Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Létrejött a Kossuth Lajos Művelődési Központ
1951. december 21-én a volt Korona Szálló épületében létrehozták a Kossuth Lajosról elnevezett Kultúrházat, és ide helyezték a járási könyvtárt is.
Bár már a dualizmus korában és a két háború között is virágoztak Sárváron a kulturális és műkedvelő egyesületek, önálló művelődési központ létrehozásának a gondolata az 1940-es évek végén vetődött fel, amelyben Takács Lajos postafőtiszt vett részt aktívan. A Megyei Tanács Népművelési Osztálya 1951. szeptember 1-jén határozatot hozott, amely igazgatóvá nevezte ki Lajos Jánost. Még az ősz folyamán tatozták az egykori Korona Szálló épületét, amelyet végül december 21-én adtak át a közönségnek. A műsort az Állami Népi Együttes adta. A könyvtárat is itt helyezték el.
Már az első évben több művészeti és kulturális (pl. képzőművészeti és tánccsoport) kör jött létre. Ezek száma és összetétele az évek során színesedett, változatossá vált. Indítottak fotó- és film-, képzőművészeti, báb-, vagy éppen eszperantó szakkört is. A művelődési központ ugyanakkor felvállalta a sárvári programok szervezését is. Neves igazgatók, mint Zsámboky Árpád, Kutszegi István, Kondora István, Tóth Ferenc, majd Kondor János irányítása alatt az intézmény nélkülözhetetlen részévé, fontos alkotóelemévé vált a város életének.
1978 augusztusában került át a művelődési központ a Nádasdy-vár épületébe. A 80-as években indítottak útjára több, máig is sikeres rendezvényt, ezek közül kiemelkednek a Nemzetközi Folklórnapok, és ekkor alakult a Sárvári Néptánckör is.
A programok száma a 90-es évektől, de különösen a fürdővárossá válással egyre csak növekedett, így most már nemcsak a nyári, de a téli időszak is tele van műsorokkal, amelynek lebonyolítását leginkább a művelődési központ gárdája biztosítja. A városi megemlékezések (március 15., Tinódi-ünnepség, október 6., stb.) szervezése, megvalósítása szintén hozzájuk kapcsolódik. 2007-ben a könyvtárat összevonták a kultúrházzal, majd 2018. január 1-jével a Nádasdy Ferenc Múzeummal. Az intézmény új neve: Nádasdy Kulturális Központ.
Az új szervezet továbbra is nagy szerepet játszik a város kulturális életében mind a mai napig. Talán csak egy nagy rendezvény- és színházterem hiányzik, hogy küldetését, a városiak és az ide látogatók kiművelését és szórakoztatását, maradéktalanul elláthassa.
Címkék: Művelődési Központ»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Létrejött a Kossuth Lajos Művelődési Központ
1951. december 21-én a volt Korona Szálló épületében létrehozták a Kossuth Lajosról elnevezett Kultúrházat, és ide helyezték a járási könyvtárt is.
Bár már a dualizmus korában és a két háború között is virágoztak Sárváron a kulturális és műkedvelő egyesületek, önálló művelődési központ létrehozásának a gondolata az 1940-es évek végén vetődött fel, amelyben Takács Lajos postafőtiszt vett részt aktívan. A Megyei Tanács Népművelési Osztálya 1951. szeptember 1-jén határozatot hozott, amely igazgatóvá nevezte ki Lajos Jánost. Még az ősz folyamán tatozták az egykori Korona Szálló épületét, amelyet végül december 21-én adtak át a közönségnek. A műsort az Állami Népi Együttes adta. A könyvtárat is itt helyezték el.
Már az első évben több művészeti és kulturális (pl. képzőművészeti és tánccsoport) kör jött létre. Ezek száma és összetétele az évek során színesedett, változatossá vált. Indítottak fotó- és film-, képzőművészeti, báb-, vagy éppen eszperantó szakkört is. A művelődési központ ugyanakkor felvállalta a sárvári programok szervezését is. Neves igazgatók, mint Zsámboky Árpád, Kutszegi István, Kondora István, Tóth Ferenc, majd Kondor János irányítása alatt az intézmény nélkülözhetetlen részévé, fontos alkotóelemévé vált a város életének.
1978 augusztusában került át a művelődési központ a Nádasdy-vár épületébe. A 80-as években indítottak útjára több, máig is sikeres rendezvényt, ezek közül kiemelkednek a Nemzetközi Folklórnapok, és ekkor alakult a Sárvári Néptánckör is.
A programok száma a 90-es évektől, de különösen a fürdővárossá válással egyre csak növekedett, így most már nemcsak a nyári, de a téli időszak is tele van műsorokkal, amelynek lebonyolítását leginkább a művelődési központ gárdája biztosítja. A városi megemlékezések (március 15., Tinódi-ünnepség, október 6., stb.) szervezése, megvalósítása szintén hozzájuk kapcsolódik. 2007-ben a könyvtárat összevonták a kultúrházzal, majd 2018. január 1-jével a Nádasdy Ferenc Múzeummal. Az intézmény új neve: Nádasdy Kulturális Központ.
Az új szervezet továbbra is nagy szerepet játszik a város kulturális életében mind a mai napig. Talán csak egy nagy rendezvény- és színházterem hiányzik, hogy küldetését, a városiak és az ide látogatók kiművelését és szórakoztatását, maradéktalanul elláthassa.
Címkék: Művelődési Központ»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza