Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 A Petőfi-szobor avatása
Vas megye első Petőfi-szobrát Sárváron állították fel a szabadságharc 100. évfordulóján. Majthényi Károly alkotását 1948. május 16-án avatták fel.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékének megünneplése másfél évszázadig nem szerepelt az egymást követő rendszerek hivatalos naptárában. Különösen a forradalom napja, március 15-e volt kényes téma. A szabadságharc leverését követően az abszolutizmus évtizedeiben minden emlékét igyekeztek eltörölni a magyarság e felemelő pillanatainak.
A kiegyezést követően sem sokat javult a helyzet, hiszen Ferenc József nem vette jó néven, ha azokra az eseményekre emlékeztették, amikor trónfosztottnak nyilvánították őt. Ezért - nem hivatalosan - az áprilisi törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették meg a szabadságharc emléknapjának. Ez a legkevésbé sem találkozott a lakosság szélesebb rétegeinek egyetértésével, akik március 15-ét tekintették az emlékezés igazi évfordulójának.
Az első világháborút követő függetlenné válás ugyan elvben lehetővé tette volna a forradalom napjának megünneplését, de a neokonzervatív-keresztény rezsim számára a forradalom szó rossz üzenetet hordozott, hiszen a nemrég lezajlott őszirózsás forradalomra és a Tanácsköztársaságra emlékeztette őket.
Így tehát a második világháború után "szabadon" megtartott nemzeti ünnepeknek nem volt hivatalos előzménye. A forradalmi gyökereit kereső kommunista rezsim ezért is karolta fel a szabadságharc centenáriumának méltó megünneplését. De alaposan kiválogatva 1848-49 emblematikus személyiségei közül azokat, akik belefértek az osztályharcos ideológiába. Így Kossuth mellett a "nép fia", Petőfi sándor és a "proletár" Táncsics Mihály kapott kiemelkedő szerepet. Batthyány, Széchenyi, Deák és a többiek tevékenysége teljesen elhalványult mellettük.
Sorra emelkedtek a Petőfi-szobrok országszerte. Korábban Vas megyében egyetlen emlékműve sem állt a forradalom költőjének, ami nem meglepő, hiszen a korábbi évtizedekben Petőfi szellemisége nem felelt meg a regnáló kormányoknak, bár akár lehetett volna emlékezeti helye a költőnek, hiszen Ostffyasszonyfán is töltött pár hónapot. Végül a Sárvári Nemzeti Tanács vetette fel 1947. április 26-án, hogy a következő évi centenáriumra szobrot állítana a költőnek. A lakosságot és az iskolai tanulókat rézpénz-gyűjtésre szólították fel. Ezekből kívánták ugyanis a szobrot kiöntetni Mathényi Károly polgári iskolai tanár-szobrásszal.
A szobortervet október 28-án mutatták be, a modellről készült fotót képes levelezőlapokon árusították az iskolások. A legtöbb 2 fillérest a zárdaiskolás lányok gyűjtötték össze, 15 kg-ot. A szobor végül nem készült el 1948. március 15-ére, csak május 16-án, pünkösdvasárnap tudták felavatni. A helyszínéül a Hangya Szövetkezet lebontott székházának helyén kialakított parkot jelölték ki.
Az ünnepségen felszólalt a járási főjegyző, dr. Kiss József, Budai László sárvári vezetőjegyző, Urbán Ernő író, újságíró pedig Petőfi életútját ismertette. Rajz- és kézimunka kiállítás, este pedig "Petőfi-bál" követte az eseményeket. Énekelt az Iparos Dalkar, az iskolások énekkara, másnap pedig tornaünnepélyt rendeztek.
A Petőfi-szobor ezt követően a március 15-i megemlékezések helyszíne lett, bár a nap az állampárt évtizedeiben sem lehetett nemzeti ünnep annak polgári tartalma és oroszellenes volta miatt. Csak 1989 óta ünnepelhetjük szabadon a forradalom és szabadságharcot, amelynek során az iskolások, majd a városi szervezetek is megkoszorúzzák a szobrot. 2013. május 11-én, tehát a szoborállítás majdnem 65. évfordulóján a mellszobrot ledöntötték a talapzatáról. Az önkormányzat hamar visszahelyeztette a helyére.
Petőfi és Kossuth mellé mára már méltó módon felzárkózott Széchenyi István és Batthyány Lajos, valamint a forradalom és szabadságharc többi kiemelkedő személyisége is jeléül annak, hogy egy történelmi eseményt vagy személyiséget nem lehet kisajátítani politikai célokból.
A Petőfi-szobor történetét szeretném végigkísérni »
Címkék: avatás»Petőfi-szobor»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015A Petőfi-szobor avatása
Vas megye első Petőfi-szobrát Sárváron állították fel a szabadságharc 100. évfordulóján. Majthényi Károly alkotását 1948. május 16-án avatták fel.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékének megünneplése másfél évszázadig nem szerepelt az egymást követő rendszerek hivatalos naptárában. Különösen a forradalom napja, március 15-e volt kényes téma. A szabadságharc leverését követően az abszolutizmus évtizedeiben minden emlékét igyekeztek eltörölni a magyarság e felemelő pillanatainak.
A kiegyezést követően sem sokat javult a helyzet, hiszen Ferenc József nem vette jó néven, ha azokra az eseményekre emlékeztették, amikor trónfosztottnak nyilvánították őt. Ezért - nem hivatalosan - az áprilisi törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették meg a szabadságharc emléknapjának. Ez a legkevésbé sem találkozott a lakosság szélesebb rétegeinek egyetértésével, akik március 15-ét tekintették az emlékezés igazi évfordulójának.
Az első világháborút követő függetlenné válás ugyan elvben lehetővé tette volna a forradalom napjának megünneplését, de a neokonzervatív-keresztény rezsim számára a forradalom szó rossz üzenetet hordozott, hiszen a nemrég lezajlott őszirózsás forradalomra és a Tanácsköztársaságra emlékeztette őket.
Így tehát a második világháború után "szabadon" megtartott nemzeti ünnepeknek nem volt hivatalos előzménye. A forradalmi gyökereit kereső kommunista rezsim ezért is karolta fel a szabadságharc centenáriumának méltó megünneplését. De alaposan kiválogatva 1848-49 emblematikus személyiségei közül azokat, akik belefértek az osztályharcos ideológiába. Így Kossuth mellett a "nép fia", Petőfi sándor és a "proletár" Táncsics Mihály kapott kiemelkedő szerepet. Batthyány, Széchenyi, Deák és a többiek tevékenysége teljesen elhalványult mellettük.
Sorra emelkedtek a Petőfi-szobrok országszerte. Korábban Vas megyében egyetlen emlékműve sem állt a forradalom költőjének, ami nem meglepő, hiszen a korábbi évtizedekben Petőfi szellemisége nem felelt meg a regnáló kormányoknak, bár akár lehetett volna emlékezeti helye a költőnek, hiszen Ostffyasszonyfán is töltött pár hónapot. Végül a Sárvári Nemzeti Tanács vetette fel 1947. április 26-án, hogy a következő évi centenáriumra szobrot állítana a költőnek. A lakosságot és az iskolai tanulókat rézpénz-gyűjtésre szólították fel. Ezekből kívánták ugyanis a szobrot kiöntetni Mathényi Károly polgári iskolai tanár-szobrásszal.
A szobortervet október 28-án mutatták be, a modellről készült fotót képes levelezőlapokon árusították az iskolások. A legtöbb 2 fillérest a zárdaiskolás lányok gyűjtötték össze, 15 kg-ot. A szobor végül nem készült el 1948. március 15-ére, csak május 16-án, pünkösdvasárnap tudták felavatni. A helyszínéül a Hangya Szövetkezet lebontott székházának helyén kialakított parkot jelölték ki.
Az ünnepségen felszólalt a járási főjegyző, dr. Kiss József, Budai László sárvári vezetőjegyző, Urbán Ernő író, újságíró pedig Petőfi életútját ismertette. Rajz- és kézimunka kiállítás, este pedig "Petőfi-bál" követte az eseményeket. Énekelt az Iparos Dalkar, az iskolások énekkara, másnap pedig tornaünnepélyt rendeztek.
A Petőfi-szobor ezt követően a március 15-i megemlékezések helyszíne lett, bár a nap az állampárt évtizedeiben sem lehetett nemzeti ünnep annak polgári tartalma és oroszellenes volta miatt. Csak 1989 óta ünnepelhetjük szabadon a forradalom és szabadságharcot, amelynek során az iskolások, majd a városi szervezetek is megkoszorúzzák a szobrot. 2013. május 11-én, tehát a szoborállítás majdnem 65. évfordulóján a mellszobrot ledöntötték a talapzatáról. Az önkormányzat hamar visszahelyeztette a helyére.
Petőfi és Kossuth mellé mára már méltó módon felzárkózott Széchenyi István és Batthyány Lajos, valamint a forradalom és szabadságharc többi kiemelkedő személyisége is jeléül annak, hogy egy történelmi eseményt vagy személyiséget nem lehet kisajátítani politikai célokból.
A Petőfi-szobor történetét szeretném végigkísérni »
Címkék: avatás»Petőfi-szobor»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza