Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Létrejött az Arborétum elődje
1812-ben az Este-modenai hercegek sárvári birtokán Nábicht Antal létrehozta a Kertészkertet, amely a birtokos család kikapcsolódását szolgálta. Már ekkoriban ritka fafajokkal kezdték betelepíteni.
Az emberiség történetének hajnala óta díszítik kertek a lakóhelyek, házak, paloták, kastélyok, kolostorok környékét. A mesterséges természet létrehozására való törekvés utal az ember szépség és természeti környezet közelségének igényére. Nem szeretjük a házak rengetegét, szükségünk van szabad levegőre, egy saját zöldterületre, amely csak a miénk és úgy alakíthatjuk, ahogy ízlésünk diktálja.
Ez az igény már az ókorban is tapasztalható, híres kertek díszítették a mezopotámiai templomok, paloták környékét, elég csak az ókori világ egyik csodájára, Szemiramisz függőkertjére utalni. A zárt, szökőkutakkal, lugasokkal, árnyas hajlékokkal épített római kertek a mediterrán hőségben akartak némi enyhülést nyújtani.
A középkorban a kertépítészet mintha a kolostorok falai közé szorult volna, hogy aztán a reneszánsz újra elemi erővel robbantsa be a köztudatba. Mátyás király híres visegrádi palotakertje, a XVI-XVII. század főnemeseinek (Nádasdyak, Batthyányak, Thurzók, Rákócziak) magánkertészete szerte az országban, néha még azon túl is híressé vált. A Nádasdyak kertjében Sárváron ritka, korai gyümölcsöket termesztettek, gyógynövényeket neveltek. Tudjuk, hogy vadaskertet is létesített Nádasdy Tamás. Ezek helyéről ma is eltérő vélemények hangzanak el, a legtöbben a mai Arborétum területére lokalizálják az egykor virágzó gyömölcsöst.
A Nádasdyak után is létezhetett valamiféle kertészet, vadaskert minden valószínűség szerint volt. Azonban csak a XIX. század elejétől lehetünk tanúi ismét a kertépítés felvirágzásának Sárváron. Az uradalmat 1803-ban megvásároló Habsburg Este-modenai hercegek nemcsak lecsapolták és parkosították a várárkot, hanem a vár közelében, korábban mocsaras területen Kertészkertet létesítettek. Nem bizonyos, hogy ez az egykori Nádasdy-kerttel azonos területen feküdt, ugyanis tudjuk, hogy korábban itt mező és rét volt. A mocsaras környezetre a mai is álló, 300 éves mocsári tölgyek utalnak.
1813-ban platánokat, majd négy évvel később tiszafát, 1842-ben pedig Liriodendront telepítettek, őket simafenyő és japánakác követte 1844-ben, majd mocsárciprus 1860-ban. De került ide bálványfa, kislevelű hárs, feketefenyő, szivarfa, vasfa, kocsányos tölgyek, piros juhar, stb. Az egzotikus fafajták is utalnak arra, hogy a birtokosok különleges, a látogatókat is lenyűgöző parkot kívántak létrehozni. A Gyöngyös jobb partján gyümölcsöst, kaszálót, halastavat hoztak létre, ezek felett hidak vezettek át. Ernetz Ignác szerint: "a látogatók számára télen-nyáron mindig nyitva áll a kir. főhercegi kertészkert." Mivel ekkor tulajdonosai itáliai fejedelemségükben éltek, a kert nyitva állt mindenki előtt, a bajor hercegek idején viszont zárva volt, csak a család használhatta.
Később filagóriát is építettek, teniszpályát létesítettek a kertben. Az angolpark jellegű kertben nem voltak szabályosan nyírott növények, minden fa és bokor saját tetszése szerint terjeszkedhetett. A kesze-kusza utakon azonban a látogatók gyakran találkozhattak egy-egy váratlan látványossággal, a nyári lakkal, magányos fával, tóval, rajta híddal, stb.
A második világháborút követően a kert újra megnyílt a lakosság előtt is, majd 1951-től ide települt az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet, amely átvette a park, mai nevén az Arborétum kezelését.
Tegyünk egy sétát minden évszakban itt és gondoljunk arra, hogy évszázadok óta ez a részben mesterséges zöld sziget a Várparkkal együtt olyan adottságot nyújt Sárvárnak, amellyel nagyon kevés település rendelkezik! Becsüljük meg!
Felfedezem az Arborétum kincseit »
Címkék: alapítás»Arborétum»Kertészkert»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Létrejött az Arborétum elődje
1812-ben az Este-modenai hercegek sárvári birtokán Nábicht Antal létrehozta a Kertészkertet, amely a birtokos család kikapcsolódását szolgálta. Már ekkoriban ritka fafajokkal kezdték betelepíteni.
Az emberiség történetének hajnala óta díszítik kertek a lakóhelyek, házak, paloták, kastélyok, kolostorok környékét. A mesterséges természet létrehozására való törekvés utal az ember szépség és természeti környezet közelségének igényére. Nem szeretjük a házak rengetegét, szükségünk van szabad levegőre, egy saját zöldterületre, amely csak a miénk és úgy alakíthatjuk, ahogy ízlésünk diktálja.
Ez az igény már az ókorban is tapasztalható, híres kertek díszítették a mezopotámiai templomok, paloták környékét, elég csak az ókori világ egyik csodájára, Szemiramisz függőkertjére utalni. A zárt, szökőkutakkal, lugasokkal, árnyas hajlékokkal épített római kertek a mediterrán hőségben akartak némi enyhülést nyújtani.
A középkorban a kertépítészet mintha a kolostorok falai közé szorult volna, hogy aztán a reneszánsz újra elemi erővel robbantsa be a köztudatba. Mátyás király híres visegrádi palotakertje, a XVI-XVII. század főnemeseinek (Nádasdyak, Batthyányak, Thurzók, Rákócziak) magánkertészete szerte az országban, néha még azon túl is híressé vált. A Nádasdyak kertjében Sárváron ritka, korai gyümölcsöket termesztettek, gyógynövényeket neveltek. Tudjuk, hogy vadaskertet is létesített Nádasdy Tamás. Ezek helyéről ma is eltérő vélemények hangzanak el, a legtöbben a mai Arborétum területére lokalizálják az egykor virágzó gyömölcsöst.
A Nádasdyak után is létezhetett valamiféle kertészet, vadaskert minden valószínűség szerint volt. Azonban csak a XIX. század elejétől lehetünk tanúi ismét a kertépítés felvirágzásának Sárváron. Az uradalmat 1803-ban megvásároló Habsburg Este-modenai hercegek nemcsak lecsapolták és parkosították a várárkot, hanem a vár közelében, korábban mocsaras területen Kertészkertet létesítettek. Nem bizonyos, hogy ez az egykori Nádasdy-kerttel azonos területen feküdt, ugyanis tudjuk, hogy korábban itt mező és rét volt. A mocsaras környezetre a mai is álló, 300 éves mocsári tölgyek utalnak.
1813-ban platánokat, majd négy évvel később tiszafát, 1842-ben pedig Liriodendront telepítettek, őket simafenyő és japánakác követte 1844-ben, majd mocsárciprus 1860-ban. De került ide bálványfa, kislevelű hárs, feketefenyő, szivarfa, vasfa, kocsányos tölgyek, piros juhar, stb. Az egzotikus fafajták is utalnak arra, hogy a birtokosok különleges, a látogatókat is lenyűgöző parkot kívántak létrehozni. A Gyöngyös jobb partján gyümölcsöst, kaszálót, halastavat hoztak létre, ezek felett hidak vezettek át. Ernetz Ignác szerint: "a látogatók számára télen-nyáron mindig nyitva áll a kir. főhercegi kertészkert." Mivel ekkor tulajdonosai itáliai fejedelemségükben éltek, a kert nyitva állt mindenki előtt, a bajor hercegek idején viszont zárva volt, csak a család használhatta.
Később filagóriát is építettek, teniszpályát létesítettek a kertben. Az angolpark jellegű kertben nem voltak szabályosan nyírott növények, minden fa és bokor saját tetszése szerint terjeszkedhetett. A kesze-kusza utakon azonban a látogatók gyakran találkozhattak egy-egy váratlan látványossággal, a nyári lakkal, magányos fával, tóval, rajta híddal, stb.
A második világháborút követően a kert újra megnyílt a lakosság előtt is, majd 1951-től ide települt az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet, amely átvette a park, mai nevén az Arborétum kezelését.
Tegyünk egy sétát minden évszakban itt és gondoljunk arra, hogy évszázadok óta ez a részben mesterséges zöld sziget a Várparkkal együtt olyan adottságot nyújt Sárvárnak, amellyel nagyon kevés település rendelkezik! Becsüljük meg!
Felfedezem az Arborétum kincseit »
Címkék: alapítás»Arborétum»Kertészkert»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza