Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Inkey-Szili birtokcsere
Inkey Boldizsár 1766. október 11-én jelentős összeg fejében eladta a sárvári uradalmat, benne a várat Szily Ádám Somogy megyei táblabírónak.
Mégpedig Inkey Boldizsártól, aki azért 300.000 forintot és 200 körmöci aranyat kapott a somogyi táblabírótól.
Az anyagi nehézségekkel küszködő birtokosok a 18. században gyakran idegenítették el birtokaikat. Így tett Sárvár esetén előbb Draskovich Lipót, majd Szluha György, Inkey Boldizsár, és maga a vásárló, Szily Ádám is később. Alig néhány évet töltöttek a várkastélyban, de nem mondhatjuk, hogy ezek az idők nyomtalanul tűntek volna el. Szluha György megrendelésére a toronyszoba allegorikus freskója készült el Joseph Ignaz Mildorfer keze által, 1769-ben pedig Szily Ádám festette meg Dorffmaister Istvánnal a díszterem oldalfalait, valamint a szomszédos szobákat egy másik, máig ismeretlen festővel.
A birtokvásárlás, valamint az önreprezentálás, amely Sárvár esetében a freskók elkészítésében mutatkozott meg, kimerítették birtokosai anyagi kereteit. És nem beszéltünk az egyéb, a 18. században igencsak gyakran felbukkanó költségekről. Az arisztokrácia, de a köznemesség módosabb rétegei is szívesen töltöttek hosszabb időt Bécsben, de az udvar körüli lét bizony nem volt olcsó. Onnan, de gyakran külföldről hozatták ruháikat, használati tárgyaikat, díszes lakókörnyezetet alakítottak ki barokk, majd rokokó ízlésvilággal, és ezek megterhelték a nemesség pénztárcáját. Tehetős nemesek is eladósodtak nemcsak egymás, hanem idegen bankházak felé, ahogy Szily Ádám is, amelynek nyomán tőle genovai kereskedők kezére került Sárvár alig pár évvel az itt tárgyalt adásvételi szerződés után.
De ne ítélkezzünk felettük elhamarkodottan! A korban ez megszokott volt, nem tekintettek senkit alábbvalónak, megbélyegzendőnek, ha adósságai miatt birtokot vesztett. Mert a többségük sem járt másként. És ha nem lett volna e gyakori birtokcsere, elkészültek volna-e azok a gyönyörű képek a vár termeiben? Ennek így kellett lennie.
Az eladó életrajza. Inkey Boldizsár »
A vevő életrajza. Szily Ádám »
Címkék: birtokvásárlás»Inkey Boldizsár»Szily Ádám»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Inkey-Szili birtokcsere
Inkey Boldizsár 1766. október 11-én jelentős összeg fejében eladta a sárvári uradalmat, benne a várat Szily Ádám Somogy megyei táblabírónak.
Mégpedig Inkey Boldizsártól, aki azért 300.000 forintot és 200 körmöci aranyat kapott a somogyi táblabírótól.
Az anyagi nehézségekkel küszködő birtokosok a 18. században gyakran idegenítették el birtokaikat. Így tett Sárvár esetén előbb Draskovich Lipót, majd Szluha György, Inkey Boldizsár, és maga a vásárló, Szily Ádám is később. Alig néhány évet töltöttek a várkastélyban, de nem mondhatjuk, hogy ezek az idők nyomtalanul tűntek volna el. Szluha György megrendelésére a toronyszoba allegorikus freskója készült el Joseph Ignaz Mildorfer keze által, 1769-ben pedig Szily Ádám festette meg Dorffmaister Istvánnal a díszterem oldalfalait, valamint a szomszédos szobákat egy másik, máig ismeretlen festővel.
A birtokvásárlás, valamint az önreprezentálás, amely Sárvár esetében a freskók elkészítésében mutatkozott meg, kimerítették birtokosai anyagi kereteit. És nem beszéltünk az egyéb, a 18. században igencsak gyakran felbukkanó költségekről. Az arisztokrácia, de a köznemesség módosabb rétegei is szívesen töltöttek hosszabb időt Bécsben, de az udvar körüli lét bizony nem volt olcsó. Onnan, de gyakran külföldről hozatták ruháikat, használati tárgyaikat, díszes lakókörnyezetet alakítottak ki barokk, majd rokokó ízlésvilággal, és ezek megterhelték a nemesség pénztárcáját. Tehetős nemesek is eladósodtak nemcsak egymás, hanem idegen bankházak felé, ahogy Szily Ádám is, amelynek nyomán tőle genovai kereskedők kezére került Sárvár alig pár évvel az itt tárgyalt adásvételi szerződés után.
De ne ítélkezzünk felettük elhamarkodottan! A korban ez megszokott volt, nem tekintettek senkit alábbvalónak, megbélyegzendőnek, ha adósságai miatt birtokot vesztett. Mert a többségük sem járt másként. És ha nem lett volna e gyakori birtokcsere, elkészültek volna-e azok a gyönyörű képek a vár termeiben? Ennek így kellett lennie.
Az eladó életrajza. Inkey Boldizsár »
A vevő életrajza. Szily Ádám »
Címkék: birtokvásárlás»Inkey Boldizsár»Szily Ádám»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza