Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 A Kanizsai családé lett Sárvár
Luxemburg Zsigmond király (1387-1437) kölcsön fejében 1390. július 25-én elzálogosítja Kanizsai János esztergomi érseknek és testvéreinek Sárvár várát és mezővárosát. Megkezdődik a Kanizsai család másfél évszázados sárvári birtoklása.
A Sopron megyei származással bíró Kanizsai család eredete máig sem teljesen tisztázott. Az Osl család, amelyből a Kanizsaiak erednek, egyesek szerint a honfoglaló magyar nemzetségek közé tartozott, mások szerint 1068-ban a besenyő betörést vezető és fogságba esett Osul vezértől.
A forrásokban az 1200-as évek első felében jelennek meg, ekkor Csorna lehetett a birtokközpontjuk. A nemzetség nevét máig őrzi Osli falu Kapuvár közelében. Osl ispán 1230-ban végrendelkezett, hét fia közül Tamástól származott a Kanizsai, Osltól pedig az Ostffyasszonyfának is nevet adó Ostffy család.
Tamás unokája, I. Lőrinc eleinte a kiskirályi Kőszegi családot szolgálta, volt azok kanizsai várnagya is, de korán Károly Róbert királyhoz pártolt. Tőle kapta meg 1323-ban jutalmul a Kőszegiektől elvett Kanizsa várát. A család e várbirtok után vette fel később a Kanizsai nevet.
Lőrinc három unokája, II. Miklós, II. János és II. István közül János vitte a legtöbbre, aki egyházi pályára lépett és 1387-ben elnyerte az esztergomi érsekséget, valamint a királyi főkancellári címet. Miklós Vas, Sopron és Zala vármegyék főispánja, majd tárnokmester, István pedig szintén megyei főispán és ajtónállómester lett. A Kanizsaiak Zsigmond király fő támogatói közé tartoztak, tevékeny szerepük volt a Luxemburgi herceg trónra juttatásában.
Ezzel és további hű szolgálatukkal egyre nagyobb kegyet nyertek a királytól, aki nem is mulasztotta el híveinek jutalmazását. Elsőként (1388-ban) Borostyánkő várát kapták zálogba, de négy évvel később az övüké lett. 1390 áprilisában Rov várát, majd július végén Sárvár és Léka várait, valamint Sziget (Sárvár régi neve) és Csepreg mezővárosokat szerzik meg. Az utóbbiak eleinte csak zálogként voltak az övék a királynak nyújtott kölcsönök fejében, de mivel Zsigmond képtelen volt adósságát törleszteni, a századfordulóra véglegesen a birtokukba kerülnek ezek a várak és városok.
Azonban hamar el is veszítik, 1401-ben és 1403-ban a Kanizsaiak fellázadtak uralkodójuk ellen, aki azonban úrrá lett a mozgalmon és elkobozta tőlük Esztergom, Hrussó és Sárvár várait. Az utóbbi 1410 körül Ozorai Pipóé, Zsigmond kedvelt olasz származású hadvezéréé lett, aki 1424-ben elcserélte az Ozorával szomszédos Simontornya váráért Sárvárt a Kanizsaiakkal. Így tehát ismét Osl leszármazottai birtokolták a Rába-menti várat.
1443-44-ben, a polgárháborús években Sárvárt a Rozgonyiak szállták meg, akik nem akarták kiadni a kezükből, hiába szólította fel erre őket 1446-ban az országgyűlés. Végül a Kanizsaiaknak erőszakhoz kellett folyamodniuk, 1456 novemberében ostrommal vették vissza Sárvárt.
Ezután már végig, a család fiági kihalásáig a kezükön maradt. 1390 és 1532 között két kisebb megszakítással (1403-1424 és 1443/44-1456) tehát közel másfél évszázadon keresztül a Kanizsaiak birtokolták Sárvár várát és városát. Ezalatt kiépült a gótikus vár, amelynek ma is látható nyomai a toronyalji ülőfülkék. A Kanizsai család Sárváron megalapozta a Nádasdy-udvar későbbi ragyogását, lehetővé tette, hogy egy országos politikai és kulturális centrum alakuljon ki itt.
Ki volt ez a birtokszerző Kanizsai János? »
Címkék: birtokszerzés»Kanizsai család»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015A Kanizsai családé lett Sárvár
Luxemburg Zsigmond király (1387-1437) kölcsön fejében 1390. július 25-én elzálogosítja Kanizsai János esztergomi érseknek és testvéreinek Sárvár várát és mezővárosát. Megkezdődik a Kanizsai család másfél évszázados sárvári birtoklása.
A Sopron megyei származással bíró Kanizsai család eredete máig sem teljesen tisztázott. Az Osl család, amelyből a Kanizsaiak erednek, egyesek szerint a honfoglaló magyar nemzetségek közé tartozott, mások szerint 1068-ban a besenyő betörést vezető és fogságba esett Osul vezértől.
A forrásokban az 1200-as évek első felében jelennek meg, ekkor Csorna lehetett a birtokközpontjuk. A nemzetség nevét máig őrzi Osli falu Kapuvár közelében. Osl ispán 1230-ban végrendelkezett, hét fia közül Tamástól származott a Kanizsai, Osltól pedig az Ostffyasszonyfának is nevet adó Ostffy család.
Tamás unokája, I. Lőrinc eleinte a kiskirályi Kőszegi családot szolgálta, volt azok kanizsai várnagya is, de korán Károly Róbert királyhoz pártolt. Tőle kapta meg 1323-ban jutalmul a Kőszegiektől elvett Kanizsa várát. A család e várbirtok után vette fel később a Kanizsai nevet.
Lőrinc három unokája, II. Miklós, II. János és II. István közül János vitte a legtöbbre, aki egyházi pályára lépett és 1387-ben elnyerte az esztergomi érsekséget, valamint a királyi főkancellári címet. Miklós Vas, Sopron és Zala vármegyék főispánja, majd tárnokmester, István pedig szintén megyei főispán és ajtónállómester lett. A Kanizsaiak Zsigmond király fő támogatói közé tartoztak, tevékeny szerepük volt a Luxemburgi herceg trónra juttatásában.
Ezzel és további hű szolgálatukkal egyre nagyobb kegyet nyertek a királytól, aki nem is mulasztotta el híveinek jutalmazását. Elsőként (1388-ban) Borostyánkő várát kapták zálogba, de négy évvel később az övüké lett. 1390 áprilisában Rov várát, majd július végén Sárvár és Léka várait, valamint Sziget (Sárvár régi neve) és Csepreg mezővárosokat szerzik meg. Az utóbbiak eleinte csak zálogként voltak az övék a királynak nyújtott kölcsönök fejében, de mivel Zsigmond képtelen volt adósságát törleszteni, a századfordulóra véglegesen a birtokukba kerülnek ezek a várak és városok.
Azonban hamar el is veszítik, 1401-ben és 1403-ban a Kanizsaiak fellázadtak uralkodójuk ellen, aki azonban úrrá lett a mozgalmon és elkobozta tőlük Esztergom, Hrussó és Sárvár várait. Az utóbbi 1410 körül Ozorai Pipóé, Zsigmond kedvelt olasz származású hadvezéréé lett, aki 1424-ben elcserélte az Ozorával szomszédos Simontornya váráért Sárvárt a Kanizsaiakkal. Így tehát ismét Osl leszármazottai birtokolták a Rába-menti várat.
1443-44-ben, a polgárháborús években Sárvárt a Rozgonyiak szállták meg, akik nem akarták kiadni a kezükből, hiába szólította fel erre őket 1446-ban az országgyűlés. Végül a Kanizsaiaknak erőszakhoz kellett folyamodniuk, 1456 novemberében ostrommal vették vissza Sárvárt.
Ezután már végig, a család fiági kihalásáig a kezükön maradt. 1390 és 1532 között két kisebb megszakítással (1403-1424 és 1443/44-1456) tehát közel másfél évszázadon keresztül a Kanizsaiak birtokolták Sárvár várát és városát. Ezalatt kiépült a gótikus vár, amelynek ma is látható nyomai a toronyalji ülőfülkék. A Kanizsai család Sárváron megalapozta a Nádasdy-udvar későbbi ragyogását, lehetővé tette, hogy egy országos politikai és kulturális centrum alakuljon ki itt.
Ki volt ez a birtokszerző Kanizsai János? »
Címkék: birtokszerzés»Kanizsai család»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza