Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Meghalt Ozorai Pipó
A sárvári várat is birtokló neves hadvezér, Zsigmond király hű katonája, az olasz származású, de szívében-lelkében magyarrá váló Filippó Scolari, azaz Ozorai Pipó 1426. december 27-én hunyt el.
A középkorban a ma emberével ellentétben sokkal gyakrabban gondoltak a halálra, az egyházi tanítások szerint is a földi lét egy siralomvölgy, amely csak arra szolgál, hogy méltó módon készülhessünk fel a halál utáni igazi életre. A középkori emberek többsége mindent ennek rendelt alá. Különösen az olyan nemesek, akik katonáskodtak, és hadjáratba indultak.
A harcba induló nemesek ezért szinte minden hadjárat előtt készítettek végrendeletet, életükben akár több is születhetett ily módon. Ezekben nemcsak földi javaikról rendelkeztek, hanem azt is leírták, hol szeretnének haláluk után nyugodni. Ezek leggyakrabban ősi családi temetkezőhelyek voltak, amelyek egy-egy templomhoz, apátsághoz, kolostorhoz kötődtek. A testamentumban ezért az ilyen egyházakat gazdag adományokkal látták el, és előírták, milyen időközönként kell értük istentiszteletet tartani.
A XV. századi magyar nemesi családoknak már régtől fogva volt családi temetkezési helyük, amelyeket századokkal ezelőtt az ősök kialakítottak. Azonban a nemzetség ágakra szakadásával minden újabb család saját egyházat kívánt létrehozni. Ezekhez csatlakoztak a honosított idegen eredetű nemesek is, mint az olasz Filippo Scolari, azaz magyarországi kastélya után Ozorai Pipónak nevezett főúr. Az 1400-as évek elején közel húsz évig birtokolta Sárvár várát is, míg a Kanizsaiak úgy döntöttek, hogy elcserélik Sárvárt a Pipó kastélyával szomszédos Simontornyára. Ez Ozorainak is kényelemesebb volt, a főurak többsége igyekezett birtokait egy tömbben tartani, hiszen az akkori közlekedési viszonyok között nehezen lehetett volna minden uradalmat végiglátogatni, ha azok az ország eltérő szögleteiben voltak. A Kanizsaiak pedig Sárvár meg- , illetve visszaszerzésével nyugat-dunántúli birtoktesteiket tömbösíthették.
Nem tudjuk, hol alakíthatta ki Pipó úr családi kegyhelyét, feltételezhetjük, hogy az ozorai templom lehetett az. De az biztos, hogy nem tervezett ottani nyughelyet magának. Ő Székesfehérváron alapított temetkezési kápolnát Szent László tiszteletére, és halála után valóban az a megtiszteltetés érhette, hogy a magyar királyok szomszédságában, a Boldogasszony-templomban kapott végső nyughelyet. Ilyet csak az uralkodóval szinte baráti viszonyt ápoló nemesek nyerhettek el. Sajnos, ez azonban hozzájárult a síremlék elpusztulásához Székesfehérvár török kézre kerülése után. Pedig a XVI. században Domenico Mellini, aki megírta Pipó életrajzát is, látta a sírkövet és feliratát: "A vitézlő és nagyságos firenzei Scolari Fülöp úr, Temesvár és Ozora grófja sírhelye. Meghalt az Úr 1426. évében, december 27-én." Az ozorai várkastély az egyetlen tanú, amely Pipó kivételes műveltségéről, személyiségéről fennmaradt. Képmását az 1450-es évek környékén festette meg Andrea del Castagno. Pipó valóban egy kora reneszánsz ember volt, aki eltérően magyar kortársaitól azzal is kitűnni vágyott, hogy nem egy félreeső falu altemplomában kívánt nyugodni, hanem a magyar királyok mellett. Halhatatlanná vált.
Hogyan került Magyarországra Pipó? »
Címkék: halálozás»Ozorai Pipó»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Meghalt Ozorai Pipó
A sárvári várat is birtokló neves hadvezér, Zsigmond király hű katonája, az olasz származású, de szívében-lelkében magyarrá váló Filippó Scolari, azaz Ozorai Pipó 1426. december 27-én hunyt el.
A középkorban a ma emberével ellentétben sokkal gyakrabban gondoltak a halálra, az egyházi tanítások szerint is a földi lét egy siralomvölgy, amely csak arra szolgál, hogy méltó módon készülhessünk fel a halál utáni igazi életre. A középkori emberek többsége mindent ennek rendelt alá. Különösen az olyan nemesek, akik katonáskodtak, és hadjáratba indultak.
A harcba induló nemesek ezért szinte minden hadjárat előtt készítettek végrendeletet, életükben akár több is születhetett ily módon. Ezekben nemcsak földi javaikról rendelkeztek, hanem azt is leírták, hol szeretnének haláluk után nyugodni. Ezek leggyakrabban ősi családi temetkezőhelyek voltak, amelyek egy-egy templomhoz, apátsághoz, kolostorhoz kötődtek. A testamentumban ezért az ilyen egyházakat gazdag adományokkal látták el, és előírták, milyen időközönként kell értük istentiszteletet tartani.
A XV. századi magyar nemesi családoknak már régtől fogva volt családi temetkezési helyük, amelyeket századokkal ezelőtt az ősök kialakítottak. Azonban a nemzetség ágakra szakadásával minden újabb család saját egyházat kívánt létrehozni. Ezekhez csatlakoztak a honosított idegen eredetű nemesek is, mint az olasz Filippo Scolari, azaz magyarországi kastélya után Ozorai Pipónak nevezett főúr. Az 1400-as évek elején közel húsz évig birtokolta Sárvár várát is, míg a Kanizsaiak úgy döntöttek, hogy elcserélik Sárvárt a Pipó kastélyával szomszédos Simontornyára. Ez Ozorainak is kényelemesebb volt, a főurak többsége igyekezett birtokait egy tömbben tartani, hiszen az akkori közlekedési viszonyok között nehezen lehetett volna minden uradalmat végiglátogatni, ha azok az ország eltérő szögleteiben voltak. A Kanizsaiak pedig Sárvár meg- , illetve visszaszerzésével nyugat-dunántúli birtoktesteiket tömbösíthették.
Nem tudjuk, hol alakíthatta ki Pipó úr családi kegyhelyét, feltételezhetjük, hogy az ozorai templom lehetett az. De az biztos, hogy nem tervezett ottani nyughelyet magának. Ő Székesfehérváron alapított temetkezési kápolnát Szent László tiszteletére, és halála után valóban az a megtiszteltetés érhette, hogy a magyar királyok szomszédságában, a Boldogasszony-templomban kapott végső nyughelyet. Ilyet csak az uralkodóval szinte baráti viszonyt ápoló nemesek nyerhettek el. Sajnos, ez azonban hozzájárult a síremlék elpusztulásához Székesfehérvár török kézre kerülése után. Pedig a XVI. században Domenico Mellini, aki megírta Pipó életrajzát is, látta a sírkövet és feliratát: "A vitézlő és nagyságos firenzei Scolari Fülöp úr, Temesvár és Ozora grófja sírhelye. Meghalt az Úr 1426. évében, december 27-én." Az ozorai várkastély az egyetlen tanú, amely Pipó kivételes műveltségéről, személyiségéről fennmaradt. Képmását az 1450-es évek környékén festette meg Andrea del Castagno. Pipó valóban egy kora reneszánsz ember volt, aki eltérően magyar kortársaitól azzal is kitűnni vágyott, hogy nem egy félreeső falu altemplomában kívánt nyugodni, hanem a magyar királyok mellett. Halhatatlanná vált.
Hogyan került Magyarországra Pipó? »
Címkék: halálozás»Ozorai Pipó»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza