Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megnyílt a Várkapu Vendéglő
A korábbi Csopaki Borozó 1997. november 26-án Várkapu Vendéglő néven nyitotta meg újra kapuit.
Ünnepélyes külsőségek között adták át a Várkapu Vendéglőt, amely a korábbi Csopaki Borozó helyén létesült. A vendéglátó hely alapterületét megnövelték, a belsőt kicsinosították. A tulajdonos, Péntek András és munkatársai a város múltjához méltó éttermet alakítottak ki, a falakon elhelyezett fegyverek, az épületbelső is történelmi hangulatot áraszt.
Azóta az épület alatti, 18. század végi pincét is renoválták, ahol kellemes borozót alakítottak ki, valamint panzióval is bővítették a szolgáltatást. A Várkapu Vendéglő és Panzió mára szervesen beépült a város vendéglátóhely-kínálatába és továbbviszi a település idegenforgalmi örökségét.
A középkorban a vendéglátást a kocsmák, csárdák látták el, amelyekben alkalomadtán fekvőhelyet is bérelhetett az utazó. Sárvár első, név szerint is ismert fogadója a Herpenyő Csárda volt, a Rába-völgy és a mai Hegyközség találkozásánál. A hely a szlovén tőzsérek pihenőhelye volt, akik marháikat Bécsbe hajtották. Nem messze tőle a Zöldfa csárda állt, amelynek vendégköre szintén a marhahajtókból került ki.
1818-ban az uradalom építtette fel a vár szomszédságában a Korona Szállót, más néven Szalma Kocsmát. Első nevét a rajta elhelyezett címerről, a másikat a tetejét fedő szalmazsúpról kapta. Eleinte 19 szobából, kamrából, konyhából, nagytermekből és mellékhelyiségekből állt, ezekhez istálló, kocsiszín és pajta tartozott. 1898-ban étteremmel toldották meg a főépületet. A Korona Szálló évtizedeken keresztül a sárvári egyesületek, intézmények báli és fontos méltóságok fogadási helyéül szolgált. Néhány évtizede még kerthelyiségében a fiatalok is rendszeresen találkoztak.
A XIX-XX. század fordulóján sorra nyílottak a vendéglátóhelyek, kávéház a főutcán, a Góczán-vendéglő az Árpád utcában, sőt a Cukorgyár is építtetett éttermet, amely később bölcsődeként funkcionált. Az 1920-30-as években a hősi szobor felállítása kapcsán már szempontként számításba jött az is, hogy olyan helyre kerüljön, ahol azt az ide látogatók is megcsodálhatják.
A vendéglátói hagyományok a szocializmusban kissé átalakultak, inkább a kocsmák virágoztak, de éttermekből is volt választék. A Tinódi Vendéglő mellett az OTP háta mögött a 70-es években létesített Fekete bég Étterem, valamint a Kinizsi Sportpálya melletti Kinizsi Étterem voltak az ismertebbek.
A rendszerváltást követően ez utóbbiak bezártak, helyettük viszont újak nyíltak. A Várkapu mellett tovább üzemelt a megújult Tinódi és a Matróz, de újként csatlakozott a Platán és társai. Új alapokon, de a régi hagyományok nyomán.
Hangulatos képek a Várkapu Vendéglőről »
Címkék: avatás»Várkapu Vendéglő»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megnyílt a Várkapu Vendéglő
A korábbi Csopaki Borozó 1997. november 26-án Várkapu Vendéglő néven nyitotta meg újra kapuit.
Ünnepélyes külsőségek között adták át a Várkapu Vendéglőt, amely a korábbi Csopaki Borozó helyén létesült. A vendéglátó hely alapterületét megnövelték, a belsőt kicsinosították. A tulajdonos, Péntek András és munkatársai a város múltjához méltó éttermet alakítottak ki, a falakon elhelyezett fegyverek, az épületbelső is történelmi hangulatot áraszt.
Azóta az épület alatti, 18. század végi pincét is renoválták, ahol kellemes borozót alakítottak ki, valamint panzióval is bővítették a szolgáltatást. A Várkapu Vendéglő és Panzió mára szervesen beépült a város vendéglátóhely-kínálatába és továbbviszi a település idegenforgalmi örökségét.
A középkorban a vendéglátást a kocsmák, csárdák látták el, amelyekben alkalomadtán fekvőhelyet is bérelhetett az utazó. Sárvár első, név szerint is ismert fogadója a Herpenyő Csárda volt, a Rába-völgy és a mai Hegyközség találkozásánál. A hely a szlovén tőzsérek pihenőhelye volt, akik marháikat Bécsbe hajtották. Nem messze tőle a Zöldfa csárda állt, amelynek vendégköre szintén a marhahajtókból került ki.
1818-ban az uradalom építtette fel a vár szomszédságában a Korona Szállót, más néven Szalma Kocsmát. Első nevét a rajta elhelyezett címerről, a másikat a tetejét fedő szalmazsúpról kapta. Eleinte 19 szobából, kamrából, konyhából, nagytermekből és mellékhelyiségekből állt, ezekhez istálló, kocsiszín és pajta tartozott. 1898-ban étteremmel toldották meg a főépületet. A Korona Szálló évtizedeken keresztül a sárvári egyesületek, intézmények báli és fontos méltóságok fogadási helyéül szolgált. Néhány évtizede még kerthelyiségében a fiatalok is rendszeresen találkoztak.
A XIX-XX. század fordulóján sorra nyílottak a vendéglátóhelyek, kávéház a főutcán, a Góczán-vendéglő az Árpád utcában, sőt a Cukorgyár is építtetett éttermet, amely később bölcsődeként funkcionált. Az 1920-30-as években a hősi szobor felállítása kapcsán már szempontként számításba jött az is, hogy olyan helyre kerüljön, ahol azt az ide látogatók is megcsodálhatják.
A vendéglátói hagyományok a szocializmusban kissé átalakultak, inkább a kocsmák virágoztak, de éttermekből is volt választék. A Tinódi Vendéglő mellett az OTP háta mögött a 70-es években létesített Fekete bég Étterem, valamint a Kinizsi Sportpálya melletti Kinizsi Étterem voltak az ismertebbek.
A rendszerváltást követően ez utóbbiak bezártak, helyettük viszont újak nyíltak. A Várkapu mellett tovább üzemelt a megújult Tinódi és a Matróz, de újként csatlakozott a Platán és társai. Új alapokon, de a régi hagyományok nyomán.
Hangulatos képek a Várkapu Vendéglőről »
Címkék: avatás»Várkapu Vendéglő»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza