Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megjelent a Sárvár monográfiája
Szeibert János sárvári születésű fiatal kutató elsőként adott ki Sárvár múltját és jelenét bemutató kötetet. A Sárvár monográfiája 1926 folyamán látott napvilágot. Fellelhető példányai ma is nagy kincsnek számítanak.
A XIX. század végétől felerősödött az országban a helytörténet-kutatás. Lelkes amatőrök, helyi jegyzők, tanítók, lelkészek fogtak bele, hogy szűkebb pátriájuk, egy-egy város vagy falu történetét feldolgozzák. Motiválták az ilyen kutatásokat a milleniumi ünnepségek is, amelyek a magyarság nagyságát, dicsőségét zengték. Ugyanakkor kezdett szakszerűsödni a régészet, a történettudomány, valamint új tudományágak, az irodalom-, a gazdaságkutatás is hozzájárultak a helyi közösségek életének feltárásához. A megnyíló családi és országos levéltárak is kedveztek a forráskutatásoknak.
A városok szerepének átértékelődése, némely település községi szintre süllyedése arra sarkallta a helyieket, hogy településük régi dicsfényének propagálásával igazolják annak városi voltát. Az 1871-től nagyközséggé vált Sárvár mezőváros is érdekelt volt abban, hogy megmutassa országnak-világnak, a múltban kiemelkedő központi szerepkört töltött be. Ugyanakkor a valódi kutatások, a település története iránti érdeklődés inkább csak az első világháborút követően növekedett meg. A trianoni fájdalommal összeköthető nemzeti érzések fellángolása játszott ebben közre.
A város története iránt elsőként Ernetz Ignác fordult érdeklődéssel, felkutatta, összeírta a régi privilégiumokat, városi jogokat tartalmazó kiváltságleveleket. A munka azonban kéziratban maradt.
A kezdeményezést csak évtizedekkel később folytatta Szeibert János, a sárvári születésű közgazdász és statisztikus, aki már egyetemi évei alatt nekilátott összegyűjteni a város múltjához és jelenéhez kötődő anyagokat. Ő maga is hivatkozott Ernetzre, akinek feljegyzéseit használta is. A munka előszavában a szerző köszönetet mondott a munka elkészülésében való segítségért. Itt több, a sárvári közéletben fontos szerepet betöltő személyt sorolt fel, Eőry Vilmost, Kecskeméthy István és Budai László jegyzőket, Huszár Mihály és Vargha József papokat és másokat. Az egyetemen pedig Bodor Antal tanár volt az inspirálója. Látható, hogy a városi elöljáróság részéről is nagy érdeklődés előzte meg a munka megszületését. A képviselőtestület 6 millió koronát is megszavazott a nyomtatás céljaira.
A város részéről tehát megvolt az érdeklődés a múlt iránt és ezt nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is hajlandóak voltak bizonyítani. Az elkészült kötetből jelentős mennyiséget rendelt a képviselőtestület a sárváriak részére. A Sárvári Hírlap is reklámozta, a Szent Ágnes Leányklub pedig könyvbemutatót szervezett.
Azóta kétszer adtak ki várostörténeti monográfiát, a résztanulmányokról nem is beszélve. Mindezek a lakosság lokálpatrióta szellemiségét, a város iránti érdeklődését és hazaszeretetét bizonyítják. Ahogy a Szeibert-féle munkát ajánló Huszár Károly parlamenti képviselő fogalmazta: "A sárváriak, kik ezt a könyvet elolvassák, ezentul még jobban fogják szeretni szülőföldjüket és még buzgóbban fognak közreműködni - Sárvár felvirágoztatásán." Szavait ma is írhatta volna.
Meg akarom ismerni a kiváló munka kiváló szerzőjét »
Címkék: kiadás»Sárvár monográfiája»Szeibert János»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megjelent a Sárvár monográfiája
Szeibert János sárvári születésű fiatal kutató elsőként adott ki Sárvár múltját és jelenét bemutató kötetet. A Sárvár monográfiája 1926 folyamán látott napvilágot. Fellelhető példányai ma is nagy kincsnek számítanak.
A XIX. század végétől felerősödött az országban a helytörténet-kutatás. Lelkes amatőrök, helyi jegyzők, tanítók, lelkészek fogtak bele, hogy szűkebb pátriájuk, egy-egy város vagy falu történetét feldolgozzák. Motiválták az ilyen kutatásokat a milleniumi ünnepségek is, amelyek a magyarság nagyságát, dicsőségét zengték. Ugyanakkor kezdett szakszerűsödni a régészet, a történettudomány, valamint új tudományágak, az irodalom-, a gazdaságkutatás is hozzájárultak a helyi közösségek életének feltárásához. A megnyíló családi és országos levéltárak is kedveztek a forráskutatásoknak.
A városok szerepének átértékelődése, némely település községi szintre süllyedése arra sarkallta a helyieket, hogy településük régi dicsfényének propagálásával igazolják annak városi voltát. Az 1871-től nagyközséggé vált Sárvár mezőváros is érdekelt volt abban, hogy megmutassa országnak-világnak, a múltban kiemelkedő központi szerepkört töltött be. Ugyanakkor a valódi kutatások, a település története iránti érdeklődés inkább csak az első világháborút követően növekedett meg. A trianoni fájdalommal összeköthető nemzeti érzések fellángolása játszott ebben közre.
A város története iránt elsőként Ernetz Ignác fordult érdeklődéssel, felkutatta, összeírta a régi privilégiumokat, városi jogokat tartalmazó kiváltságleveleket. A munka azonban kéziratban maradt.
A kezdeményezést csak évtizedekkel később folytatta Szeibert János, a sárvári születésű közgazdász és statisztikus, aki már egyetemi évei alatt nekilátott összegyűjteni a város múltjához és jelenéhez kötődő anyagokat. Ő maga is hivatkozott Ernetzre, akinek feljegyzéseit használta is. A munka előszavában a szerző köszönetet mondott a munka elkészülésében való segítségért. Itt több, a sárvári közéletben fontos szerepet betöltő személyt sorolt fel, Eőry Vilmost, Kecskeméthy István és Budai László jegyzőket, Huszár Mihály és Vargha József papokat és másokat. Az egyetemen pedig Bodor Antal tanár volt az inspirálója. Látható, hogy a városi elöljáróság részéről is nagy érdeklődés előzte meg a munka megszületését. A képviselőtestület 6 millió koronát is megszavazott a nyomtatás céljaira.
A város részéről tehát megvolt az érdeklődés a múlt iránt és ezt nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is hajlandóak voltak bizonyítani. Az elkészült kötetből jelentős mennyiséget rendelt a képviselőtestület a sárváriak részére. A Sárvári Hírlap is reklámozta, a Szent Ágnes Leányklub pedig könyvbemutatót szervezett.
Azóta kétszer adtak ki várostörténeti monográfiát, a résztanulmányokról nem is beszélve. Mindezek a lakosság lokálpatrióta szellemiségét, a város iránti érdeklődését és hazaszeretetét bizonyítják. Ahogy a Szeibert-féle munkát ajánló Huszár Károly parlamenti képviselő fogalmazta: "A sárváriak, kik ezt a könyvet elolvassák, ezentul még jobban fogják szeretni szülőföldjüket és még buzgóbban fognak közreműködni - Sárvár felvirágoztatásán." Szavait ma is írhatta volna.
Meg akarom ismerni a kiváló munka kiváló szerzőjét »
Címkék: kiadás»Sárvár monográfiája»Szeibert János»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza