Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Honismereti Szakkör alakult
A 60-as évek honismereti mozgalmának eredményeképpen 1968. január 28-án megalakult a sárvári Honismereti Szakkör. A tagokat hazánk minél teljesebb körű megismerésének vágya vitte a körbe.
A város civil élete, az egyesületek működése az 1940-50-es évek fordulójára lényegében elhalt. A polgári szervezeteket az állampárt betiltotta, csak az általa ellenőrzött körök működhettek. A 60-as években sem változott a helyzet, azonban már nemcsak a munkásmozgalmi köröket engedélyezték, hanem a magyarság történetét, de leginkább népi gyökereit kutató, felelevenítő csoportok is működhettek.
Ezeket azonban továbbra is a Hazafias Népfront felügyelte. Nem volt ez másként az 1968 elején létrejövő Honismereti Szakkör esetében sem. Még azt is "ajánlották" a tagoknak, hogy a munkásmozgalom múltját tekintsék kutatási céljuknak. Ők azonban túlléptek ezen az elváráson és sokan közülük a város neves helytörténészei lettek (említhetjük Naszádos Istvánt, Szombath Ferencet, Urbán Lászlót, Szibler Imrénét vagy Markó Miklósnét is).
A 9 fővel megalakult szakkört évtizedeken keresztül dr. Naszádos István gimnáziumi tanár vezette, aki már korábban is létrehozott tanítványaiból egy ifjúsági honismereti kört iskoláján belül. A felnőtt szakkör alapító tagjai között olyan személyeket is találunk, mint a könyvtárigazgató Urbán László, vagy a lengyel internálótábor kutatásában elévülhetetlen érdemek szerzett amatőr helytörténész, Szombath Ferenc. A tagok száma a 80-as években a százhoz közelített.
Elsődleges érdeklődési körük a város történelme volt, de kutatási területüket kiterjesztették az egész országra, sőt, a határon túli egykori magyar területekre is. Nemcsak előadásokkal, hanem kirándulásokon, vetélkedőkön, sőt, 1970-től a Honismereti Híradó hasábjain is terjesztették a szülőföldről szóló ismereteket. A kiadvány 1975 és 1989 között nem jelenhetett meg.
Gyakran vendégelőadókat is hívtak, ilyenkor gyakran a tagok mellett "külsősök" is megtöltötték a vár klubhelyiségét. Illés Gábor vagy Solymár Gábor mellett többször is vendégül látták például a neves régészprofesszort, László Gyulát.
Naszádos István 2003-ig, 35 éven keresztül vezette a szakkört. Munkásságáért megyei emlékplakettet, majd Pável Ágoston-díjat is átvehetett. 2003-ban azonban visszavonult a szakkör vezetésétől, és átadta a stafétát Nagy Miklós tanárnak, aki azóta is vezeti a csoportot. A Naszádos István által lerakott alapok szilárdnak bizonyultak.
Meg akarom ismerni a Honismereti Szakkört »
Naszádos Tanár Úr életrajzával szeretnék megismerkedni »
Címkék: alapítás»Honismereti Szakkör»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Honismereti Szakkör alakult
A 60-as évek honismereti mozgalmának eredményeképpen 1968. január 28-án megalakult a sárvári Honismereti Szakkör. A tagokat hazánk minél teljesebb körű megismerésének vágya vitte a körbe.
A város civil élete, az egyesületek működése az 1940-50-es évek fordulójára lényegében elhalt. A polgári szervezeteket az állampárt betiltotta, csak az általa ellenőrzött körök működhettek. A 60-as években sem változott a helyzet, azonban már nemcsak a munkásmozgalmi köröket engedélyezték, hanem a magyarság történetét, de leginkább népi gyökereit kutató, felelevenítő csoportok is működhettek.
Ezeket azonban továbbra is a Hazafias Népfront felügyelte. Nem volt ez másként az 1968 elején létrejövő Honismereti Szakkör esetében sem. Még azt is "ajánlották" a tagoknak, hogy a munkásmozgalom múltját tekintsék kutatási céljuknak. Ők azonban túlléptek ezen az elváráson és sokan közülük a város neves helytörténészei lettek (említhetjük Naszádos Istvánt, Szombath Ferencet, Urbán Lászlót, Szibler Imrénét vagy Markó Miklósnét is).
A 9 fővel megalakult szakkört évtizedeken keresztül dr. Naszádos István gimnáziumi tanár vezette, aki már korábban is létrehozott tanítványaiból egy ifjúsági honismereti kört iskoláján belül. A felnőtt szakkör alapító tagjai között olyan személyeket is találunk, mint a könyvtárigazgató Urbán László, vagy a lengyel internálótábor kutatásában elévülhetetlen érdemek szerzett amatőr helytörténész, Szombath Ferenc. A tagok száma a 80-as években a százhoz közelített.
Elsődleges érdeklődési körük a város történelme volt, de kutatási területüket kiterjesztették az egész országra, sőt, a határon túli egykori magyar területekre is. Nemcsak előadásokkal, hanem kirándulásokon, vetélkedőkön, sőt, 1970-től a Honismereti Híradó hasábjain is terjesztették a szülőföldről szóló ismereteket. A kiadvány 1975 és 1989 között nem jelenhetett meg.
Gyakran vendégelőadókat is hívtak, ilyenkor gyakran a tagok mellett "külsősök" is megtöltötték a vár klubhelyiségét. Illés Gábor vagy Solymár Gábor mellett többször is vendégül látták például a neves régészprofesszort, László Gyulát.
Naszádos István 2003-ig, 35 éven keresztül vezette a szakkört. Munkásságáért megyei emlékplakettet, majd Pável Ágoston-díjat is átvehetett. 2003-ban azonban visszavonult a szakkör vezetésétől, és átadta a stafétát Nagy Miklós tanárnak, aki azóta is vezeti a csoportot. A Naszádos István által lerakott alapok szilárdnak bizonyultak.
Meg akarom ismerni a Honismereti Szakkört »
Naszádos Tanár Úr életrajzával szeretnék megismerkedni »
Címkék: alapítás»Honismereti Szakkör»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza