Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megnyílt a Parkerdő
A város új zöldövezeti részeként a kialakítás alatt lévő Csónakázó-tó környékén ligetes, fás, kellemes Parkerdőt avattak fel 1972. május 13-án.
A Parkerdő és Csónakázó-tó létesítésének ötlete az 1970-ben újjáalakult Városszépítő Egyesülettől származott. Dr. Kopeczky Ferenc, az egyesület elnöke, az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) vezetője fejében született meg a gondolat, és a következő évben már a Városi Tanács engedélyével el is kezdődtek a munkálatok.
A Parkerdő számára 16 hektárt jelöltek ki és az ERTI szakembereinek útmutatásával a helyi iskolások (ipari tanulók, gimnazisták) és üzemi dolgozók (ERTI, Barnevál, Bőrdíszmű, Posta, stb...) társadalmi munkával végezték a terület kialakítását. A bozótos, csalános, gazos városrészből kellemes ligetet varázsoltak. Kavicsozott sétautakat hoztak létre, 400 fát ültettek el, asztalokat, padokat, szalonnasütő helyeket, szemetestartókat, valamint esőbeállókat helyeztek el. Emellett 26 madárodút is felerősítettek, az erdő madarait 12, versidézetes tábla mutatta be a látogatóknak.
A Parkerdő vonzerejét a nyugalom mellett a sok fafaj is biztosította. Kocsányos tölgy, gyertyán, magas kőris, bükk, amerikai mocsártölgy, fekete dió, hegyi juhar, mézgás éger, fehér fűz, óriásnyár, korai nyár, feketenyár, rezgőnyár alkotta az erdőt. Mellettük elszórtan akáccal, mezei, hegyi és vénicszillel, mezei juharral, madárcseresznyével, kislevelű hárssal, platánnal és vöröstölggyel találkozhatunk.
Gonda György, a Megyei Tanács elnöke, Sárvár országgyűlési képviselője vágta át a megnyitón a szalagot. Azóta a Parkerdő a városiak és az ide látogatók kedvelt sétálóhelye lett. Területe némileg csökkent időközben, a madárodúk, illetve a madárfajokat bemutató táblák is eltűntek. De vandál kezek nem kímélik a pihenőhelyeket sem.
De bizakodjunk, hogy még sok-sok évtizeden keresztül a Parkerdő és a Csónakázó-tó a felüdülésünk, pihenésünk, kikapcsolódásunk, természetszeretetünk állandó helyszíne lesz!
Címkék: avatás»Parkerdő»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megnyílt a Parkerdő
A város új zöldövezeti részeként a kialakítás alatt lévő Csónakázó-tó környékén ligetes, fás, kellemes Parkerdőt avattak fel 1972. május 13-án.
A Parkerdő és Csónakázó-tó létesítésének ötlete az 1970-ben újjáalakult Városszépítő Egyesülettől származott. Dr. Kopeczky Ferenc, az egyesület elnöke, az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) vezetője fejében született meg a gondolat, és a következő évben már a Városi Tanács engedélyével el is kezdődtek a munkálatok.
A Parkerdő számára 16 hektárt jelöltek ki és az ERTI szakembereinek útmutatásával a helyi iskolások (ipari tanulók, gimnazisták) és üzemi dolgozók (ERTI, Barnevál, Bőrdíszmű, Posta, stb...) társadalmi munkával végezték a terület kialakítását. A bozótos, csalános, gazos városrészből kellemes ligetet varázsoltak. Kavicsozott sétautakat hoztak létre, 400 fát ültettek el, asztalokat, padokat, szalonnasütő helyeket, szemetestartókat, valamint esőbeállókat helyeztek el. Emellett 26 madárodút is felerősítettek, az erdő madarait 12, versidézetes tábla mutatta be a látogatóknak.
A Parkerdő vonzerejét a nyugalom mellett a sok fafaj is biztosította. Kocsányos tölgy, gyertyán, magas kőris, bükk, amerikai mocsártölgy, fekete dió, hegyi juhar, mézgás éger, fehér fűz, óriásnyár, korai nyár, feketenyár, rezgőnyár alkotta az erdőt. Mellettük elszórtan akáccal, mezei, hegyi és vénicszillel, mezei juharral, madárcseresznyével, kislevelű hárssal, platánnal és vöröstölggyel találkozhatunk.
Gonda György, a Megyei Tanács elnöke, Sárvár országgyűlési képviselője vágta át a megnyitón a szalagot. Azóta a Parkerdő a városiak és az ide látogatók kedvelt sétálóhelye lett. Területe némileg csökkent időközben, a madárodúk, illetve a madárfajokat bemutató táblák is eltűntek. De vandál kezek nem kímélik a pihenőhelyeket sem.
De bizakodjunk, hogy még sok-sok évtizeden keresztül a Parkerdő és a Csónakázó-tó a felüdülésünk, pihenésünk, kikapcsolódásunk, természetszeretetünk állandó helyszíne lesz!
Címkék: avatás»Parkerdő»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza