Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Egyesült Sárvár, Tizenháromváros és Vármellék
A városfejlődés első ütemeként 1903. január 1-jén Sárvárhoz csatlakoztak a vele már szorosan egybeépült Vármellék és Tizenháromváros községek.
A 19. század második felében megindult polgári fejlődés nyomán egy soktényezős folyamat játszódott le. A gazdaságban az ipar vált a húzóágazattá, amely igényelte az óriási mennyiségű munkaerőt. A közlekedés fellendülésével a távolabbi célpontok is elérhetőkké váltak. A polgári életforma pedig kényelmes, tágas lakótereket kívánt, amely az építészet fellendülését, valamint a települések határainak kitolását vonta maga után. A ipari központok egyben közlekedési csomópontokká is váltak, ide nagyobb létszámú lakosság koncentrálódott. Az ipartelepek, a munkásnegyedek kiépülése, valamint az új igényeknek megfelelően a nagyobb, tágasabb, kertes házas körzetek terjeszkedése egyre több ipari település alakját változtatta meg. A városiasodó körzetekbe települt lakosság a települések méretének növekedésére is ösztönzőleg hatott.
Egyre több város lépte át korábbi határait, és érte el szomszédos falvait. Sárváron a 19. század végére a középkori Sárvár már kicsinek bizonyult, és a szomszédos kistelepülések gátolták további fejlődését. Így került szóba a városegyesítés a századfordulón. Mintákat találhattak a megye számos hasonló városából, Szombathelyről, Vasvárról, vagy a két, szinte egyforma méretű település összeolvadásából született Celldömölkről.
1898. augusztus 27-én Sárvár nagyközség képviselőtestülete egy hét fős bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy vizsgálja meg, milyen úton-módon lehetne a településegyesítést megvalósítani. Mivel a települési jegyzőkönyvek, bizottsági jelentések nagy hiányosságokat mutatnak, nem ismerjük a településegyesítő bizottság jelentésének tartalmát.
1899 augusztusában a Sárvári Első Takarékpénztár igazgatósága kijelentette Nagy József főszolgabírónak, hogy jótékonysági alapjukat szívesen felajánlják egy sárvári szegényház alapjaira, ha öt éven belül egyesül Sárvár, Tizenháromváros és Vármellék. A városi képviselőtestület beleegyezett az egyesítésbe. A főszolgabírónak Vármellék beleegyező, Tizenháromváros azonban elutasító nyilatkozatott tett. Később Vármellék is elállt az összevonástól. Ugyanis a két község költségvetésében rendszeres hiány mutatkozott, ezért féltek, hogy az egyesítés esetén létrehozott költségvetésbe nagyobb arányú adót kell fizetniük, hogy a város többlettel zárhasson. A város azonban nem akart közös költségvetést.
1900 szeptemberében a három település közös megbeszélésén Vármellék ismét az egyesítést támogatta, míg Tizenháromváros továbbra sem.
Az 1902 elején a belügyminisztérium asztalára került alispáni felirat az egyesítés legfőbb okának az összeépültséget jelölte meg. Mivel egy törvény kimondta, hogy az egyesítéshez az egyik település beleegyezés is elegendő, és mivel az egyesítés közérdek, ezért a belügyminisztérium az összevonás mellett döntött. Feltehetően Tizenháromváros soha nem egyezett bele az egyesítésbe.
Sárvár, Tizenháromváros és Vármellék összevonása hivatalosan 1903. január 1-jén lépett életbe. Február 6-án történt meg a közös képviselőválasztás. Az összevont települések vagyonát azonban továbbra is külön kezelték, amely évekig probléma nélkül zajlott. 1909-ben a vagyonadó kérdésében felmerült ellentétek azonban két évig húzódtak. Végül az újabb, Sárvár, Sár és Péntekfalu községek egyesülésének előrehaladása tett pontot az ügy végére.
Címkék: egyesítés»Sárvár»Tizenháromváros»Vármellék»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Egyesült Sárvár, Tizenháromváros és Vármellék
A városfejlődés első ütemeként 1903. január 1-jén Sárvárhoz csatlakoztak a vele már szorosan egybeépült Vármellék és Tizenháromváros községek.
A 19. század második felében megindult polgári fejlődés nyomán egy soktényezős folyamat játszódott le. A gazdaságban az ipar vált a húzóágazattá, amely igényelte az óriási mennyiségű munkaerőt. A közlekedés fellendülésével a távolabbi célpontok is elérhetőkké váltak. A polgári életforma pedig kényelmes, tágas lakótereket kívánt, amely az építészet fellendülését, valamint a települések határainak kitolását vonta maga után. A ipari központok egyben közlekedési csomópontokká is váltak, ide nagyobb létszámú lakosság koncentrálódott. Az ipartelepek, a munkásnegyedek kiépülése, valamint az új igényeknek megfelelően a nagyobb, tágasabb, kertes házas körzetek terjeszkedése egyre több ipari település alakját változtatta meg. A városiasodó körzetekbe települt lakosság a települések méretének növekedésére is ösztönzőleg hatott.
Egyre több város lépte át korábbi határait, és érte el szomszédos falvait. Sárváron a 19. század végére a középkori Sárvár már kicsinek bizonyult, és a szomszédos kistelepülések gátolták további fejlődését. Így került szóba a városegyesítés a századfordulón. Mintákat találhattak a megye számos hasonló városából, Szombathelyről, Vasvárról, vagy a két, szinte egyforma méretű település összeolvadásából született Celldömölkről.
1898. augusztus 27-én Sárvár nagyközség képviselőtestülete egy hét fős bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy vizsgálja meg, milyen úton-módon lehetne a településegyesítést megvalósítani. Mivel a települési jegyzőkönyvek, bizottsági jelentések nagy hiányosságokat mutatnak, nem ismerjük a településegyesítő bizottság jelentésének tartalmát.
1899 augusztusában a Sárvári Első Takarékpénztár igazgatósága kijelentette Nagy József főszolgabírónak, hogy jótékonysági alapjukat szívesen felajánlják egy sárvári szegényház alapjaira, ha öt éven belül egyesül Sárvár, Tizenháromváros és Vármellék. A városi képviselőtestület beleegyezett az egyesítésbe. A főszolgabírónak Vármellék beleegyező, Tizenháromváros azonban elutasító nyilatkozatott tett. Később Vármellék is elállt az összevonástól. Ugyanis a két község költségvetésében rendszeres hiány mutatkozott, ezért féltek, hogy az egyesítés esetén létrehozott költségvetésbe nagyobb arányú adót kell fizetniük, hogy a város többlettel zárhasson. A város azonban nem akart közös költségvetést.
1900 szeptemberében a három település közös megbeszélésén Vármellék ismét az egyesítést támogatta, míg Tizenháromváros továbbra sem.
Az 1902 elején a belügyminisztérium asztalára került alispáni felirat az egyesítés legfőbb okának az összeépültséget jelölte meg. Mivel egy törvény kimondta, hogy az egyesítéshez az egyik település beleegyezés is elegendő, és mivel az egyesítés közérdek, ezért a belügyminisztérium az összevonás mellett döntött. Feltehetően Tizenháromváros soha nem egyezett bele az egyesítésbe.
Sárvár, Tizenháromváros és Vármellék összevonása hivatalosan 1903. január 1-jén lépett életbe. Február 6-án történt meg a közös képviselőválasztás. Az összevont települések vagyonát azonban továbbra is külön kezelték, amely évekig probléma nélkül zajlott. 1909-ben a vagyonadó kérdésében felmerült ellentétek azonban két évig húzódtak. Végül az újabb, Sárvár, Sár és Péntekfalu községek egyesülésének előrehaladása tett pontot az ügy végére.
Címkék: egyesítés»Sárvár»Tizenháromváros»Vármellék»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza