Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megnyílt a polgári iskola
A mai gimnázium elődjeként épült fel Sárváron a második világháborúig a középszintű oktatás alapvető típusának számító polgári iskola. Az intézmény 1908. szeptember 3-án nyitotta meg kapuit.
Az 1868. évi népiskolai törvény az elemi és a középiskolák közé egy ún. polgári iskolát iktatott be. Ennek célja az volt, hogy a komolyabb továbbtanulási szándékkal nem rendelkező, de az alapismereteknél alaposabb ismeretekre vágyó gyerekeket gyakorlati tudással vértezze fel. Az innen kikerülők kereskedőként, hivatali segédként, kistisztviselőként nyerhettek alkalmazást. Bár a fiúk számára eredetileg hat évfolyamosra tervezték, az ötödik, hatodik évfolyamon szinte senki nem tanult tovább, mert akiknek ilyen szándékuk volt, azok gimnáziumokban folytatták tanulmányaikat. A lánypolgárikban a képzés négy évfolyamos volt.
A törvény azt is előírta, hogy 5000 fő feletti lakosságszámú településeken kötelező a polgári iskolák létrehozása. Sárvár lakossága az 1903. év eleji egyesítéssel több mint duplájára emelkedett, 1910-re meghaladta a 7000 főt.
Az első hangok egy sárvári polgári iskola létesítésére azonban még a századforduló előtt, 1897-ben reppentek fel. A Vasvármegye című megyei napilapban jelent meg egy cikk „Polgári iskolát Sárvárnak” címmel. Az öt község (Sárvár, Sár, Péntekfalu, Tizenháromváros, Vármellék) összlakossága ekkor már a 6000 főt is megközelítette.
1901-ben a képviselőtestület kimondta az iskola felállításának szükségességét. 1902-től a helyi lap, a Sárvári Hírlap folyamatos cikkekben ismertette a lakosság véleményét a polgári iskola létesítéséről. Megtörtént már Sárvár, Tizenháromváros és Vármellék egyesítése, de nyilvánvaló volt, hogy követni fogja Sár és Péntekfalu is. Sárvár fontos ipari, kereskedelmi, közigazgatási és közlekedési központtá vált, amely igényelte az elemi iskolánál magasabb végzettségűeket. A helyi lap folytonosan ébren tartotta az új iskola felépítésének kérdését, befolyásolva ezzel a közvéleményt. Érdekes, hogy voltak ellenérvek is, egyesek a különadótól féltek, mások szerint pedig az ilyen intézmények a züllöttség melegágyai.
A városi képviselőtestület különbizottságot alakított a polgári létrehozására, levelet írt az ügyben a katolikus iskolaszéknek, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak. A bizottság díszelnöke az ikervári birtokos, a vízierőművet és számos ipari létesítményt is létrehozó egykori fiumei kormányzó, gróf Batthyány Lajos, elnöke báró Hatvany-Deutsch Béla, a Cukorgyár tulajdonosa lett, és a bajor herceget képviselte báró Leonrod Vilmos főudvarmester, valamint Masáth Mihály jószágkormányzó. A tagok között Kőberl János prépostot, Kálmán István városbírót, Förster Ottó országgyűlési képviselőt, Nagy József járási főszolgabírót és nem utolsósorban a katolikus fiúiskola igazgatóját, a helyi újság szerkesztőjét, Barabás Györgyöt találjuk.
Az iskola első épületeként a Laktanya jött volna szóba, amelyet a város meg is vett, de a közelében létesített Selyemgyár, és annak 1905-ben bekövetkezett robbanása más megoldást kényszerített a városra. Nem jöhetett szóba szintén egészségügyi okok miatt Szatmár utcai telek sem (a közelben állt a Cukorgyár), így végül a Péntekfalu szomszédságában fekvő Jeni (Janó) -féle telket vásárolta meg a képviselőtestület 6000 koronáért. Ezt követően évekig a tervek elfogadása, az engedélyek beszerzése, a leánypolgári tagozat létesítése körüli huzavona zajlott. A minisztérium egyelőre nem egyezett bele a lányosztályok indításába.
1907-ben a minisztérium kinevezte az első igazgatót, Brezovits Ferencet, majd szeptember 4-én megkezdődhetett a tanítás. Az első évben 65 fiútanulója volt az intézménynek, amely ekkor még a községháza tanácstermében tartotta óráit.
Ez idő alatt megkezdődött az új épület felhúzása is. A terveket Herczeg Zsigmond budapesti építész készítette el, a kivitelezést Geschrey Elek sárvári építési vállalkozó végezte. 1908. augusztus 20-án került sor az új épület avatására. A megnyitó a Szent László plébániatemplomban celebrált szentmisével kezdődött, majd a Városháza nagytermében a helyi szervezetek és az iskola létrejöttében közreműködő személyek részvételével megrendezett ünnepséggel folytatódott. Szeptember 3-án a tágas, akkori viszonyok között modern iskolába beköltözhettek a tanulók. A nevelőtestület nyolc főből állt, a tanulók többségét nem a város, hanem a környező települések adták. A statisztikák alapján főként iparosok küldték gyermekeiket a polgáriba, de magas volt a kereskedő, az értelmiségi, tisztviselői, közlekedési foglalkozású szülők gyermeke. A legkevesebben a mezőgazdaságban dolgozó szülők fiai voltak.
A fiúpolgári 1913-ban lányosztályokkal bővült. 1914-15-ben katonákat szállásoltak be falai közé, a tanárok egy része a frontra került. Ugyanilyen nehéz pillanatokat élt át a második világháború utolsó éveiben is. 1945-ben a polgárikat megszüntették, egy ideig a NÉKOSZ kollégiuma működött benne, majd 1951-től az Állami Általános Gimnázium költözött a fali közé, amely 1956-ban felvette Tinódi Lantos Sebestyén nevét. Az egykori polgári iskola ma is oktatási intézményként működik, tanúsítva azt, hogy a jövőbe, a jövő generációjába vetett hit erősebb a legnagyobb katasztrófáknál is.
Címkék: megnyitó»polgári iskola»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megnyílt a polgári iskola
A mai gimnázium elődjeként épült fel Sárváron a második világháborúig a középszintű oktatás alapvető típusának számító polgári iskola. Az intézmény 1908. szeptember 3-án nyitotta meg kapuit.
Az 1868. évi népiskolai törvény az elemi és a középiskolák közé egy ún. polgári iskolát iktatott be. Ennek célja az volt, hogy a komolyabb továbbtanulási szándékkal nem rendelkező, de az alapismereteknél alaposabb ismeretekre vágyó gyerekeket gyakorlati tudással vértezze fel. Az innen kikerülők kereskedőként, hivatali segédként, kistisztviselőként nyerhettek alkalmazást. Bár a fiúk számára eredetileg hat évfolyamosra tervezték, az ötödik, hatodik évfolyamon szinte senki nem tanult tovább, mert akiknek ilyen szándékuk volt, azok gimnáziumokban folytatták tanulmányaikat. A lánypolgárikban a képzés négy évfolyamos volt.
A törvény azt is előírta, hogy 5000 fő feletti lakosságszámú településeken kötelező a polgári iskolák létrehozása. Sárvár lakossága az 1903. év eleji egyesítéssel több mint duplájára emelkedett, 1910-re meghaladta a 7000 főt.
Az első hangok egy sárvári polgári iskola létesítésére azonban még a századforduló előtt, 1897-ben reppentek fel. A Vasvármegye című megyei napilapban jelent meg egy cikk „Polgári iskolát Sárvárnak” címmel. Az öt község (Sárvár, Sár, Péntekfalu, Tizenháromváros, Vármellék) összlakossága ekkor már a 6000 főt is megközelítette.
1901-ben a képviselőtestület kimondta az iskola felállításának szükségességét. 1902-től a helyi lap, a Sárvári Hírlap folyamatos cikkekben ismertette a lakosság véleményét a polgári iskola létesítéséről. Megtörtént már Sárvár, Tizenháromváros és Vármellék egyesítése, de nyilvánvaló volt, hogy követni fogja Sár és Péntekfalu is. Sárvár fontos ipari, kereskedelmi, közigazgatási és közlekedési központtá vált, amely igényelte az elemi iskolánál magasabb végzettségűeket. A helyi lap folytonosan ébren tartotta az új iskola felépítésének kérdését, befolyásolva ezzel a közvéleményt. Érdekes, hogy voltak ellenérvek is, egyesek a különadótól féltek, mások szerint pedig az ilyen intézmények a züllöttség melegágyai.
A városi képviselőtestület különbizottságot alakított a polgári létrehozására, levelet írt az ügyben a katolikus iskolaszéknek, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak. A bizottság díszelnöke az ikervári birtokos, a vízierőművet és számos ipari létesítményt is létrehozó egykori fiumei kormányzó, gróf Batthyány Lajos, elnöke báró Hatvany-Deutsch Béla, a Cukorgyár tulajdonosa lett, és a bajor herceget képviselte báró Leonrod Vilmos főudvarmester, valamint Masáth Mihály jószágkormányzó. A tagok között Kőberl János prépostot, Kálmán István városbírót, Förster Ottó országgyűlési képviselőt, Nagy József járási főszolgabírót és nem utolsósorban a katolikus fiúiskola igazgatóját, a helyi újság szerkesztőjét, Barabás Györgyöt találjuk.
Az iskola első épületeként a Laktanya jött volna szóba, amelyet a város meg is vett, de a közelében létesített Selyemgyár, és annak 1905-ben bekövetkezett robbanása más megoldást kényszerített a városra. Nem jöhetett szóba szintén egészségügyi okok miatt Szatmár utcai telek sem (a közelben állt a Cukorgyár), így végül a Péntekfalu szomszédságában fekvő Jeni (Janó) -féle telket vásárolta meg a képviselőtestület 6000 koronáért. Ezt követően évekig a tervek elfogadása, az engedélyek beszerzése, a leánypolgári tagozat létesítése körüli huzavona zajlott. A minisztérium egyelőre nem egyezett bele a lányosztályok indításába.
1907-ben a minisztérium kinevezte az első igazgatót, Brezovits Ferencet, majd szeptember 4-én megkezdődhetett a tanítás. Az első évben 65 fiútanulója volt az intézménynek, amely ekkor még a községháza tanácstermében tartotta óráit.
Ez idő alatt megkezdődött az új épület felhúzása is. A terveket Herczeg Zsigmond budapesti építész készítette el, a kivitelezést Geschrey Elek sárvári építési vállalkozó végezte. 1908. augusztus 20-án került sor az új épület avatására. A megnyitó a Szent László plébániatemplomban celebrált szentmisével kezdődött, majd a Városháza nagytermében a helyi szervezetek és az iskola létrejöttében közreműködő személyek részvételével megrendezett ünnepséggel folytatódott. Szeptember 3-án a tágas, akkori viszonyok között modern iskolába beköltözhettek a tanulók. A nevelőtestület nyolc főből állt, a tanulók többségét nem a város, hanem a környező települések adták. A statisztikák alapján főként iparosok küldték gyermekeiket a polgáriba, de magas volt a kereskedő, az értelmiségi, tisztviselői, közlekedési foglalkozású szülők gyermeke. A legkevesebben a mezőgazdaságban dolgozó szülők fiai voltak.
A fiúpolgári 1913-ban lányosztályokkal bővült. 1914-15-ben katonákat szállásoltak be falai közé, a tanárok egy része a frontra került. Ugyanilyen nehéz pillanatokat élt át a második világháború utolsó éveiben is. 1945-ben a polgárikat megszüntették, egy ideig a NÉKOSZ kollégiuma működött benne, majd 1951-től az Állami Általános Gimnázium költözött a fali közé, amely 1956-ban felvette Tinódi Lantos Sebestyén nevét. Az egykori polgári iskola ma is oktatási intézményként működik, tanúsítva azt, hogy a jövőbe, a jövő generációjába vetett hit erősebb a legnagyobb katasztrófáknál is.
Címkék: megnyitó»polgári iskola»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza