Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Hunyadi János Sárváron
A frissen kormányzóvá választott Hunyadi János 1446. november 7-én ausztriai hadjárata során pihent meg Sárváron.
Az 1440-es évek nemcsak Magyarország, hanem a vasi kisváros, Sárvár életében is elég mozgalmasnak bizonyultak. Az országot a különböző főúri pártok egymás elleni harcai osztották meg, amelyek élén a Hunyadi-Újlaki liga, valamint a Habsburg-párti Cillei-Garai liga állt. 1439-ben meghalt Habsburg Albert király, akinek fia, László csak a következő év februárjában született meg. Az anyakirályné, Luxemburgi Erzsébet azonnal megkoronáztatta csecsemő fiát. A koronát a visegrádi várból kalandos módon, párnába varrva lopta ki Kottaner Jánosné Volfram Ilona, a királyné udvarhölgye.
A magyar urak, különösen a feltörekvő Hunyadi János és Újlaki Miklós, akik a déli határ védelmében ismereteket szereztek a török veszély nagyságáról, úgy gondolták, egy csecsemőre nem bízhatják az ország védelmének megszervezését. Más uralkodó után néztek, és behívták az országba a 16 esztendős lengyel királyt, III. Ulászlót.
Magyar királyként I. Ulászló (1440-1444), illetve V. László király párthívei között fellángolt a harc. Az urak számára jó lehetőséget biztosított arra, hogy egyik-másik uralkodót szolgálva újabb vagyonokra tehessenek szert. Ha máshogy nem ment, jogtalan foglalással tettek szert rég áhított várakra, uradalmakra. 1443-1444 folyamán, a Hunyadiak mellett álló Kanizsaiaktól az ellenpárt egyik kiemelkedő családja, a Rozgonyiak vették el a sárvári várat. Hunyadi János karrierjét is az Ulászló melletti szolgálat indította el igazán, rengeteg új birtokot szerzett, az ország egyik leggazdagabb főurává vált. Persze, az igazsághoz hozzátartozik, hogy vagyonából fedezte a déli határ védelmét, miközben a nemesek jelentős része félvállról vette a török veszélyt.
1444-ben megváltozott minden. Ulászló elesett a várnai csatában, holtteste soha nem került elő. Most már az urak többsége elfogadta V. László királyságát, aki még mindig csak 4 éves volt és III. Frigyes német-római császár gyámsága alatt állt. Frigyes ennek ürügyén több nyugat-magyarországi várat és megyét szállt meg és kezében tartotta a Szent Koronát.
László kiskorúságának idejére 1446 nyarán az országgyűlés úgy döntött, hogy kormányzót választ. Hunyadira esett a választás, akinek ekkor vitathatatlanul a legnagyobb volt a tekintélye. Egyben döntöttek a jogtalanul elvett birtokok, így a sárvári vár jogos tulajdonosainak, a Kanizsaiaknak való visszaadásáról is. A kormányzó az év őszén hadjáratot indított Frigyes ellen. Az osztrák határ felé tartva megállt Sárváron is, ahol az országgyűlés döntésével ellentétben még mindig a Rozgonyiak várnagyát, Cseh Lászlót találta. Bár Frigyes megijedt Hunyadi hadától és alkudozni kezdett, végül mégse teljesítette a békefeltételeket. Sárvár még 8 évig maradt a Rozgonyiak kezén, akkor is csak ostrommal tudták visszafoglalni a Kanizsaiak. (ld. november 5-i bejegyzésünket).
A magyarországi zűrzavaros belpolitikai helyzet így nyomta rá a bélyegét Sárvárra.
Címkék: Hunyadi János»látogatás»Nádasdy-vár»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Hunyadi János Sárváron
A frissen kormányzóvá választott Hunyadi János 1446. november 7-én ausztriai hadjárata során pihent meg Sárváron.
Az 1440-es évek nemcsak Magyarország, hanem a vasi kisváros, Sárvár életében is elég mozgalmasnak bizonyultak. Az országot a különböző főúri pártok egymás elleni harcai osztották meg, amelyek élén a Hunyadi-Újlaki liga, valamint a Habsburg-párti Cillei-Garai liga állt. 1439-ben meghalt Habsburg Albert király, akinek fia, László csak a következő év februárjában született meg. Az anyakirályné, Luxemburgi Erzsébet azonnal megkoronáztatta csecsemő fiát. A koronát a visegrádi várból kalandos módon, párnába varrva lopta ki Kottaner Jánosné Volfram Ilona, a királyné udvarhölgye.
A magyar urak, különösen a feltörekvő Hunyadi János és Újlaki Miklós, akik a déli határ védelmében ismereteket szereztek a török veszély nagyságáról, úgy gondolták, egy csecsemőre nem bízhatják az ország védelmének megszervezését. Más uralkodó után néztek, és behívták az országba a 16 esztendős lengyel királyt, III. Ulászlót.
Magyar királyként I. Ulászló (1440-1444), illetve V. László király párthívei között fellángolt a harc. Az urak számára jó lehetőséget biztosított arra, hogy egyik-másik uralkodót szolgálva újabb vagyonokra tehessenek szert. Ha máshogy nem ment, jogtalan foglalással tettek szert rég áhított várakra, uradalmakra. 1443-1444 folyamán, a Hunyadiak mellett álló Kanizsaiaktól az ellenpárt egyik kiemelkedő családja, a Rozgonyiak vették el a sárvári várat. Hunyadi János karrierjét is az Ulászló melletti szolgálat indította el igazán, rengeteg új birtokot szerzett, az ország egyik leggazdagabb főurává vált. Persze, az igazsághoz hozzátartozik, hogy vagyonából fedezte a déli határ védelmét, miközben a nemesek jelentős része félvállról vette a török veszélyt.
1444-ben megváltozott minden. Ulászló elesett a várnai csatában, holtteste soha nem került elő. Most már az urak többsége elfogadta V. László királyságát, aki még mindig csak 4 éves volt és III. Frigyes német-római császár gyámsága alatt állt. Frigyes ennek ürügyén több nyugat-magyarországi várat és megyét szállt meg és kezében tartotta a Szent Koronát.
László kiskorúságának idejére 1446 nyarán az országgyűlés úgy döntött, hogy kormányzót választ. Hunyadira esett a választás, akinek ekkor vitathatatlanul a legnagyobb volt a tekintélye. Egyben döntöttek a jogtalanul elvett birtokok, így a sárvári vár jogos tulajdonosainak, a Kanizsaiaknak való visszaadásáról is. A kormányzó az év őszén hadjáratot indított Frigyes ellen. Az osztrák határ felé tartva megállt Sárváron is, ahol az országgyűlés döntésével ellentétben még mindig a Rozgonyiak várnagyát, Cseh Lászlót találta. Bár Frigyes megijedt Hunyadi hadától és alkudozni kezdett, végül mégse teljesítette a békefeltételeket. Sárvár még 8 évig maradt a Rozgonyiak kezén, akkor is csak ostrommal tudták visszafoglalni a Kanizsaiak. (ld. november 5-i bejegyzésünket).
A magyarországi zűrzavaros belpolitikai helyzet így nyomta rá a bélyegét Sárvárra.
Címkék: Hunyadi János»látogatás»Nádasdy-vár»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza