Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Meghalt Batthyány Lajos
Az első magyar miniszterelnök unokája Sárvár századfordulós fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Sajnos, a jelentős történelmi tettek a Rákosi-korban semmi sem számítottak, Batthyány Lajos kitelepítve halt meg 1951. december 27-én.
A szocializmus évtizedeiben az egykori arisztokratákra nehéz idők következtek. Sokan már a szovjet csapatok elől időben elmenekültek, mások reménykedtek abban, hogy maradhatnak. Nem lehettek illúzióik az iránt, hogy az új idők szellemében a birtokaikat nem fogják felosztani, de sokan már ekkor polgári foglalkozást űztek, tehát meg lett volna a lehetőség, hogy más területen elhelyezkedhessenek. Nem így történt.
Az 1947. évi IV. törvény eltörölte a nemesi címeket és azok használatát megtiltotta. Egyre nagyobb nyomás nehezedett a volt elit tagjaira, sokakat emigrációba kényszerítettek. Hiába próbáltak gyárakban, könyvtárakban, vagy másutt munkát vállalni, a Rákosi-kor ideológusai által "kiszákmányolóknak" titulált nemesek számára nem járt rész a szocializmus "áldásaiból". A Horthy-korszakban viselt kormányzati tisztség, a háború idején a németek vagy a nyilasok oldalán való kompromittálódás kivégzéseket, súlyos büntetéseket vonhatott maga után. Ez jónéhány arisztokratát érintett.
Mégsem mindenki döntött az önkéntes száműzetés mellett. A Nádasdyak, Batthányak, Széchényiek, Pallaviciniek is a maradásra szavaztak. Eleinte kastélyaikból telepítették ki őket valami melléképületbe, vagy a faluban egy parasztházba. Később Hortobágyra és az Alföld más pusztáira deportálták a legtöbbjüket. Sokan bújkáltak, illegalitásba vonultak. Nádasdy Borbála, aki ekkor még csak tinédzserkorú leány volt, Honthy Hanna mellett öltöztetőnői munkát vállalt. De mindig ott lebegett a feje felett, hogy rátalálnak. Egykori birtokaik településeire be sem tehették a lábukat. A család 1956 után inkább elhagyta az országot, amelyhez a nehéz időkben is ragaszkodott.
Széchényi Zsigmond, a neves vadász egy Polgár melletti tanyán töltött éveket, majd a 60-as években az állam ismételten igényt tartott a szolgálataira. Újra írhatott és korábbi munkái is megjelenhettek.
Pallavicini Antal lecserélte a nevét a parasztosabb Pálinkásra és belépett Magyar Kommunista Pártba, majd a honvédségbe. Őrnagyi rangnál tovább mégsem juthatott. Az 1956-os forradalom idején kiszabadította és Budapestre szállította Mintszenthy József esztergomi érseket. Ezért a tettéért később kivégezték. Bátyja, aki a nácik dachaui koncentrációs táborát is megjárta, egy szibériai lágerben pusztult el.
Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnök unokáját, aki rendkívül sokat tett a Vas megye és Sárvár fejlesztéséért, szintén utolérte a párt. Az egykori intézői lakban voltak kénytelenek meghúzni magukat. Az egykori fiumei kormányzó itt hunyt el, az idős, 90 éven túli férfi feltehetően nem tudta már elviselni a megaláztatást, ami őt és családját érte. Bizonyára megfordult a fejében, hogy bár semmi bűn nem terheli a lelkét, de hősiesen tűrte a meghurcolást.
Hány és hány ilyen családot tettek tönkre, pedig nem voltak ők jobbak vagy rosszabbak másoknál, ragaszkodtak a hazájukhoz, szerették magyarságukat! Egyetlen bűnük volt, hogy grófnak, bárónak, hercegnek születtek, amely egy bizonyos korban megbélyegzendő, sőt elpusztítandó volt. Vagyonos és az országért tenni akaró és tudó réteg tűnt el így. Szerencsés esetben 1-1 kastély mementóként őrzi a régi emlékeket, de fájdalmas belegondolni, hogy mennyi minden került ebek harmincadjára.
Szerencsésebb történelmi korszakban mindezek ma is életünk részei lennének.
Rendkívüli élete volt Batthyány Lajosnak, érdekel »
Címkék: Batthyány Lajos»halálozás»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Meghalt Batthyány Lajos
Az első magyar miniszterelnök unokája Sárvár századfordulós fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Sajnos, a jelentős történelmi tettek a Rákosi-korban semmi sem számítottak, Batthyány Lajos kitelepítve halt meg 1951. december 27-én.
A szocializmus évtizedeiben az egykori arisztokratákra nehéz idők következtek. Sokan már a szovjet csapatok elől időben elmenekültek, mások reménykedtek abban, hogy maradhatnak. Nem lehettek illúzióik az iránt, hogy az új idők szellemében a birtokaikat nem fogják felosztani, de sokan már ekkor polgári foglalkozást űztek, tehát meg lett volna a lehetőség, hogy más területen elhelyezkedhessenek. Nem így történt.
Az 1947. évi IV. törvény eltörölte a nemesi címeket és azok használatát megtiltotta. Egyre nagyobb nyomás nehezedett a volt elit tagjaira, sokakat emigrációba kényszerítettek. Hiába próbáltak gyárakban, könyvtárakban, vagy másutt munkát vállalni, a Rákosi-kor ideológusai által "kiszákmányolóknak" titulált nemesek számára nem járt rész a szocializmus "áldásaiból". A Horthy-korszakban viselt kormányzati tisztség, a háború idején a németek vagy a nyilasok oldalán való kompromittálódás kivégzéseket, súlyos büntetéseket vonhatott maga után. Ez jónéhány arisztokratát érintett.
Mégsem mindenki döntött az önkéntes száműzetés mellett. A Nádasdyak, Batthányak, Széchényiek, Pallaviciniek is a maradásra szavaztak. Eleinte kastélyaikból telepítették ki őket valami melléképületbe, vagy a faluban egy parasztházba. Később Hortobágyra és az Alföld más pusztáira deportálták a legtöbbjüket. Sokan bújkáltak, illegalitásba vonultak. Nádasdy Borbála, aki ekkor még csak tinédzserkorú leány volt, Honthy Hanna mellett öltöztetőnői munkát vállalt. De mindig ott lebegett a feje felett, hogy rátalálnak. Egykori birtokaik településeire be sem tehették a lábukat. A család 1956 után inkább elhagyta az országot, amelyhez a nehéz időkben is ragaszkodott.
Széchényi Zsigmond, a neves vadász egy Polgár melletti tanyán töltött éveket, majd a 60-as években az állam ismételten igényt tartott a szolgálataira. Újra írhatott és korábbi munkái is megjelenhettek.
Pallavicini Antal lecserélte a nevét a parasztosabb Pálinkásra és belépett Magyar Kommunista Pártba, majd a honvédségbe. Őrnagyi rangnál tovább mégsem juthatott. Az 1956-os forradalom idején kiszabadította és Budapestre szállította Mintszenthy József esztergomi érseket. Ezért a tettéért később kivégezték. Bátyja, aki a nácik dachaui koncentrációs táborát is megjárta, egy szibériai lágerben pusztult el.
Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnök unokáját, aki rendkívül sokat tett a Vas megye és Sárvár fejlesztéséért, szintén utolérte a párt. Az egykori intézői lakban voltak kénytelenek meghúzni magukat. Az egykori fiumei kormányzó itt hunyt el, az idős, 90 éven túli férfi feltehetően nem tudta már elviselni a megaláztatást, ami őt és családját érte. Bizonyára megfordult a fejében, hogy bár semmi bűn nem terheli a lelkét, de hősiesen tűrte a meghurcolást.
Hány és hány ilyen családot tettek tönkre, pedig nem voltak ők jobbak vagy rosszabbak másoknál, ragaszkodtak a hazájukhoz, szerették magyarságukat! Egyetlen bűnük volt, hogy grófnak, bárónak, hercegnek születtek, amely egy bizonyos korban megbélyegzendő, sőt elpusztítandó volt. Vagyonos és az országért tenni akaró és tudó réteg tűnt el így. Szerencsés esetben 1-1 kastély mementóként őrzi a régi emlékeket, de fájdalmas belegondolni, hogy mennyi minden került ebek harmincadjára.
Szerencsésebb történelmi korszakban mindezek ma is életünk részei lennének.
Rendkívüli élete volt Batthyány Lajosnak, érdekel »
Címkék: Batthyány Lajos»halálozás»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza