát, Palotát, Tatát, majd parancsot kapott Pápa elfoglalására. December 9-én elesett ez a fontos dunántúli végvár is. Másnap egy kuruc különítmény bevette Kőszeget.
Bottyán Pápáról Vas megye irányába indult, ellene Pálffy János császári tábornok vonult fel hadaival, de a kurucok visszaszorították előbb Sárvárra, majd innen Kisfaludy György csapatainak érkeztére Szombathelyre vonult vissza. Sárvárt tehát feladta, amelyet Bottyán megszállt. Azaz a források nem egyértelműek erre vonatkozóan. Ha sikeres volt a kuruc hadmozdulat, akkor már harmadszor kerülhetett a felkelők kezére a Rába menti erősség, az előző évben ugyanis kétszer szállták meg, majd a császáriak kétszer foglalták vissza.
Bercsényi Miklós, a kuruc hadak főgenerálisa december 29-én írta a nagyságos fejedelemnek: „Sárvár és Kapuvár két felüli securitása [biztosítása] a Rábának, Óvár a Dunának. Ezért szerettem volna én ezeket bírni és megerősíteni… Alkalmas corpussal [hadtesttel] Bottyán Sárvárról a Duna mellé mehet le…” Másnap aztán ezt jelentette: „Sopronból Sárvár felé irányítom Bottyánt… Sárvár megerősítésére is kell gondolni…” Ezek arra utalnak, hogy sikerült a vár megszállása, ugyanakkor január 5-én ezt olvashatjuk Bercsényi levelében: „Hogy Sárvárt és Óvárt elmulasztották, kiket máris igen provideáltak [elláttak] azóta, nem jól esett.” Március végén pedig azt olvashatjuk, hogy Pálffy, miután felgyújtatta Szombathelyt, Körmendre vonult, majd onnan visszatérve feltehetően Sárvár ellátására készül. A másnap mellékelt térképen Sárvár környékét is felvázolta, a Rába hídjával és az ellenség állásaival. Így azt is gondolhatjuk, hogy az állások az ostromló seregek állásait jelenthették, akiknek Pálffy valóban ellátmányt vihetett. Eszerint tehát Sárvár kuruc kézen volt. Júliusban Esterházy Antal tábornokot utasította Bercsényi arra, hogy Sárvárra menjen. Jelentette ugyanakkor, hogy Ebergényi László császári generális Sárvárnál átkelt a Rábán. A források tehát ellentmondásosak, a kor zűrzavaros viszonyai közepette ez nem is csodálható. A várak gyakran cseréltek gazdát, főként az olyan, ostromnak ellenállni képtelen kisebb erősségek, mint Sárvár. Ha 1705 decemberében meg is szállták a kurucok, az rövidesen, talán már pár héttel később vissza is került a labancok kezére.
Címkék: csata»Nádasdy-vár»Rákóczi-szabadságharc»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Bottyán János megütközik Pálffy Jánossal
Bottyán János generális 1705. december 11-én csapott össze Pálffy János császári tábornokkal Sárvár közelében, majd megszállta a várat.
1705 novemberében Bottyán János kb. 8000 főnyi hadával átkelt a Dunántúlra. Hadai három oszlopban nyomultak előre, a fősereget maga a legendás félvak generális vezette. Bevette Simontornyát, Palotát, Tatát, majd parancsot kapott Pápa elfoglalására. December 9-én elesett ez a fontos dunántúli végvár is. Másnap egy kuruc különítmény bevette Kőszeget.
Bottyán Pápáról Vas megye irányába indult, ellene Pálffy János császári tábornok vonult fel hadaival, de a kurucok visszaszorították előbb Sárvárra, majd innen Kisfaludy György csapatainak érkeztére Szombathelyre vonult vissza. Sárvárt tehát feladta, amelyet Bottyán megszállt. Azaz a források nem egyértelműek erre vonatkozóan. Ha sikeres volt a kuruc hadmozdulat, akkor már harmadszor kerülhetett a felkelők kezére a Rába menti erősség, az előző évben ugyanis kétszer szállták meg, majd a császáriak kétszer foglalták vissza.
Bercsényi Miklós, a kuruc hadak főgenerálisa december 29-én írta a nagyságos fejedelemnek: „Sárvár és Kapuvár két felüli securitása [biztosítása] a Rábának, Óvár a Dunának. Ezért szerettem volna én ezeket bírni és megerősíteni… Alkalmas corpussal [hadtesttel] Bottyán Sárvárról a Duna mellé mehet le…” Másnap aztán ezt jelentette: „Sopronból Sárvár felé irányítom Bottyánt… Sárvár megerősítésére is kell gondolni…” Ezek arra utalnak, hogy sikerült a vár megszállása, ugyanakkor január 5-én ezt olvashatjuk Bercsényi levelében: „Hogy Sárvárt és Óvárt elmulasztották, kiket máris igen provideáltak [elláttak] azóta, nem jól esett.” Március végén pedig azt olvashatjuk, hogy Pálffy, miután felgyújtatta Szombathelyt, Körmendre vonult, majd onnan visszatérve feltehetően Sárvár ellátására készül. A másnap mellékelt térképen Sárvár környékét is felvázolta, a Rába hídjával és az ellenség állásaival. Így azt is gondolhatjuk, hogy az állások az ostromló seregek állásait jelenthették, akiknek Pálffy valóban ellátmányt vihetett. Eszerint tehát Sárvár kuruc kézen volt. Júliusban Esterházy Antal tábornokot utasította Bercsényi arra, hogy Sárvárra menjen. Jelentette ugyanakkor, hogy Ebergényi László császári generális Sárvárnál átkelt a Rábán. A források tehát ellentmondásosak, a kor zűrzavaros viszonyai közepette ez nem is csodálható. A várak gyakran cseréltek gazdát, főként az olyan, ostromnak ellenállni képtelen kisebb erősségek, mint Sárvár. Ha 1705 decemberében meg is szállták a kurucok, az rövidesen, talán már pár héttel később vissza is került a labancok kezére.
Címkék: csata»Nádasdy-vár»Rákóczi-szabadságharc»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza