Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megnyílt az Állami Elemi Iskola
A századfordulót követő népességnövekedés következtében egyre több gyereknek nem jutott hely a meglévő iskolákban. Hosszas küzdelmet követően végül 1923-ra megépült az Állami Elemi Iskola, amelyet szeptember 29-én avattak fel.
Sárvár lakossága a XIX-XX. század fordulóján az iparosodás következtében többszörösére növekedett. A meglévő intézmények, így az iskolák már nem tudták kiszolgálni ezt a népességet, egyre több gyermek nem jutott be az oktatásba. A Vasvármegye című napilap szerint 1911-ben már "évenként 300 iskolaköteles gyerek szorul ki az iskolából, és szinte hihetetlen, hogy évek óta százával nőttek fel az analfabéták Sárvárott. A menhelyi gyerekek egyáltalán nem részesülnek oktatásban."
A vallás- és közoktatásügyi miniszter is rendszeresen sürgette a városi elöljáróságot, hogy oldja meg az iskolakérdést, amely végre a képviselőtestület elé is került. Köberl János prépost is állami iskola létesítésében látta a megoldást.
1909-ben a szombathelyi 102 kihelyezett menhelyi gyerek részére különféle szükségtantermekben indult meg az oktatás, a Cukorgyárban, a legényegylet székházában, a fiúiskolában és a Szeibert-házban. Ez a helyzet azonban hosszú távon tarthatatlannak bizonyult.
1912-ben az új iskola helyét kijelölték, mégpedig a polgári iskola mögötti területen, közel az egykori Pleszkáts-téglagyárhoz, amely megszűnése miatt már nem jelentett veszélyt a gyerekek egészségére. A telket a Cukorgyártól 11.000 koronáért vásárolta meg a város. 1914-ben a tervrajz is megszületett, de a kitörő első világháború meghiúsította az építkezést. Sőt, a meglévő iskolákba is katonákat szállásoltak be, az oktatás gyakran szünetelt.
Hivatalosan már működött az állami iskola, de továbbra is több épületbe szétszórtan, 1919-20-ban 13 tanítóval és 891 (!) tanulóval.
Végül 1922-ben indulhatott meg az építkezés egy sárváriakból álló betéti társaság vállalkozásában. Ez már a Bethlen-kormány időszaka, amikor is Klebelsberg Kunó töltötte be a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot. Célja az népiskolák, egyetemek, és más iskolák létesítésével a nemzetnevelés programját elősegíteni. Bár a sárvári elemi iskola felépülése még nem köthető szorosan a Klebelsberg-féle kultúrpolitikához (ő maga is csak 1922-től vitte a kultuszminiszteri tárcát), mégis jelzés értékűnek tekinthető, hogy a munkálatok is ebben az évben indultak meg.
Az állami elemi iskolában 9 tanterem, szertárak, igazgatói iroda és tanári lakás létesült. A gyors munkának "hála", rengeteg hiba keletkezett, levált az olajfesték a falról, befolyt a víz a termekbe, a padló korhadt deszkából készült, a tetőt a szél megbontotta, és a vakolat is sok helyen levált már az első évben.
Mégis ünnepélyes keretek között, nagy örömmel adták át 1923. szeptember 29-én a várva-várt iskolát, az avatást reggel 9 órakor a katolikus templomban ünnepi szentmise nyitotta meg.
A tanulók október 9-én költözhettek be a falak közé. Azóta - az 1944-45-ös háborús évet kivéve - töretlenül folyik az oktatás az előbb Állami Leányiskola (1946-tól), majd már ismét koedukált intézményként Gárdonyi Géza Általános Iskola (1962-től) néven ismert épületben. Az időközben végzett épületbővítések, majd tornacsarnok emelése is utal arra, hogy az intézmény bíztató jövő elé néz.
Címkék: Állami Elemi Iskola»átadás»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megnyílt az Állami Elemi Iskola
A századfordulót követő népességnövekedés következtében egyre több gyereknek nem jutott hely a meglévő iskolákban. Hosszas küzdelmet követően végül 1923-ra megépült az Állami Elemi Iskola, amelyet szeptember 29-én avattak fel.
Sárvár lakossága a XIX-XX. század fordulóján az iparosodás következtében többszörösére növekedett. A meglévő intézmények, így az iskolák már nem tudták kiszolgálni ezt a népességet, egyre több gyermek nem jutott be az oktatásba. A Vasvármegye című napilap szerint 1911-ben már "évenként 300 iskolaköteles gyerek szorul ki az iskolából, és szinte hihetetlen, hogy évek óta százával nőttek fel az analfabéták Sárvárott. A menhelyi gyerekek egyáltalán nem részesülnek oktatásban."
A vallás- és közoktatásügyi miniszter is rendszeresen sürgette a városi elöljáróságot, hogy oldja meg az iskolakérdést, amely végre a képviselőtestület elé is került. Köberl János prépost is állami iskola létesítésében látta a megoldást.
1909-ben a szombathelyi 102 kihelyezett menhelyi gyerek részére különféle szükségtantermekben indult meg az oktatás, a Cukorgyárban, a legényegylet székházában, a fiúiskolában és a Szeibert-házban. Ez a helyzet azonban hosszú távon tarthatatlannak bizonyult.
1912-ben az új iskola helyét kijelölték, mégpedig a polgári iskola mögötti területen, közel az egykori Pleszkáts-téglagyárhoz, amely megszűnése miatt már nem jelentett veszélyt a gyerekek egészségére. A telket a Cukorgyártól 11.000 koronáért vásárolta meg a város. 1914-ben a tervrajz is megszületett, de a kitörő első világháború meghiúsította az építkezést. Sőt, a meglévő iskolákba is katonákat szállásoltak be, az oktatás gyakran szünetelt.
Hivatalosan már működött az állami iskola, de továbbra is több épületbe szétszórtan, 1919-20-ban 13 tanítóval és 891 (!) tanulóval.
Végül 1922-ben indulhatott meg az építkezés egy sárváriakból álló betéti társaság vállalkozásában. Ez már a Bethlen-kormány időszaka, amikor is Klebelsberg Kunó töltötte be a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot. Célja az népiskolák, egyetemek, és más iskolák létesítésével a nemzetnevelés programját elősegíteni. Bár a sárvári elemi iskola felépülése még nem köthető szorosan a Klebelsberg-féle kultúrpolitikához (ő maga is csak 1922-től vitte a kultuszminiszteri tárcát), mégis jelzés értékűnek tekinthető, hogy a munkálatok is ebben az évben indultak meg.
Az állami elemi iskolában 9 tanterem, szertárak, igazgatói iroda és tanári lakás létesült. A gyors munkának "hála", rengeteg hiba keletkezett, levált az olajfesték a falról, befolyt a víz a termekbe, a padló korhadt deszkából készült, a tetőt a szél megbontotta, és a vakolat is sok helyen levált már az első évben.
Mégis ünnepélyes keretek között, nagy örömmel adták át 1923. szeptember 29-én a várva-várt iskolát, az avatást reggel 9 órakor a katolikus templomban ünnepi szentmise nyitotta meg.
A tanulók október 9-én költözhettek be a falak közé. Azóta - az 1944-45-ös háborús évet kivéve - töretlenül folyik az oktatás az előbb Állami Leányiskola (1946-tól), majd már ismét koedukált intézményként Gárdonyi Géza Általános Iskola (1962-től) néven ismert épületben. Az időközben végzett épületbővítések, majd tornacsarnok emelése is utal arra, hogy az intézmény bíztató jövő elé néz.
Címkék: Állami Elemi Iskola»átadás»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza