Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Holokauszt-emlékmű avatása
Gaál Tamás szobrászművész készítette az 1996. október 13-án, a Várparkban átadott Holokauszt-emlékművet.
Közel 750 fős volt a sárvári zsidóság 1944-ben, amikor a német megszállást követően megkezdődtek a korlátozó rendelkezések nyomán a gettósítások, a sárga csillaggal való megbélyegzések, majd a haláltáborokba hurcolások.
A sárvári zsidó hitközségek a holokauszt pusztítása nyomán megszűntek. Nagyon kevesen élték túl a borzalmakat, ők sem kívántak visszatérni eredeti lakhelyükre. A zsidóság városunkban megszűnt.
Az utókor azonban nem tekintheti meg nem történt eseménynek a zsidóság (cigányság és más, akkoriban megbélyegzendőnek ítélt emberek) tömeges legyilkolását. Sárvár több pontján is emlékezési helyek létesültek, a Vasútállomás falán emléktábla hívja fel a figyelmet a bevagonírozásokra.
A Városközpontban, a Várpark ligetében pedig 1996-ban állíttatott a város egy nagyméretű szobrot, amelyet Gaál Tamás helyi szobrászművész alkotott. A két óriási kőtömb kidőlt sírkövekre emlékeztet, utalva a gyászra, a kettétört életekre, kultúrára, hagyományokra.
Dr. Dénes Tibor polgármester avatóbeszédében elmondta: "600-nál több azon sárvári polgárok száma, akiket faji, vallási hovatartozásuk alapján megsemmisítésre ítéltek.
Ha a mai nemzedék megkérdezné, hogy mindez miért és hogyan történhetett meg, akkor józan ésszel választ adni nem lehetne. Nem lehet szóval kifejezni a szörnyűségeket, nem lehet elfeledni a fájdalmakat. Ártatlanok voltak mindnyájan, hűséges, szorgalmas és tehetséges polgárai magyar hazájuknak és szülővárosuknak. A veszteség mindnyájunk vesztesége nemcsak nemzedékre, de évszázadokra..."
Vincze Ferenc budapesti főkántor kaddis imája után Bajontai Imre, városi képviselő emlékezett egykori kortársaira, az elhurcoltakra. Schermann Gábor evangélikus lelkész olvasott fel Pál apostol Rómába írt leveleiből egy részletet.
Az ünnepséget a koszorúzás fejezte be.
Címkék: avatás»emlékmű»holokauszt»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Holokauszt-emlékmű avatása
Gaál Tamás szobrászművész készítette az 1996. október 13-án, a Várparkban átadott Holokauszt-emlékművet.
Közel 750 fős volt a sárvári zsidóság 1944-ben, amikor a német megszállást követően megkezdődtek a korlátozó rendelkezések nyomán a gettósítások, a sárga csillaggal való megbélyegzések, majd a haláltáborokba hurcolások.
A sárvári zsidó hitközségek a holokauszt pusztítása nyomán megszűntek. Nagyon kevesen élték túl a borzalmakat, ők sem kívántak visszatérni eredeti lakhelyükre. A zsidóság városunkban megszűnt.
Az utókor azonban nem tekintheti meg nem történt eseménynek a zsidóság (cigányság és más, akkoriban megbélyegzendőnek ítélt emberek) tömeges legyilkolását. Sárvár több pontján is emlékezési helyek létesültek, a Vasútállomás falán emléktábla hívja fel a figyelmet a bevagonírozásokra.
A Városközpontban, a Várpark ligetében pedig 1996-ban állíttatott a város egy nagyméretű szobrot, amelyet Gaál Tamás helyi szobrászművész alkotott. A két óriási kőtömb kidőlt sírkövekre emlékeztet, utalva a gyászra, a kettétört életekre, kultúrára, hagyományokra.
Dr. Dénes Tibor polgármester avatóbeszédében elmondta: "600-nál több azon sárvári polgárok száma, akiket faji, vallási hovatartozásuk alapján megsemmisítésre ítéltek.
Ha a mai nemzedék megkérdezné, hogy mindez miért és hogyan történhetett meg, akkor józan ésszel választ adni nem lehetne. Nem lehet szóval kifejezni a szörnyűségeket, nem lehet elfeledni a fájdalmakat. Ártatlanok voltak mindnyájan, hűséges, szorgalmas és tehetséges polgárai magyar hazájuknak és szülővárosuknak. A veszteség mindnyájunk vesztesége nemcsak nemzedékre, de évszázadokra..."
Vincze Ferenc budapesti főkántor kaddis imája után Bajontai Imre, városi képviselő emlékezett egykori kortársaira, az elhurcoltakra. Schermann Gábor evangélikus lelkész olvasott fel Pál apostol Rómába írt leveleiből egy részletet.
Az ünnepséget a koszorúzás fejezte be.
Címkék: avatás»emlékmű»holokauszt»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza