Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megnyílt a lengyel internálótábor
A második világháborús borzalmak egyik kivételes emberi megnyilvánulása volt a lengyelek magyarországi befogadása. Sárvári táborukba 1939. szeptember 22-étől érkeztek a hazájukat vesztett lengyel katonák.
„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki”, azaz „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol s issza borát.” – tartja egy több évszázados közmondás. Hogy ez nem csupán üres frázis, az a második világháború poklában mutatkozott meg igazán.
1939 szeptemberében a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió néhány hét alatt megszállta és felosztotta Lengyelországot. A két oldalról harapófogóba szorított lengyel katonák és polgári személyek számára csak a közös lengyel-magyar határon nyílt út a menekülésre. Hazánk pedig a több évszázados barátságra való tekintettel befogadta, de a különleges helyzetre tekintettel egyben internálta is a menekülteket.
Egyik ilyen gyűjtőhely lett a sárvári tábor, amelyet 1939 szeptemberétől 1941 áprilisáig laktak a lengyel katonák. A másfél év során többezer közlegény és tiszt fordult meg itt, sokan innen szöktek nyugatra, hogy beállhassanak a nácizmus ellen küzdők soraiba. Az evakuálást, ahogy itt nevezték, a magyar őrség hallgatólagos, és a lakosság jó részének tevőleges segítsége nélkül nem tudták volna véghezvinni. Több visszaemlékezés is szól a magyarok, a sárváriak kedvességéről, segítőkészségéről. „Sárváron már szabadabban mozogtunk; kimenőt, később eltávozási engedélyt is kaptunk. Moziba és táncolni jártunk, néha strandra is.” – mondta el később az egykori táborlakó, Feliks Drecki. Voltak persze gondok is. Gyakran nem volt elegendő élelem, más esetben a katonák visszaéléseiről lehetett hallani. November 2-án nem teljesen tisztázott lövöldözés során az őrség fegyverhasználata következtében két lengyel katona halt meg. Őket a sárvári temetőben helyezték örök nyugalomra. Az 1940 januárjában kinevezett új táborparancsnok, Alfred Laube alezredes ezzel köszöntötte a lengyeleket: „Nem az internált lengyelekhez jöttem ide, hanem a lengyel barátokhoz, s barátságban szeretnék élni Önökkel...”
Sokak számára az első hetek depresszióban teltek, ezeket a különböző kultúrfoglalkozások, a nyelvórák, a tábor műhelyeiben, később a környék falvaiban végzett munkák, az otthonról ritkán kapott levelek enyhítették. Egyesek nem is tértek haza, Magyarországon telepedtek le. Ahogy Władislaw Wysoczański is. Amikor a háború végén az oroszok tolmácsnak akarták felfogadni, ő önérzetesen jelentette ki: „A magyarok joggal mondanák: befogadtunk, aztán árulkodtál.”
Az idézetek is illusztrálják azt a szeretetet, amellyel a magyarok és a lengyelek viseltettek egymás iránt oly korban, amikor dicsőség volt a hitszegés, a gyilkolás, a mások megalázása. Mindkét nemzet fiai emberek tudtak maradni az embertelen világban. Magyar, lengyel két jó barát…
Címkék: lengyel tábor»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megnyílt a lengyel internálótábor
A második világháborús borzalmak egyik kivételes emberi megnyilvánulása volt a lengyelek magyarországi befogadása. Sárvári táborukba 1939. szeptember 22-étől érkeztek a hazájukat vesztett lengyel katonák.
„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki”, azaz „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol s issza borát.” – tartja egy több évszázados közmondás. Hogy ez nem csupán üres frázis, az a második világháború poklában mutatkozott meg igazán.
1939 szeptemberében a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió néhány hét alatt megszállta és felosztotta Lengyelországot. A két oldalról harapófogóba szorított lengyel katonák és polgári személyek számára csak a közös lengyel-magyar határon nyílt út a menekülésre. Hazánk pedig a több évszázados barátságra való tekintettel befogadta, de a különleges helyzetre tekintettel egyben internálta is a menekülteket.
Egyik ilyen gyűjtőhely lett a sárvári tábor, amelyet 1939 szeptemberétől 1941 áprilisáig laktak a lengyel katonák. A másfél év során többezer közlegény és tiszt fordult meg itt, sokan innen szöktek nyugatra, hogy beállhassanak a nácizmus ellen küzdők soraiba. Az evakuálást, ahogy itt nevezték, a magyar őrség hallgatólagos, és a lakosság jó részének tevőleges segítsége nélkül nem tudták volna véghezvinni. Több visszaemlékezés is szól a magyarok, a sárváriak kedvességéről, segítőkészségéről. „Sárváron már szabadabban mozogtunk; kimenőt, később eltávozási engedélyt is kaptunk. Moziba és táncolni jártunk, néha strandra is.” – mondta el később az egykori táborlakó, Feliks Drecki. Voltak persze gondok is. Gyakran nem volt elegendő élelem, más esetben a katonák visszaéléseiről lehetett hallani. November 2-án nem teljesen tisztázott lövöldözés során az őrség fegyverhasználata következtében két lengyel katona halt meg. Őket a sárvári temetőben helyezték örök nyugalomra. Az 1940 januárjában kinevezett új táborparancsnok, Alfred Laube alezredes ezzel köszöntötte a lengyeleket: „Nem az internált lengyelekhez jöttem ide, hanem a lengyel barátokhoz, s barátságban szeretnék élni Önökkel...”
Sokak számára az első hetek depresszióban teltek, ezeket a különböző kultúrfoglalkozások, a nyelvórák, a tábor műhelyeiben, később a környék falvaiban végzett munkák, az otthonról ritkán kapott levelek enyhítették. Egyesek nem is tértek haza, Magyarországon telepedtek le. Ahogy Władislaw Wysoczański is. Amikor a háború végén az oroszok tolmácsnak akarták felfogadni, ő önérzetesen jelentette ki: „A magyarok joggal mondanák: befogadtunk, aztán árulkodtál.”
Az idézetek is illusztrálják azt a szeretetet, amellyel a magyarok és a lengyelek viseltettek egymás iránt oly korban, amikor dicsőség volt a hitszegés, a gyilkolás, a mások megalázása. Mindkét nemzet fiai emberek tudtak maradni az embertelen világban. Magyar, lengyel két jó barát…
Címkék: lengyel tábor»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza