Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Befejeződött a sárvári vár átépítése
Az 1588-ban elindult bástya- és várfalépítés közel három évtizedes munkálatokat követően 1615. október 30-án ért véget, ahogy erről a várudvar falában elhelyezett kőtábla tanúskodik.
A korábban földből és fából (palánkból) készült várfalakat, amelyeket még Nádasdy Tamás húzatott fel a palotaépület köré, fia, Ferenc és unokája, Pál téglából és kőből készített építményre cserélte ki.
Az építkezések 1588 májusában indultak. A munkálatok során vörösfenyő cölöpöket vertek le a várat övező mocsárba, erre emelték a falakat. A követ a Ság hegyről és Sitkéről hozatták (bazalt és bazalttufa), a téglát feltehetően helyben égették ki. A jó minőségű agyag ugyanis itt is rendelkezésre állt. A habarcsot mészből, tojásból, téglaporból és más adalékokból készítették, ez az elegy kőkeménnyé szilárdult a száradás során. A palotaépület köré öt óolasz bástya és a közöttük álló ún. kurtinák, azaz kerítőfalak készültek el. Az óolasz bástyák felülnézetből négy- vagy ötszög alaprajzúak, bennük ágyútermeket, kazamatákat alakítottak ki, tetejükön földből sáncokat emelhettek, amelyek mögé szintén lövegeket telepítettek. A bástyákat a kor követelményeinek megfelelően úgy alakították ki, hogy azok egymást fedezzék, támogassák. Kettőnek ismerjük a nevét is: Mogyorósi- és Sarok-bástya.
A kerítőfal mögé földből készült töltést hordtak, amelyek felső része egyben gyilokjáróként is szolgált. A feltárások szerint a külső fallal párhuzamosan egy annál kb. egy méterrel alacsonyabb falat is felépítettek, a kettő közé került a jól ledöngölt földtöltés. A föld ugyanis rugalmasságot nyújtott a falaknak, így elnyelte az ágyúgolyó becsapódási energiáját, nehezebb volt rombolni.
A földtöltéseket és a bástyák földsáncait a későbbi korokban elbontották.
Nem egészen világos, miért kezdte el a Fekete bég a vár falainak építését. Egyes feltételezések szerint 1588 körül erősebb török támadás érhette a környéket, amely indokolta volna a vár megerősítését. Azonban a korban más erősségek környékén is történtek török portyák, de ezek átépítéseket nem eredményeztek. Talán a korábbi évek (kiemelten a Nádasdy számára is eseménydús 1587-es év) erősödő portyái érlelhették meg a sárvári nagyúrban a döntést, miszerint rezidenciáját, amely a Rába egyik fontos átkelőhelyét is védte, komolyabb erősséggé építteti ki.
Különösen indokolttá tette a vár átépítését a tizenötéves háború kirobbanása (1593), valamint a közeli Győr és Pápa török kézre kerülése (1594). Ezt követően Sárvár lett a magyaróvár-sárvári végvidéki főkapitányság egyik székhelye, és a török Pápa közelsége is indokolttá tette a munkálatokat. A korabeli forrásokból kiderül, hogy a korban rendszeresen rendelték ki a megyei (Nádasdy Ferenc Vas vármegye főispánja is volt) jobbágyokat robotra, korabeli szóval gratuitus laborra, a sárvári vár építkezéseihez. Ők hordák saját szekereikkel az építőanyagot, égették a téglát, húzták fel - természetesen mérnöki irányítás mellett - a falakat.
A közel 30 évi munka már csak Nádasdy Ferenc fia és utóda, Pál idején fejeződhetett be. A munka végeztével egy homokkő táblát is elhelyeztek a palotaépület falában, ez ma is látható a belső udvaron, a főbejárattól jobbra. Innen ismerjük az építkezések kezdetét, és a munka befejezését, valamint azt, hogy a korábbi falak földből és fából készültek.
Címkék: átépítés»Nádasdy-vár»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Befejeződött a sárvári vár átépítése
Az 1588-ban elindult bástya- és várfalépítés közel három évtizedes munkálatokat követően 1615. október 30-án ért véget, ahogy erről a várudvar falában elhelyezett kőtábla tanúskodik.
A korábban földből és fából (palánkból) készült várfalakat, amelyeket még Nádasdy Tamás húzatott fel a palotaépület köré, fia, Ferenc és unokája, Pál téglából és kőből készített építményre cserélte ki.
Az építkezések 1588 májusában indultak. A munkálatok során vörösfenyő cölöpöket vertek le a várat övező mocsárba, erre emelték a falakat. A követ a Ság hegyről és Sitkéről hozatták (bazalt és bazalttufa), a téglát feltehetően helyben égették ki. A jó minőségű agyag ugyanis itt is rendelkezésre állt. A habarcsot mészből, tojásból, téglaporból és más adalékokból készítették, ez az elegy kőkeménnyé szilárdult a száradás során. A palotaépület köré öt óolasz bástya és a közöttük álló ún. kurtinák, azaz kerítőfalak készültek el. Az óolasz bástyák felülnézetből négy- vagy ötszög alaprajzúak, bennük ágyútermeket, kazamatákat alakítottak ki, tetejükön földből sáncokat emelhettek, amelyek mögé szintén lövegeket telepítettek. A bástyákat a kor követelményeinek megfelelően úgy alakították ki, hogy azok egymást fedezzék, támogassák. Kettőnek ismerjük a nevét is: Mogyorósi- és Sarok-bástya.
A kerítőfal mögé földből készült töltést hordtak, amelyek felső része egyben gyilokjáróként is szolgált. A feltárások szerint a külső fallal párhuzamosan egy annál kb. egy méterrel alacsonyabb falat is felépítettek, a kettő közé került a jól ledöngölt földtöltés. A föld ugyanis rugalmasságot nyújtott a falaknak, így elnyelte az ágyúgolyó becsapódási energiáját, nehezebb volt rombolni.
A földtöltéseket és a bástyák földsáncait a későbbi korokban elbontották.
Nem egészen világos, miért kezdte el a Fekete bég a vár falainak építését. Egyes feltételezések szerint 1588 körül erősebb török támadás érhette a környéket, amely indokolta volna a vár megerősítését. Azonban a korban más erősségek környékén is történtek török portyák, de ezek átépítéseket nem eredményeztek. Talán a korábbi évek (kiemelten a Nádasdy számára is eseménydús 1587-es év) erősödő portyái érlelhették meg a sárvári nagyúrban a döntést, miszerint rezidenciáját, amely a Rába egyik fontos átkelőhelyét is védte, komolyabb erősséggé építteti ki.
Különösen indokolttá tette a vár átépítését a tizenötéves háború kirobbanása (1593), valamint a közeli Győr és Pápa török kézre kerülése (1594). Ezt követően Sárvár lett a magyaróvár-sárvári végvidéki főkapitányság egyik székhelye, és a török Pápa közelsége is indokolttá tette a munkálatokat. A korabeli forrásokból kiderül, hogy a korban rendszeresen rendelték ki a megyei (Nádasdy Ferenc Vas vármegye főispánja is volt) jobbágyokat robotra, korabeli szóval gratuitus laborra, a sárvári vár építkezéseihez. Ők hordák saját szekereikkel az építőanyagot, égették a téglát, húzták fel - természetesen mérnöki irányítás mellett - a falakat.
A közel 30 évi munka már csak Nádasdy Ferenc fia és utóda, Pál idején fejeződhetett be. A munka végeztével egy homokkő táblát is elhelyeztek a palotaépület falában, ez ma is látható a belső udvaron, a főbejárattól jobbra. Innen ismerjük az építkezések kezdetét, és a munka befejezését, valamint azt, hogy a korábbi falak földből és fából készültek.
Címkék: átépítés»Nádasdy-vár»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza