Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megalakult a Katolikus Legényegylet
Több évtizeden keresztül fogta össze Sárvár katolikus fiatalságát az 1898 nyarán megalakult Sárvári Katolikus Legényegylet.
A XIX. században új jelenségek jelentettek kihívást a világnak. Mindenekelőtt a tömegesen megjelenő ipari proletariátus problémáinak megoldása foglalkoztatta a gondolkodókat. Sokan sokféle megoldási javaslattal álltak elő, legismertebb közülük Karl Marx és Friedrich Engels német filozófusok elmélete, amely a termelőeszközök proletariátus számára való átadásában, a tőke újrafelosztásában látta a megoldást a tőkés rétegek kiiktatásával.
Erre már a katolikus egyháznak is reagálnia kellett, hiszen a nyíltan antiklerikális marxista filozófia jelentős számú hívet nyert meg magának. A század közepétől jelentek meg az egyházi elképzelések az ipari munkásság szociális kérdéseinek keresztény szemléletű megoldására. A kézműves és iparos ifjúság megnyerésére a század közepén a kölni Adolf Kolping alapította meg az első katolikus legényegyletet. Céljául a legények vallási, családi, szakmai és társadalmi életre való felkészítését jelölte meg.
Ennek nyomán szerte Európában, majd a tengerentúlon is megjelentek a katolikus legényegyletek, 1856-ban Pesten is megalakult az első magyarországi szervezet.
Ilyen előzmények után 1898 nyarán Sárváron Jakobi Bálint és Trotz Lőrincné is lerakták a helyi szervezet alapjait. A Sárvári Katolikus Legényegylet védőszentjéül Szent Józsefet választotta. Jelszavuk: "Vallás és erény. Munkásság és szorgalom. Egyesség és szeretet. Vidámság és tréfa." Az alapszabály szerint az egylet elnöke csak katolikus pap lehetett, de az alelnöki tisztet már polgári személy is betölthette. Minden katolikus mesterlegény tag lehetett, ha elfogadta az erényes életvitelre vonatkozó szabályokat. A tagok kötelesek voltak megjelenni minden szabadon választott oktatási vagy énekfoglalkozáson. Ha igazolatlanul mulasztottak, az következményeket vont maga után. Húsvétkor, karácsonykor, pünkösdkor, úr- és feltámadásnapi körmeneteken zászlajuk alatt megjelenni kötelesek voltak, és természetesen a misék látogatása is elvárt volt.
Mindezek mellett nyaranta táncmulatságokat tartottak, ősszel a Katalin-estélyt rendezték meg, valamint színdarabokat tanultak be és adtak elő, amelynek bevételeit az egyleti célok megvalósítására fordították. Kirándulásokat szerveztek, ahol a természeti szépségekkel ismerkedtek.
Az egylet alapító elnöke Köberl János prépost-plébános volt, aki végrendeletében (1916-ban hunyt el) 2000 koronát adományozott az egylet javára. 1918-tól 1941-ben bekövetkezett haláláig pedig Huszár Mihály apátplébános lett az egylet vezetője. A fővédnöki szerepet Lajos bajor herceg, 1913-tól III. Lajos néven bajor király töltötte be.
Az egylet különösen a neokeresztény szellemiségű Horthy-korszakban élte virágkorát, ekkoriban nagyjából 100 tagja volt. Lakatos Lajos tanár népszerű színdarabokat írt, amelyet a katolikus legények (és az újonan alakult katolikus leányegyleti tagok) adtak elő. 1932-ben nagy sikerrel mutatták be Szigligeti Ede Liliomfiját. Nemcsak a fiatal iparos- és kereskedőlegények, de az idősebb mesterek is szívesen felkeresték a foglalkozásokat.
A Legényegyletet a második világháború utáni években felszámolták, világnézete nem egyezett a marxista gyökerű kommunista ideológiával. Évtizedeken keresztül azonban kinevelt egy jó erkölcsű, szorgalmas és művelődő ifjúságot, ezzel komoly szerepet játszva a városi lakosság polgárosodásának, műveltségének és vallásos szemléletének elmélyítésében.
Címkék: alapítás»Katolikus Legényegylet»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megalakult a Katolikus Legényegylet
Több évtizeden keresztül fogta össze Sárvár katolikus fiatalságát az 1898 nyarán megalakult Sárvári Katolikus Legényegylet.
A XIX. században új jelenségek jelentettek kihívást a világnak. Mindenekelőtt a tömegesen megjelenő ipari proletariátus problémáinak megoldása foglalkoztatta a gondolkodókat. Sokan sokféle megoldási javaslattal álltak elő, legismertebb közülük Karl Marx és Friedrich Engels német filozófusok elmélete, amely a termelőeszközök proletariátus számára való átadásában, a tőke újrafelosztásában látta a megoldást a tőkés rétegek kiiktatásával.
Erre már a katolikus egyháznak is reagálnia kellett, hiszen a nyíltan antiklerikális marxista filozófia jelentős számú hívet nyert meg magának. A század közepétől jelentek meg az egyházi elképzelések az ipari munkásság szociális kérdéseinek keresztény szemléletű megoldására. A kézműves és iparos ifjúság megnyerésére a század közepén a kölni Adolf Kolping alapította meg az első katolikus legényegyletet. Céljául a legények vallási, családi, szakmai és társadalmi életre való felkészítését jelölte meg.
Ennek nyomán szerte Európában, majd a tengerentúlon is megjelentek a katolikus legényegyletek, 1856-ban Pesten is megalakult az első magyarországi szervezet.
Ilyen előzmények után 1898 nyarán Sárváron Jakobi Bálint és Trotz Lőrincné is lerakták a helyi szervezet alapjait. A Sárvári Katolikus Legényegylet védőszentjéül Szent Józsefet választotta. Jelszavuk: "Vallás és erény. Munkásság és szorgalom. Egyesség és szeretet. Vidámság és tréfa." Az alapszabály szerint az egylet elnöke csak katolikus pap lehetett, de az alelnöki tisztet már polgári személy is betölthette. Minden katolikus mesterlegény tag lehetett, ha elfogadta az erényes életvitelre vonatkozó szabályokat. A tagok kötelesek voltak megjelenni minden szabadon választott oktatási vagy énekfoglalkozáson. Ha igazolatlanul mulasztottak, az következményeket vont maga után. Húsvétkor, karácsonykor, pünkösdkor, úr- és feltámadásnapi körmeneteken zászlajuk alatt megjelenni kötelesek voltak, és természetesen a misék látogatása is elvárt volt.
Mindezek mellett nyaranta táncmulatságokat tartottak, ősszel a Katalin-estélyt rendezték meg, valamint színdarabokat tanultak be és adtak elő, amelynek bevételeit az egyleti célok megvalósítására fordították. Kirándulásokat szerveztek, ahol a természeti szépségekkel ismerkedtek.
Az egylet alapító elnöke Köberl János prépost-plébános volt, aki végrendeletében (1916-ban hunyt el) 2000 koronát adományozott az egylet javára. 1918-tól 1941-ben bekövetkezett haláláig pedig Huszár Mihály apátplébános lett az egylet vezetője. A fővédnöki szerepet Lajos bajor herceg, 1913-tól III. Lajos néven bajor király töltötte be.
Az egylet különösen a neokeresztény szellemiségű Horthy-korszakban élte virágkorát, ekkoriban nagyjából 100 tagja volt. Lakatos Lajos tanár népszerű színdarabokat írt, amelyet a katolikus legények (és az újonan alakult katolikus leányegyleti tagok) adtak elő. 1932-ben nagy sikerrel mutatták be Szigligeti Ede Liliomfiját. Nemcsak a fiatal iparos- és kereskedőlegények, de az idősebb mesterek is szívesen felkeresték a foglalkozásokat.
A Legényegyletet a második világháború utáni években felszámolták, világnézete nem egyezett a marxista gyökerű kommunista ideológiával. Évtizedeken keresztül azonban kinevelt egy jó erkölcsű, szorgalmas és művelődő ifjúságot, ezzel komoly szerepet játszva a városi lakosság polgárosodásának, műveltségének és vallásos szemléletének elmélyítésében.
Címkék: alapítás»Katolikus Legényegylet»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza