Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 A Habsburgok Sárvár urai
1803-ban a Habsburgok Este-modenai hercegi ága megvásárolta a sárvári várat és uradalmat. Új korszak kezdődött a vasi kisváros életében.
A sárvári vár birtokosai a XIX. század első felében a Habsburg főhercegek voltak. A Habsburg Birodalom nemcsak a német területeket és Magyarországot uralta, hanem a XVIII-XIX. században Itáliában is területeket szerzett. Mária Terézia, akinek sok gyermeke volt, úgy intézkedett, hogy kisebbik fiai, akik a császári trón megöröklésében háttérbe szorultak, egy-egy olasz hercegséget kapjanak. Így kapta meg Lipót (a későbbi II. Lipót német-római császár és magyar király) Toscanát, Ferdinánd pedig Modenát. Toscanát később Lipót kisebbik fia, Ferdinánd örökölte. Mária Terézia lányai pedig itáliai uralkodók feleségei lettek, ezzel a férfiág kihalása esetére is biztosítva a Habsburg-ház esetleges majdani öröklését.
Az Európa közepére bezárt Habsburg Birodalom a felemelkedő Poroszország és az Orosz Birodalom, valamint a hanyatló Török Birodalom közé ékelve az apró fejedelemségekre töredezett Itália felé tudott terjeszkedni, ez a XVIII-XIX. század alapvető hódítási stratégiája volt a Habsburg-császároknak.
Az 1700-as évek végén azonban Európa új kontinentális háborúba kezdett, amelynek névadó alakja egy alacsony francia tüzértiszt, majd 27 évesen tábornok, végül a franciák császára, Napóleon Bonaparte lett. A hódító Franciaország pillanatok alatt elnyelte a kis itáliai hercegségeket, amelyeket Napóleon részben országához csatolt, részben testvéreinek adott. A Habsburgok kiszorultak az Appenini-félszigetről, Ferdinánd, aki felesége után felvette az Este-családnevet is, szintén elhagyni kényszerült Modenát.
A család, a többi Habsburg-herceghez hasonlóan Bécsben telepedett le, ahol ellátásuk egyre nagyobb terhet rótt a háború miatt amúgy is megterhelt császári kincstárra. Talán ezért is döntött úgy Este-modenai Ferdinánd, hogy a szintén a napóleoni háborúk miatt megszűnt Genovai Köztársaság tulajdonában lévő sárvári uradalmat a várral együtt megvásárolja.
Az "üzletet" 1803-ban ütötték nyélbe, de a hercegi család ezt követően sem költözött Sárvárra. Azonban az általuk meghatározott modern gazdaságpolitika jelentős fejlesztésekkel járt mind a várra, mind az uradalomra nézve. Korszerűsítették az elavult várkastélyt, lecsapolták a várárok vizét, a helyét parkosították, megépítették a téglahidat, amely a korábbi faszerkezetű ácsolatot pótolta, feltehetően ők építették be a reneszánsz árkádsort a keleti palotaszárnyban, hogy emeletráépítéssel kibővíthessék a lakóterületet, és az ő idejükben készültek el a ma is látható klasszicista porcelánkályhák a lakószobákban. A vár környékén ma is álló uradalmi épületek emelkedtek, valamint felépült 1818-ban a Korona Szálló is.
Nábicht Antal kertész vezetésével a talán a régi Nádasdy-gyümölcsöskert helyén szép angolparkot létesítettek, a mai Arborétum elődjét. A gabonafélék mellett takarmánynövények termesztésébe fogtak, tehenészetet alapítottak, amelyeknek állományában már a svájci tejelő-marhák jutottak túlsúlyba. Az Este-hercegek idején épült meg a Vadkert szélén a ménesistálló, amelynek állománya hamarosan komoly hírnévre tett szert. Megkezdődött a Farkaserdő faállományának javítása is.
Ferdinánd főherceg alig három évvel élte túl a vásárlást, 1806-ban úgy halt meg, hogy országa még mindig francai megszállás alatt állt. Csak Ferenc fia (IV. Ferenc) költözhetett vissza Modenába 1814, Napóleon bukása után. Sárvár azonban megmaradt a család kezén egészen 1875-ig, amikor is Ferenc fia és utóda, V. Ferenc meghalt. Ekkorra már csak jogcím maradt a modenai hercegségből, mivel az 1859-60-as évben a Habsburg-másodhercegségek (idegen szóval szekundogenitúrák) beolvadtak az egyeségesülő Olaszországba. Ferenc a sárvári birtokait unokahúgára, Mária Teréziára és férjére, Wittelsbach Lajos bajor királyi hercegre hagyta, míg modenai trónigényét Ferenc Ferdinándra, a későbbi trónörökösre. Ő azonban sosem uralkodott, sem Modenában, sem az Osztrák-Magyar Monarchiában...
Ha a Habsburg-Este-modenai-hercegek itáliai öröksége el is enyészett, Sárváron még ma is érzékelhetjük birtoklásuk nyomait. A vár mai arculata, körülötte a parkkal és az uradalmi épületekkel, az Arborétum, a ménesistálló, a Korona Szálló hirdetik a ma emberének a közel háromnegyed évszázados uralmat, amely megalapozta a bajor hercegek későbbi tevékenységének irányát. Nagyobb figyelmet kellene fordítanunk nekünk, sárváriaknak a Habsburgok ittlétére!
Megismerkednék a vevővel, Ferdinánd főherceggel »
IV. Ferenc, a második Habsburg-Este-modenai-herceg »
Vele zárult a Habsburg-uralom Sárváron »
Címkék: Habsburgok»vásárlás»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015A Habsburgok Sárvár urai
1803-ban a Habsburgok Este-modenai hercegi ága megvásárolta a sárvári várat és uradalmat. Új korszak kezdődött a vasi kisváros életében.
A sárvári vár birtokosai a XIX. század első felében a Habsburg főhercegek voltak. A Habsburg Birodalom nemcsak a német területeket és Magyarországot uralta, hanem a XVIII-XIX. században Itáliában is területeket szerzett. Mária Terézia, akinek sok gyermeke volt, úgy intézkedett, hogy kisebbik fiai, akik a császári trón megöröklésében háttérbe szorultak, egy-egy olasz hercegséget kapjanak. Így kapta meg Lipót (a későbbi II. Lipót német-római császár és magyar király) Toscanát, Ferdinánd pedig Modenát. Toscanát később Lipót kisebbik fia, Ferdinánd örökölte. Mária Terézia lányai pedig itáliai uralkodók feleségei lettek, ezzel a férfiág kihalása esetére is biztosítva a Habsburg-ház esetleges majdani öröklését.
Az Európa közepére bezárt Habsburg Birodalom a felemelkedő Poroszország és az Orosz Birodalom, valamint a hanyatló Török Birodalom közé ékelve az apró fejedelemségekre töredezett Itália felé tudott terjeszkedni, ez a XVIII-XIX. század alapvető hódítási stratégiája volt a Habsburg-császároknak.
Az 1700-as évek végén azonban Európa új kontinentális háborúba kezdett, amelynek névadó alakja egy alacsony francia tüzértiszt, majd 27 évesen tábornok, végül a franciák császára, Napóleon Bonaparte lett. A hódító Franciaország pillanatok alatt elnyelte a kis itáliai hercegségeket, amelyeket Napóleon részben országához csatolt, részben testvéreinek adott. A Habsburgok kiszorultak az Appenini-félszigetről, Ferdinánd, aki felesége után felvette az Este-családnevet is, szintén elhagyni kényszerült Modenát.
A család, a többi Habsburg-herceghez hasonlóan Bécsben telepedett le, ahol ellátásuk egyre nagyobb terhet rótt a háború miatt amúgy is megterhelt császári kincstárra. Talán ezért is döntött úgy Este-modenai Ferdinánd, hogy a szintén a napóleoni háborúk miatt megszűnt Genovai Köztársaság tulajdonában lévő sárvári uradalmat a várral együtt megvásárolja.
Az "üzletet" 1803-ban ütötték nyélbe, de a hercegi család ezt követően sem költözött Sárvárra. Azonban az általuk meghatározott modern gazdaságpolitika jelentős fejlesztésekkel járt mind a várra, mind az uradalomra nézve. Korszerűsítették az elavult várkastélyt, lecsapolták a várárok vizét, a helyét parkosították, megépítették a téglahidat, amely a korábbi faszerkezetű ácsolatot pótolta, feltehetően ők építették be a reneszánsz árkádsort a keleti palotaszárnyban, hogy emeletráépítéssel kibővíthessék a lakóterületet, és az ő idejükben készültek el a ma is látható klasszicista porcelánkályhák a lakószobákban. A vár környékén ma is álló uradalmi épületek emelkedtek, valamint felépült 1818-ban a Korona Szálló is.
Nábicht Antal kertész vezetésével a talán a régi Nádasdy-gyümölcsöskert helyén szép angolparkot létesítettek, a mai Arborétum elődjét. A gabonafélék mellett takarmánynövények termesztésébe fogtak, tehenészetet alapítottak, amelyeknek állományában már a svájci tejelő-marhák jutottak túlsúlyba. Az Este-hercegek idején épült meg a Vadkert szélén a ménesistálló, amelynek állománya hamarosan komoly hírnévre tett szert. Megkezdődött a Farkaserdő faállományának javítása is.
Ferdinánd főherceg alig három évvel élte túl a vásárlást, 1806-ban úgy halt meg, hogy országa még mindig francai megszállás alatt állt. Csak Ferenc fia (IV. Ferenc) költözhetett vissza Modenába 1814, Napóleon bukása után. Sárvár azonban megmaradt a család kezén egészen 1875-ig, amikor is Ferenc fia és utóda, V. Ferenc meghalt. Ekkorra már csak jogcím maradt a modenai hercegségből, mivel az 1859-60-as évben a Habsburg-másodhercegségek (idegen szóval szekundogenitúrák) beolvadtak az egyeségesülő Olaszországba. Ferenc a sárvári birtokait unokahúgára, Mária Teréziára és férjére, Wittelsbach Lajos bajor királyi hercegre hagyta, míg modenai trónigényét Ferenc Ferdinándra, a későbbi trónörökösre. Ő azonban sosem uralkodott, sem Modenában, sem az Osztrák-Magyar Monarchiában...
Ha a Habsburg-Este-modenai-hercegek itáliai öröksége el is enyészett, Sárváron még ma is érzékelhetjük birtoklásuk nyomait. A vár mai arculata, körülötte a parkkal és az uradalmi épületekkel, az Arborétum, a ménesistálló, a Korona Szálló hirdetik a ma emberének a közel háromnegyed évszázados uralmat, amely megalapozta a bajor hercegek későbbi tevékenységének irányát. Nagyobb figyelmet kellene fordítanunk nekünk, sárváriaknak a Habsburgok ittlétére!
Megismerkednék a vevővel, Ferdinánd főherceggel »
IV. Ferenc, a második Habsburg-Este-modenai-herceg »
Vele zárult a Habsburg-uralom Sárváron »
Címkék: Habsburgok»vásárlás»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza