Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Átadták a Vagongyárat
A szocialista kor legnagyobb volumenű zöldmezős sárvári beruházásaként valósult meg a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár leányvállalataként a normáliaüzem, amelyet 1971. november 5-én avattak fel.
1927-ben megszűnt a Műselyemgyár, amelynek barakkjai sokáig üresen álltak. A második világháború idején a szomorú emlékű gyűjtő-, internálótábor letelepítése kötődött a helyhez, de a szocializmus első éveiben sem találtak megfelelő funkciót az épületeknek. Pedig a város lakosságának növekedésével munkahelyek letelepítésére is szükség lett volna.
Végül az 1960-as években kezdett megoldódni a helyzet. Előbb a Budapesti Hűtőgépgyárat kötelezték arra, hogy Sárvárra költözzön, de az áttelepítés elég vontatottan haladt. Végül a hőtőgépgyárat Jászberénybe vitték. Ezután a Fémbútor- és Drótszövetgyár kapott helyet a részben felújított épületekben, 1967-ben már 370 munkást foglalkoztatott a vállalat. Ekkor a Győri Vagon- és Gépgyár vette át az üzemet, és egy évvel később már 700 dolgozónak adott munkát.
Egyben döntöttek arról is, hogy új üzemcsarnokot fognak létesíteni. Ennek helyszínéül a vasúttól északra fekvő szántóföldi területet jelölték ki. Itt épült fel az 1500 m2 alapterületű új gyártócsarnok, ezzel a város legnagyobb ipari létesítményévé vált. Három évnyi munkálatot követően készült el a beruházás, amelynek átadására 1971. november 7-ének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének előestéjét, november 5-ét választották. Az avatáson a megye párt- és tömegszervezetei, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár, a különböző intézmények képviselői is megjelentek, mutatva ezzel, hogy milyen jelentőséget tulajdonítanak az új gyár létesítésének.
Természetesen nem maradhattak ki a szocializmus újabb vívmányát dicsőítő szózatok sem, amelyet a közelgő ünnep kapcsán az oroszországi bolsevik forradalom "áldásainak" rendszeresen ismételt mázával lehetett leborítani. Beszédet mondott Kovács Antal, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Horgos Gyula, a MSZMP KB tagja, kohó- és gépipari miniszter is. Mindketten az októberi forradalom jelentőségét, történelmi szerepét hangsúlyozták, és csak kevés szó esett a valódi okról, a gyár átadásáról.
Horgos Gyula végül jelképesen átadta a gyáregységet Horváth Ede vezérigazgatónak, aki megköszönte a megyei pártbizottság hathatós támogatását, és köszönetet mondott az építő cég, a VASÉP munkájáért. A beruházás akkori áron több mint 200 millió forintot emésztett fel. Az ünnepség zárását a kitüntetések átadása, a szokásos kultúrműsor, valamint a fogadás jelentette.
A sárvári Vagongyár azóta is a város egyik legfontosabb ipari üzemeként működik. Szerencsésen túlélte a rendszerváltást, sőt a legutóbbi globális válságot is. Ma is autóipari cégek alkatrészbeszállítója, igaz a korábbi sokszáz alkalmazott helyett alig 280 dolgozója van. Bár az egykori selyemgyári épületekben működő régebbi üzemrész levált, más céghez tartozik, az 1971-ben átadott normáliaüzem ma is működik a Rábasömjénbe vezető út mentén.
Címkék: avatás»Vagongyár»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Átadták a Vagongyárat
A szocialista kor legnagyobb volumenű zöldmezős sárvári beruházásaként valósult meg a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár leányvállalataként a normáliaüzem, amelyet 1971. november 5-én avattak fel.
1927-ben megszűnt a Műselyemgyár, amelynek barakkjai sokáig üresen álltak. A második világháború idején a szomorú emlékű gyűjtő-, internálótábor letelepítése kötődött a helyhez, de a szocializmus első éveiben sem találtak megfelelő funkciót az épületeknek. Pedig a város lakosságának növekedésével munkahelyek letelepítésére is szükség lett volna.
Végül az 1960-as években kezdett megoldódni a helyzet. Előbb a Budapesti Hűtőgépgyárat kötelezték arra, hogy Sárvárra költözzön, de az áttelepítés elég vontatottan haladt. Végül a hőtőgépgyárat Jászberénybe vitték. Ezután a Fémbútor- és Drótszövetgyár kapott helyet a részben felújított épületekben, 1967-ben már 370 munkást foglalkoztatott a vállalat. Ekkor a Győri Vagon- és Gépgyár vette át az üzemet, és egy évvel később már 700 dolgozónak adott munkát.
Egyben döntöttek arról is, hogy új üzemcsarnokot fognak létesíteni. Ennek helyszínéül a vasúttól északra fekvő szántóföldi területet jelölték ki. Itt épült fel az 1500 m2 alapterületű új gyártócsarnok, ezzel a város legnagyobb ipari létesítményévé vált. Három évnyi munkálatot követően készült el a beruházás, amelynek átadására 1971. november 7-ének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének előestéjét, november 5-ét választották. Az avatáson a megye párt- és tömegszervezetei, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár, a különböző intézmények képviselői is megjelentek, mutatva ezzel, hogy milyen jelentőséget tulajdonítanak az új gyár létesítésének.
Természetesen nem maradhattak ki a szocializmus újabb vívmányát dicsőítő szózatok sem, amelyet a közelgő ünnep kapcsán az oroszországi bolsevik forradalom "áldásainak" rendszeresen ismételt mázával lehetett leborítani. Beszédet mondott Kovács Antal, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Horgos Gyula, a MSZMP KB tagja, kohó- és gépipari miniszter is. Mindketten az októberi forradalom jelentőségét, történelmi szerepét hangsúlyozták, és csak kevés szó esett a valódi okról, a gyár átadásáról.
Horgos Gyula végül jelképesen átadta a gyáregységet Horváth Ede vezérigazgatónak, aki megköszönte a megyei pártbizottság hathatós támogatását, és köszönetet mondott az építő cég, a VASÉP munkájáért. A beruházás akkori áron több mint 200 millió forintot emésztett fel. Az ünnepség zárását a kitüntetések átadása, a szokásos kultúrműsor, valamint a fogadás jelentette.
A sárvári Vagongyár azóta is a város egyik legfontosabb ipari üzemeként működik. Szerencsésen túlélte a rendszerváltást, sőt a legutóbbi globális válságot is. Ma is autóipari cégek alkatrészbeszállítója, igaz a korábbi sokszáz alkalmazott helyett alig 280 dolgozója van. Bár az egykori selyemgyári épületekben működő régebbi üzemrész levált, más céghez tartozik, az 1971-ben átadott normáliaüzem ma is működik a Rábasömjénbe vezető út mentén.
Címkék: avatás»Vagongyár»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza