Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Batthyány Lajos kivégzése
Az első magyar minisztérium elnökét és Sárvári első országgyűlési képviselőjét igaztalan vádak alapján ítélték el és végezték ki 1849. október 6-án Pesten.
Batthyány Lajost, az első felelős magyar minisztérium elnökét 1849. január 8-án tartóztatta le Alfred zu Windischgrätz tábornagy, a császári seregek főparancsnoka. Előbb Budán őrizték, és már ekkor elkezdődött kihallgatása, amelyben igaztalan vádakkal illették. Többek között a bécsi forradalom kirobbantásában való bűnrészességét, a külhatalmakkal való kapcsolatfelvételt, a horvátokkal, valamint az orsztrák kormánnyal való megegyezés elmulasztását, az 1848 szeptemberi honvédújoncozást és papírpénz kibocsátást, illetve a Jellasics elleni népfelkelés megszervezését, a császári csapatokkal szembeni ellenállást és a törvénytelennek nyilvánított országgyűlésre való visszatérést rótták fel neki.
A vádak többsége nem állta meg a helyét, hiszen azok többsége az 1848. október 3-i császári manifesztum, a magyar parlament törvénytelenné nyilvánítása előtti időszakra esett, Batthyány pedig személyesen nem is vett részt a horvátok elleni hadműveletekben, mivel október 11-én lábtörést szenvedett.
Nem engedélyezték számára, hogy Deák Ferenc lássa el a védelmét, továbbá István nádor tanúvallomását sem. Batthyány maga védekezett és az áprilisi törvényekre hivatkozott, amelynek szellemében ő mindig igyekezett eljárni.
Augusztus 29-én a hadbíróság azonban a felsorolt vádpontokban bűnösnek találta Batthyányt, amely szerint a külhatalmakkal való kapcsolattartás, újoncozás és pénzkibocsátás uralkodói felségjogot sértett, továbbá az október 6-i bécsi felkelés előidézése, a Vas megyei népfelkelésben való részvétele, felségsértő megjegyzései, a törvénytelennek nyilvánított országgyűlésre való visszatérése miatt összességében felségárulást követett el. Augusztus 30-án teljes vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélték, de a hadbíró egy kegyelmi kérvényt is előterjesztett, amely szerint az uralkodó a súlyos ítéletet meg fogja változtatni.
Azonban a teljhatalmat nyert Julius von Haynau egyáltalán nem kívánt megkegyelmezni Batthyánynak, aki október 3-án, az akkor már Pestre visszaszállított volt miniszterelnök halálos ítéletét megerősítette, de október 6-ára, az egy évvel korábban felakasztott Latour hadügyminiszter halálának évfordulójára változtatta meg az időpontot.
Október 5-én közölték Batthyányval az ítéletet, aki nem számított halálra. Nem félt ugyan a kivégzéstől, de megalázónak tartotta, hogy a köztörvényeseknek szánt bitófán végezze. Ezért kivégzése előtti utolsó éjszakán a felesége által becsempészett tőrrel elvágta nyaki ütőereit. Halálos sebet nem tudott az életlen pengével okozni, de azt elérte, hogy a felakasztástól mentesüljön. Kempen altábornagy, a pest-budai kerület katonai parancsnoka ezért az agyonlövés mellett döntött.
Este hat órakor a súlyos vérveszteségtől támolygó grófot kivezették az Újépület udvarára, ahol féltérdre ereszkedett. Utolsó szavai: "Éljen a haza! Rajta, vadászok!" - volrak. A holttestet a pesti ferences templomban helyezték el, sírkövét is befelé fordították. Csak 1870-ben temették el a Kerepesi temetőben felállított mauzólumában. Kivégzése helyére örökmécsest állítottak.
Batthyány Lajos, a politikus »
Címkék: Batthyány Lajos»halálozás»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Batthyány Lajos kivégzése
Az első magyar minisztérium elnökét és Sárvári első országgyűlési képviselőjét igaztalan vádak alapján ítélték el és végezték ki 1849. október 6-án Pesten.
Batthyány Lajost, az első felelős magyar minisztérium elnökét 1849. január 8-án tartóztatta le Alfred zu Windischgrätz tábornagy, a császári seregek főparancsnoka. Előbb Budán őrizték, és már ekkor elkezdődött kihallgatása, amelyben igaztalan vádakkal illették. Többek között a bécsi forradalom kirobbantásában való bűnrészességét, a külhatalmakkal való kapcsolatfelvételt, a horvátokkal, valamint az orsztrák kormánnyal való megegyezés elmulasztását, az 1848 szeptemberi honvédújoncozást és papírpénz kibocsátást, illetve a Jellasics elleni népfelkelés megszervezését, a császári csapatokkal szembeni ellenállást és a törvénytelennek nyilvánított országgyűlésre való visszatérést rótták fel neki.
A vádak többsége nem állta meg a helyét, hiszen azok többsége az 1848. október 3-i császári manifesztum, a magyar parlament törvénytelenné nyilvánítása előtti időszakra esett, Batthyány pedig személyesen nem is vett részt a horvátok elleni hadműveletekben, mivel október 11-én lábtörést szenvedett.
Nem engedélyezték számára, hogy Deák Ferenc lássa el a védelmét, továbbá István nádor tanúvallomását sem. Batthyány maga védekezett és az áprilisi törvényekre hivatkozott, amelynek szellemében ő mindig igyekezett eljárni.
Augusztus 29-én a hadbíróság azonban a felsorolt vádpontokban bűnösnek találta Batthyányt, amely szerint a külhatalmakkal való kapcsolattartás, újoncozás és pénzkibocsátás uralkodói felségjogot sértett, továbbá az október 6-i bécsi felkelés előidézése, a Vas megyei népfelkelésben való részvétele, felségsértő megjegyzései, a törvénytelennek nyilvánított országgyűlésre való visszatérése miatt összességében felségárulást követett el. Augusztus 30-án teljes vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélték, de a hadbíró egy kegyelmi kérvényt is előterjesztett, amely szerint az uralkodó a súlyos ítéletet meg fogja változtatni.
Azonban a teljhatalmat nyert Julius von Haynau egyáltalán nem kívánt megkegyelmezni Batthyánynak, aki október 3-án, az akkor már Pestre visszaszállított volt miniszterelnök halálos ítéletét megerősítette, de október 6-ára, az egy évvel korábban felakasztott Latour hadügyminiszter halálának évfordulójára változtatta meg az időpontot.
Október 5-én közölték Batthyányval az ítéletet, aki nem számított halálra. Nem félt ugyan a kivégzéstől, de megalázónak tartotta, hogy a köztörvényeseknek szánt bitófán végezze. Ezért kivégzése előtti utolsó éjszakán a felesége által becsempészett tőrrel elvágta nyaki ütőereit. Halálos sebet nem tudott az életlen pengével okozni, de azt elérte, hogy a felakasztástól mentesüljön. Kempen altábornagy, a pest-budai kerület katonai parancsnoka ezért az agyonlövés mellett döntött.
Este hat órakor a súlyos vérveszteségtől támolygó grófot kivezették az Újépület udvarára, ahol féltérdre ereszkedett. Utolsó szavai: "Éljen a haza! Rajta, vadászok!" - volrak. A holttestet a pesti ferences templomban helyezték el, sírkövét is befelé fordították. Csak 1870-ben temették el a Kerepesi temetőben felállított mauzólumában. Kivégzése helyére örökmécsest állítottak.
Batthyány Lajos, a politikus »
Címkék: Batthyány Lajos»halálozás»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza