Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megalakult a Sárvári Jótékony Nőegylet
A szociális gondok enyhítésére a XIX. század második felének országosan is elterjedt mintái alapján Sárváron is megalakult a Jótékony Nőegylet. A belügyminiszter 1883. május 15-én engedélyezte a működését.
Az első jótékony nőegyletek a XIX. század első felében alakultak meg, 1817-ben a fővárosban jött létre a Pesti Jótékony Nőegylet. Az igazi felfutása az ilyen szervezeteknek a század második fele volt, többnyire a hiányzó szociális háló pótlására, betegek, árvák, özvegyek, idősek és szegénysorsúak gondozására szerveződtek. A legtöbb felekezetek felettiként működött, de alakultak vallási alapon is, ilyen volt Sárváron az Izraelita Nőegylet.
A nőegyletek tagsága a települések polgárasszonyaiból, előkelőbb dámáiból szerveződött meg. A nők ekkor kezdtek kitörni az addig számukra megszabott háziasszonyi-gazdasszonyi-anyai hármas szerepkörből. A nőegyletekben már a nyilvános szférába léptek, de úgy, hogy a szociális ellátást felvállalva megmaradtak a számukra kijelölt gondoskodó szerepben. A nőegyletek színre lépésével a gyengébbik nem megtette az első, még tétova lépést politikai jogaik kivívásáért és a férfiakkal való egyenjogúságért.
A sárvári nőegylet megalakulásáról keveset tudunk. Alapszabálya 1874. március 8-án kelt, de a belügyminiszter csak közel tíz évvel később, 1883 májusában láttamozta. Az alapszabály elfogadásakor Langer Jánosné vállalta az elnöknői feladatokat Nagy Pálné helyettesítése mellett. 1883-ban már Ajkay Gyuláné Ostffy Róza, a sárvári járás főszolgabírájának felesége vezette az egyletet. Helyettese a városbíró felesége, Gayer Antalné volt. Erről az első tíz évről alig tudunk valamit, de bizonyos, hogy a szervezet működött, mert egy-egy újságcikk említi a nőegylet nyári szabadtéri mulatságát.
Az alapszabályban foglaltak szerint az egylet kor, vallás, nemi különbség nélkül minden betegen és szegényen segít Sárváron és a Vármelléken. Csak nők lehettek a tagjai felekezeti különbség nélkül. A tagok tagdíjat fizettek, de segítő adományokat bárkitől (férfiaktól is) elfogadtak. Az egyletben a város előkelőbb hölgyei, tekintélyes polgárok feleségei és leányai működtek.
A tagok felkeresték a rászorulókat, a munkanélkülieknek próbáltak munkát szerezni, adományokat osztottak a nyomorgóknak, szorgalmazták a gyerekek iskoláztatását elejét véve ezzel az utcai koldulásnak.
Az adományok mellett nyári mulatságokat tartottak, gyakran elkérve a bajor hercegnétől, Mária Teréziától a várkertet erre a célra. A befolyt összegeket is a rászorulók kaphatták meg. Karácsony előtt is rendeztek akciókat, ezeken szintén sokan adakoztak az elesettek javára. A helyi sajtó rendszeresen tudósított ezekről az eseményekről.
De sajnos, más senki. A Jótékony Nőegylet iratai elvesztek, a működéséről alig tudunk valamit. A tisztségviselők változásairól is csak feltételezéseink vannak. Ajkayné leköszönésének időpontját, illetve a város másik előkelő dámájának, dr. Strelinger Hermannénak elnöki székbe kerülésének dátumát sem ismerjük.
Ahogy a szerveződés kezdete is homályba vész, úgy a működésről is rendkívül keveset tudunk. A megszűnését talán az első világháború idejére, illetve az azt követő időszakra tehetjük. A nőegyletek máshol is megszűntek, vagy felekezeti alapon szétváltak. Pedig megérdemelnék a sárvári hölgyek, hogy jótékony tevékenységükről több adattal rendelkezzünk. Ők túlléptek a divatról, a rokoni kapcsolatokról vagy a botrányokról szóló beszélgetés horizontján, és tenni akartak valamit a környezetük jobbítása érdekében. Nem tudjuk, hány beteg köszönheti nekik felgyógyulását, hány iskolás gyerek a napi étkezés lehetőségét és a megalázó koldulástól, netán a bűn útjára lépéstől való megmenekülést, a jobb élet reményét. Bízzunk abban, hogy egyszer majd előkerül egy padlásról, pincéből az egylet teljes iratanyaga és megismerhetjük közelebbről e jeles hölgyek működését!
Megismerkedem Sárvár jeles hölgyével, Ajkay Gyulánéval »
Megismerkedem Sárvár jeles hölgyével, Strelinger Hermannéval »
Címkék: alapítás»Jótékony Nőegylet»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megalakult a Sárvári Jótékony Nőegylet
A szociális gondok enyhítésére a XIX. század második felének országosan is elterjedt mintái alapján Sárváron is megalakult a Jótékony Nőegylet. A belügyminiszter 1883. május 15-én engedélyezte a működését.
Az első jótékony nőegyletek a XIX. század első felében alakultak meg, 1817-ben a fővárosban jött létre a Pesti Jótékony Nőegylet. Az igazi felfutása az ilyen szervezeteknek a század második fele volt, többnyire a hiányzó szociális háló pótlására, betegek, árvák, özvegyek, idősek és szegénysorsúak gondozására szerveződtek. A legtöbb felekezetek felettiként működött, de alakultak vallási alapon is, ilyen volt Sárváron az Izraelita Nőegylet.
A nőegyletek tagsága a települések polgárasszonyaiból, előkelőbb dámáiból szerveződött meg. A nők ekkor kezdtek kitörni az addig számukra megszabott háziasszonyi-gazdasszonyi-anyai hármas szerepkörből. A nőegyletekben már a nyilvános szférába léptek, de úgy, hogy a szociális ellátást felvállalva megmaradtak a számukra kijelölt gondoskodó szerepben. A nőegyletek színre lépésével a gyengébbik nem megtette az első, még tétova lépést politikai jogaik kivívásáért és a férfiakkal való egyenjogúságért.
A sárvári nőegylet megalakulásáról keveset tudunk. Alapszabálya 1874. március 8-án kelt, de a belügyminiszter csak közel tíz évvel később, 1883 májusában láttamozta. Az alapszabály elfogadásakor Langer Jánosné vállalta az elnöknői feladatokat Nagy Pálné helyettesítése mellett. 1883-ban már Ajkay Gyuláné Ostffy Róza, a sárvári járás főszolgabírájának felesége vezette az egyletet. Helyettese a városbíró felesége, Gayer Antalné volt. Erről az első tíz évről alig tudunk valamit, de bizonyos, hogy a szervezet működött, mert egy-egy újságcikk említi a nőegylet nyári szabadtéri mulatságát.
Az alapszabályban foglaltak szerint az egylet kor, vallás, nemi különbség nélkül minden betegen és szegényen segít Sárváron és a Vármelléken. Csak nők lehettek a tagjai felekezeti különbség nélkül. A tagok tagdíjat fizettek, de segítő adományokat bárkitől (férfiaktól is) elfogadtak. Az egyletben a város előkelőbb hölgyei, tekintélyes polgárok feleségei és leányai működtek.
A tagok felkeresték a rászorulókat, a munkanélkülieknek próbáltak munkát szerezni, adományokat osztottak a nyomorgóknak, szorgalmazták a gyerekek iskoláztatását elejét véve ezzel az utcai koldulásnak.
Az adományok mellett nyári mulatságokat tartottak, gyakran elkérve a bajor hercegnétől, Mária Teréziától a várkertet erre a célra. A befolyt összegeket is a rászorulók kaphatták meg. Karácsony előtt is rendeztek akciókat, ezeken szintén sokan adakoztak az elesettek javára. A helyi sajtó rendszeresen tudósított ezekről az eseményekről.
De sajnos, más senki. A Jótékony Nőegylet iratai elvesztek, a működéséről alig tudunk valamit. A tisztségviselők változásairól is csak feltételezéseink vannak. Ajkayné leköszönésének időpontját, illetve a város másik előkelő dámájának, dr. Strelinger Hermannénak elnöki székbe kerülésének dátumát sem ismerjük.
Ahogy a szerveződés kezdete is homályba vész, úgy a működésről is rendkívül keveset tudunk. A megszűnését talán az első világháború idejére, illetve az azt követő időszakra tehetjük. A nőegyletek máshol is megszűntek, vagy felekezeti alapon szétváltak. Pedig megérdemelnék a sárvári hölgyek, hogy jótékony tevékenységükről több adattal rendelkezzünk. Ők túlléptek a divatról, a rokoni kapcsolatokról vagy a botrányokról szóló beszélgetés horizontján, és tenni akartak valamit a környezetük jobbítása érdekében. Nem tudjuk, hány beteg köszönheti nekik felgyógyulását, hány iskolás gyerek a napi étkezés lehetőségét és a megalázó koldulástól, netán a bűn útjára lépéstől való megmenekülést, a jobb élet reményét. Bízzunk abban, hogy egyszer majd előkerül egy padlásról, pincéből az egylet teljes iratanyaga és megismerhetjük közelebbről e jeles hölgyek működését!
Megismerkedem Sárvár jeles hölgyével, Ajkay Gyulánéval »
Megismerkedem Sárvár jeles hölgyével, Strelinger Hermannéval »
Címkék: alapítás»Jótékony Nőegylet»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza