Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Elkészült Ernetz Ignác várostörténeti munkája
Ernetz Ignác korábbi sitkei plébános sárvári visszavonultságában gyűjtötte össze a város korábbi kiváltságleveleit, amelyet egybeszerkesztett. Az első várostörténeti munkát 1864. november 11-én zárta le.
Sárvár szerencsés helyzetben lévő település a városkutatást tekintve. Másfél évszázad alatt négy helytörténeti összefoglaló munka jelent meg, nem beszélve a rengeteg kisebb tanulmányról és cikkről, illetve könyvről.
Ennek a rendkívüli munkának az alapját vetette meg Ernetz Ignác, aki összegyűjtve a régi kiváltságleveleket és egyéb városi okiratokat, óriási szolgálatot tett az utókornak. Nemcsak átírta, de le is fordította Károly Róbert, I. Lajos, Mária, Zsigmond, Albert, I. Mátyás, I. Ferdinánd, I. Lipót és a Nádasdyak által Sárvárnak adományozott kiváltságleveleket. Bár nem adták ki, a kézirat a későbbiekben sok helytörténész, történész és kutató számára számított elsődleges forrásnak.
Azóta két alkalommal is közreadásra került, elsőként 1974-ben a Honismereti Híradó hasábjain, majd 2012-ben egy emlékkönyv keretében. Sajnos, az utóbbiban a szöveget kéziratos formában közölték jegyzetek és magyarázat nélkül. Emiatt kezelhetetlen a szöveg, nehéz megtalálni benne a szükséges forrást, mivel tartalomjegyzék sem készült hozzá. A könyv értéke mégis, hogy jegyzetapparátussal ellátva mutatja be a szerző részletes életrajzát.
Ernetz munkáját 60 esztendővel később már más korszakban folytatta Szeibert János, aki felhasználta elődje kéziratait. Maga is megemlítette Sárvár monográfiájának előszavában, hogy "jó hasznát" vette Ernetz Nemzeti Múzeumban fellelhető várostörténetének.
Az 1970-es években készült újabb várostörténeti összefoglaló középkort tárgyaló részének is forrásául szolgált a plébános kézirata. Hasonlóan a 2000-ben kiadott Sárvár története is felhasználta az említett munkát. Ernetz Ignác tehát olyan alapvetően fontos tevékenységet fejtett ki, amellyel örökre beírta nevét nemcsak a várostörténetbe, hanem a várostörténet-kutatás képzeletbeli nagykönyvébe.
Mikor és hogyan élt Ernetz Ignác? »
Címkék: Ernetz Ignác»várostörténet»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Elkészült Ernetz Ignác várostörténeti munkája
Ernetz Ignác korábbi sitkei plébános sárvári visszavonultságában gyűjtötte össze a város korábbi kiváltságleveleit, amelyet egybeszerkesztett. Az első várostörténeti munkát 1864. november 11-én zárta le.
Sárvár szerencsés helyzetben lévő település a városkutatást tekintve. Másfél évszázad alatt négy helytörténeti összefoglaló munka jelent meg, nem beszélve a rengeteg kisebb tanulmányról és cikkről, illetve könyvről.
Ennek a rendkívüli munkának az alapját vetette meg Ernetz Ignác, aki összegyűjtve a régi kiváltságleveleket és egyéb városi okiratokat, óriási szolgálatot tett az utókornak. Nemcsak átírta, de le is fordította Károly Róbert, I. Lajos, Mária, Zsigmond, Albert, I. Mátyás, I. Ferdinánd, I. Lipót és a Nádasdyak által Sárvárnak adományozott kiváltságleveleket. Bár nem adták ki, a kézirat a későbbiekben sok helytörténész, történész és kutató számára számított elsődleges forrásnak.
Azóta két alkalommal is közreadásra került, elsőként 1974-ben a Honismereti Híradó hasábjain, majd 2012-ben egy emlékkönyv keretében. Sajnos, az utóbbiban a szöveget kéziratos formában közölték jegyzetek és magyarázat nélkül. Emiatt kezelhetetlen a szöveg, nehéz megtalálni benne a szükséges forrást, mivel tartalomjegyzék sem készült hozzá. A könyv értéke mégis, hogy jegyzetapparátussal ellátva mutatja be a szerző részletes életrajzát.
Ernetz munkáját 60 esztendővel később már más korszakban folytatta Szeibert János, aki felhasználta elődje kéziratait. Maga is megemlítette Sárvár monográfiájának előszavában, hogy "jó hasznát" vette Ernetz Nemzeti Múzeumban fellelhető várostörténetének.
Az 1970-es években készült újabb várostörténeti összefoglaló középkort tárgyaló részének is forrásául szolgált a plébános kézirata. Hasonlóan a 2000-ben kiadott Sárvár története is felhasználta az említett munkát. Ernetz Ignác tehát olyan alapvetően fontos tevékenységet fejtett ki, amellyel örökre beírta nevét nemcsak a várostörténetbe, hanem a várostörténet-kutatás képzeletbeli nagykönyvébe.
Mikor és hogyan élt Ernetz Ignác? »
Címkék: Ernetz Ignác»várostörténet»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza