Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Felavatták a hősi emlékművet
Sárvár első világi köztéri szobrát, az első világháború hőseinek állított emlékművet óriási ünnepség keretében avatták fel 1936. október 18-án a főtéren.
Sárvár 278 hősi halottat vesztett az első világháborúban.
A legtöbbjük idegen földben, távol a szülőföldtől nyugszik, ezért az itthon maradottak, más országokhoz, valamint hazai településekhez hasonlóan igényeltek egy olyan emlékművet, ahol leróhatják kegyeletüket az elesett családtagok előtt. Már a háború idején szóba került egy ilyennek a felállítása, de erre sem ekkor, sem pedig még hosszú évekig nem kerülhetett sor. Az 1920-as években a város olyan súlyos anyagi helyzetbe került, hogy az emlékműre félretett összeget is rendszeresen mobilizálnia kellett a községi háztartás helyreállítására. Bár egyre több sürgető hang siettette a munkálatok megkezdését, főleg a más települések példájára hivatkozva, azok csak halasztódtak.
A megemlékezéseket a temetőben, az első világháborús síroknál tartották, de ez nem volt kielégítő a város lakossága számára, hiszen a rögök alatt többségében idegen katonák nyugodtak. Kisebb kezdeményezések történtek, a sári templom falán, az evangélikus templom belsejében is készült emléktábla, az 1930-as évek elején felavatott Várpark sarkában egy kis pad emlékezett meg a hősökről, de ezek egyike sem fejezte ki a sárváriak hősi áldozatát méltóképpen.
Végre Eőry Vilmos városbírósága alatt némileg rendeződtek a város anyagi ügyei, így megkezdődtek az emlékműállítás előkészületei. Országos pályázatot írtak ki, amelynek győzteséül 1934 elején Tóth István szombathelyi származású, budapesti szobrászművészt kiáltották ki. A szobor leendő helyét a katolikus egyháztól vették használatba, de a folyamatos pénzügyi problémák és egyéb tényezők lassították az avatás megtartását. Az elkészült szobor és az oldalára tervezett Szent László vizet fakaszt-relief még évekig porosodott egy raktárban és a művész sem érhette meg a leleplezés pillanatait.
Végül 1936 őszén sikerült többezer fős tömeg előtt, amelyben a kormány, a megye, a civil szervezetek, a hadsereg, az iskolák és más intézmények képviseltették magukat, megtartani az avatási ünnepséget. Eőry Vilmos, Huszár Mihály apátplébános és Kecskeméthy István jegyző patetikus beszédei után hullt le a lepel a szoborról, amely egy rohamozó, hátrafele tekintő huszárt mintáz. A talapzaton elhelyezést nyert a Szent László-tábla, az első világháborús hősök névsorát helyhiány miatt a templom bejárata mellett felerősített márványtáblákon örökítették meg. Az avatón ferenc bajor herceg is megjelent, de József főherceg betegségére hivatkozva kimentette magát.
A szobor a későbbiek során a május végi, hősök napi megemlékezések állandó helyszínévé vált, ezek azonban a második világháborút követően véget értek. A többszöri áthelyezésen, némi csonkításon átesett szobor ma újra a magyar katona bátorságát, önfeláldozását hirdeti a város közepén.
Címkék: avatás»hősi szobor»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Felavatták a hősi emlékművet
Sárvár első világi köztéri szobrát, az első világháború hőseinek állított emlékművet óriási ünnepség keretében avatták fel 1936. október 18-án a főtéren.
Sárvár 278 hősi halottat vesztett az első világháborúban.
A legtöbbjük idegen földben, távol a szülőföldtől nyugszik, ezért az itthon maradottak, más országokhoz, valamint hazai településekhez hasonlóan igényeltek egy olyan emlékművet, ahol leróhatják kegyeletüket az elesett családtagok előtt. Már a háború idején szóba került egy ilyennek a felállítása, de erre sem ekkor, sem pedig még hosszú évekig nem kerülhetett sor. Az 1920-as években a város olyan súlyos anyagi helyzetbe került, hogy az emlékműre félretett összeget is rendszeresen mobilizálnia kellett a községi háztartás helyreállítására. Bár egyre több sürgető hang siettette a munkálatok megkezdését, főleg a más települések példájára hivatkozva, azok csak halasztódtak.
A megemlékezéseket a temetőben, az első világháborús síroknál tartották, de ez nem volt kielégítő a város lakossága számára, hiszen a rögök alatt többségében idegen katonák nyugodtak. Kisebb kezdeményezések történtek, a sári templom falán, az evangélikus templom belsejében is készült emléktábla, az 1930-as évek elején felavatott Várpark sarkában egy kis pad emlékezett meg a hősökről, de ezek egyike sem fejezte ki a sárváriak hősi áldozatát méltóképpen.
Végre Eőry Vilmos városbírósága alatt némileg rendeződtek a város anyagi ügyei, így megkezdődtek az emlékműállítás előkészületei. Országos pályázatot írtak ki, amelynek győzteséül 1934 elején Tóth István szombathelyi származású, budapesti szobrászművészt kiáltották ki. A szobor leendő helyét a katolikus egyháztól vették használatba, de a folyamatos pénzügyi problémák és egyéb tényezők lassították az avatás megtartását. Az elkészült szobor és az oldalára tervezett Szent László vizet fakaszt-relief még évekig porosodott egy raktárban és a művész sem érhette meg a leleplezés pillanatait.
Végül 1936 őszén sikerült többezer fős tömeg előtt, amelyben a kormány, a megye, a civil szervezetek, a hadsereg, az iskolák és más intézmények képviseltették magukat, megtartani az avatási ünnepséget. Eőry Vilmos, Huszár Mihály apátplébános és Kecskeméthy István jegyző patetikus beszédei után hullt le a lepel a szoborról, amely egy rohamozó, hátrafele tekintő huszárt mintáz. A talapzaton elhelyezést nyert a Szent László-tábla, az első világháborús hősök névsorát helyhiány miatt a templom bejárata mellett felerősített márványtáblákon örökítették meg. Az avatón ferenc bajor herceg is megjelent, de József főherceg betegségére hivatkozva kimentette magát.
A szobor a későbbiek során a május végi, hősök napi megemlékezések állandó helyszínévé vált, ezek azonban a második világháborút követően véget értek. A többszöri áthelyezésen, némi csonkításon átesett szobor ma újra a magyar katona bátorságát, önfeláldozását hirdeti a város közepén.
Címkék: avatás»hősi szobor»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza