Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Nádasdy Tamás országbíró lett
Az alacsony sorból magát szívósan felküzdő Nádasdy Tamást 1542. december 30-án nevezték ki országbíróvá, amely akkor a második legmagasabb rendi méltóság volt.
Az országbírói tisztség a 12. század első felében tűnt fel a magyar méltóságok sorában, ekkor azonban még az udvarban élők, az udvarnoknépek feletti irányító szereppel bírt. Bírói feladatkörét a nádortól vette át, aki egyre inkább a nemesek feletti ítélkezésre specializálódott. Az országbíró, ekkor inkább még csak palotaispán (curialis comes) volt, a judex curiae regiae (azaz a királyi udvar bírója) nevet a 13. századtól kezdve használta. A gazdasági ügyintézői szerepét ekkor a tárnokmester vette át, míg ő bírói jogkörét egyre inkább kiterjesztette az egész országra.
Feladatai ekkortól megnövekedtek, amelyet ő familiárisai segítségével végzett, közülük választotta helyettesét, az alországbírót (vicejudex) is. A napi ügyintézés lebonyolítására ítélőmestereket neveztek ki.
Mátyás király törvénye alapján az országbíró a méltóságok sorában a második helyre, közvetlenül a nádor utáni helyre került. Érthető, hogy fontos bárói méltóságnak számított. Közülük gyakran emelkedtek a nemesek a nádori székbe is.
A 16. század talán legnagyobb formátumú politikusa, Nádasdy Tamás 1542 végén, december 30-án nyerte el a méltóságot I. Ferdinánd királytól. Ezzel a köznemesi származású, de rendkívül művelt, széles látókörű politikus a tárnokmesterség és a horvát bánság után újabb fokot elérve a méltóságok ranglétráján, a második helyre került. Ezzel a király mint legfőbb bíró helyettese, a királyi rendes bírói jelenlétének képviselője, a királyi kúriában működő törvényszékek elnöke lett. 12 éves méltóságviselése ideje lényegében egybeesik országos főkapitányságával is (csak 1546 és 1548 között és 1552 után nem viselte). Fő tevékenységi területe az ország egységének helyreállítása volt, ez azonban az adott nagyhatalmi politikai körülmények között lehetetlen volt. Ferdinánd 1551-ben őt küldte Erdélybe királyi helytartójaként, de a pár hónapos ott tartózkodása során nem tudott hatékony együttműködést kialakítani Fráter György vajdával, és a nevezetes lippai ostrom után le is mondott megbízatásáról.
Országbíróságát még másfél évig viselte, 1554. április 15-én aztán a legmagasabb rendi méltósággal, a nádorsággal cserélte fel.
Ismerkedj meg Nádasdy Tamással! »
Címkék: Nádasdy Tamás»országbíró»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Nádasdy Tamás országbíró lett
Az alacsony sorból magát szívósan felküzdő Nádasdy Tamást 1542. december 30-án nevezték ki országbíróvá, amely akkor a második legmagasabb rendi méltóság volt.
Az országbírói tisztség a 12. század első felében tűnt fel a magyar méltóságok sorában, ekkor azonban még az udvarban élők, az udvarnoknépek feletti irányító szereppel bírt. Bírói feladatkörét a nádortól vette át, aki egyre inkább a nemesek feletti ítélkezésre specializálódott. Az országbíró, ekkor inkább még csak palotaispán (curialis comes) volt, a judex curiae regiae (azaz a királyi udvar bírója) nevet a 13. századtól kezdve használta. A gazdasági ügyintézői szerepét ekkor a tárnokmester vette át, míg ő bírói jogkörét egyre inkább kiterjesztette az egész országra.
Feladatai ekkortól megnövekedtek, amelyet ő familiárisai segítségével végzett, közülük választotta helyettesét, az alországbírót (vicejudex) is. A napi ügyintézés lebonyolítására ítélőmestereket neveztek ki.
Mátyás király törvénye alapján az országbíró a méltóságok sorában a második helyre, közvetlenül a nádor utáni helyre került. Érthető, hogy fontos bárói méltóságnak számított. Közülük gyakran emelkedtek a nemesek a nádori székbe is.
A 16. század talán legnagyobb formátumú politikusa, Nádasdy Tamás 1542 végén, december 30-án nyerte el a méltóságot I. Ferdinánd királytól. Ezzel a köznemesi származású, de rendkívül művelt, széles látókörű politikus a tárnokmesterség és a horvát bánság után újabb fokot elérve a méltóságok ranglétráján, a második helyre került. Ezzel a király mint legfőbb bíró helyettese, a királyi rendes bírói jelenlétének képviselője, a királyi kúriában működő törvényszékek elnöke lett. 12 éves méltóságviselése ideje lényegében egybeesik országos főkapitányságával is (csak 1546 és 1548 között és 1552 után nem viselte). Fő tevékenységi területe az ország egységének helyreállítása volt, ez azonban az adott nagyhatalmi politikai körülmények között lehetetlen volt. Ferdinánd 1551-ben őt küldte Erdélybe királyi helytartójaként, de a pár hónapos ott tartózkodása során nem tudott hatékony együttműködést kialakítani Fráter György vajdával, és a nevezetes lippai ostrom után le is mondott megbízatásáról.
Országbíróságát még másfél évig viselte, 1554. április 15-én aztán a legmagasabb rendi méltósággal, a nádorsággal cserélte fel.
Ismerkedj meg Nádasdy Tamással! »
Címkék: Nádasdy Tamás»országbíró»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza