Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Elkészültek a Miller-freskók a várban
III. Nádasdy Ferenc megrendelésére Hans Rudolf Miller osztrák művész hét csataképet és két medálképet fest a Nádasdy-vár dísztermének mennyezetére 1653-ban.
A sárvári vár dísztermébe belépve gyönyörűen festett falképsorozatot láthatunk. Az oldalfalakon Dorffmaister István ótestamentumi jeleneteit láthatjuk, míg a mennyezeten hét csatakép és két medálkép sorakozik. A barokk stílusú csataképeken török és magyar harcoló katonák tűnnek fel, a háttérben pedig egy-egy vár látképe jelzi a hadiesemény helyszínét.
A középső kép jobb alsó sarkában a padlóról alig láthatóan az 1653-as dátum, valamint egy monogram, H. R. M. olvasható. A kutatóknak évtizedekig komoly fejtörést okozott a festő kilétének meghatározása, végül a grafikatörténet segítségével sikerült kideríteni a rejtélyes személy azonosságát. 1652. november 20-án a vezekényi csatában elesett négy Esterházy-családtag temetése zajlott. Erről metszet készült, amelynek készítője "Joh[ann] Rudolf Miller" volt. Azt is tudjuk, hogy a temetést Nádasdy III. Ferenc, Esterházy Júlia Anna férje szervezte a rokonság okán és mert az új családfő, Esterházy Pál még kiskorú volt. Nádasdy tehát legkésőbb itt találkozhatott a művésszel, akit felkért a sárvári vár újonnan elkészült díszterme mennyezetének kifestésére. Johann, vagyis Hans Rudolf Miller tehát megérkezett Sárvárra, és a következő évben elkészítette a monumentális freskósorozatot.
Nádasdy nagyapja, a hírneves törökverő Fekete bég emlékére a tizenötéves háború egy-egy csatáját, illetve várostromát ábrázolta a díszterem mennyezetén (Sziszek 1593, Tata és Pápa 1597, Győr 1598, Kanizsa és Székesfehérvár 1601 és Buda 1602). A sziszeki csatakép közepén zöld mentében lándzsáját egy menekülő török hátába szúrva maga a Fekete bég is látható. A pápai, valamint a kanizsai csataképen szintén megfigyelhetünk hátbaszúrt törököt. Ezzel a festő, rajta keresztül a megrendelő Nádasdy Ferenc azt kívánta a látogatók tudtára adni, hogy a törököket sokszor legyőzték régen a magyarok, és azok gyáván megfutamodtak előlük.
Nádasdy célja ugyanis elsősorban az volt, hogy Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzához hasonlóan egyik törökverő ősének példájával lelkesítse kortársait a törökellenes összefogásra és a harcra. Ahogy a freskókon is látjuk, magyar címer, magyar zászló vezeti a harcosokat utalva arra, hogy nekük saját erőnkből kell megvívnunk a harcunkat, mint ahogy az egykor is történt. Ezt sugallják a medálképek is, amelyeken puttókat láthatunk egy-egy jelmondatos szalaggal: Amat victoria curas - A győzelemért cselekedni kell, illetve Victoria comes gloria - A győzelmet dicsőség kíséri.
Miller a festmények elkészítéséhez mintákat használt, mégpedig Antonio Tempesta Paulus Aemilius hőstetteit ábrázoló metszetsorozatát, amelyet 1622-ben a német Matthäus Merián átmásolt és kiadatott. A várak látképei pedig Ortelius Világkrónikájának Hans Siebmacher által készített metszetei alapján készültek. A képek közepén kavargó csatajelenetek és vonuló katonák Miller saját alkotásai.
A törökellenes harc programja végül az 1663-64-es Habsburg-Oszmán háború idején látszott megvalósulni. A magyar főnemesség zöme kitett magáért, saját költségükön felszerelt jelentős létszámú magyar kontingensekkel vettek részt a hadműveletekben. Érthető, hogy nagy csalódással fogadták a szentgotthárdi győzelmet követő vasvári békét. Ez indította el a rendi méltóságok (Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és a hirtelen elhunyt Zrínyi Miklóst felváltó öccse, Péter horvát bán) összeesküvését, majd a bécsi udvar megtorlását. Nádasdy feje a porba hullt, a birtokait elkobozták, de a sárvári vár dísztermének mennyezetén máig megcsodálható freskók tájékoztatnak bennünket egy XVII. századi magyar arisztokrata gondolatvilágáról és hazafiságáról.
Címkék: Hans Rudolf Miller»Nádasdy III. Ferenc»Nádasdy-vár díszterme»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Elkészültek a Miller-freskók a várban
III. Nádasdy Ferenc megrendelésére Hans Rudolf Miller osztrák művész hét csataképet és két medálképet fest a Nádasdy-vár dísztermének mennyezetére 1653-ban.
A sárvári vár dísztermébe belépve gyönyörűen festett falképsorozatot láthatunk. Az oldalfalakon Dorffmaister István ótestamentumi jeleneteit láthatjuk, míg a mennyezeten hét csatakép és két medálkép sorakozik. A barokk stílusú csataképeken török és magyar harcoló katonák tűnnek fel, a háttérben pedig egy-egy vár látképe jelzi a hadiesemény helyszínét.
A középső kép jobb alsó sarkában a padlóról alig láthatóan az 1653-as dátum, valamint egy monogram, H. R. M. olvasható. A kutatóknak évtizedekig komoly fejtörést okozott a festő kilétének meghatározása, végül a grafikatörténet segítségével sikerült kideríteni a rejtélyes személy azonosságát. 1652. november 20-án a vezekényi csatában elesett négy Esterházy-családtag temetése zajlott. Erről metszet készült, amelynek készítője "Joh[ann] Rudolf Miller" volt. Azt is tudjuk, hogy a temetést Nádasdy III. Ferenc, Esterházy Júlia Anna férje szervezte a rokonság okán és mert az új családfő, Esterházy Pál még kiskorú volt. Nádasdy tehát legkésőbb itt találkozhatott a művésszel, akit felkért a sárvári vár újonnan elkészült díszterme mennyezetének kifestésére. Johann, vagyis Hans Rudolf Miller tehát megérkezett Sárvárra, és a következő évben elkészítette a monumentális freskósorozatot.
Nádasdy nagyapja, a hírneves törökverő Fekete bég emlékére a tizenötéves háború egy-egy csatáját, illetve várostromát ábrázolta a díszterem mennyezetén (Sziszek 1593, Tata és Pápa 1597, Győr 1598, Kanizsa és Székesfehérvár 1601 és Buda 1602). A sziszeki csatakép közepén zöld mentében lándzsáját egy menekülő török hátába szúrva maga a Fekete bég is látható. A pápai, valamint a kanizsai csataképen szintén megfigyelhetünk hátbaszúrt törököt. Ezzel a festő, rajta keresztül a megrendelő Nádasdy Ferenc azt kívánta a látogatók tudtára adni, hogy a törököket sokszor legyőzték régen a magyarok, és azok gyáván megfutamodtak előlük.
Nádasdy célja ugyanis elsősorban az volt, hogy Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzához hasonlóan egyik törökverő ősének példájával lelkesítse kortársait a törökellenes összefogásra és a harcra. Ahogy a freskókon is látjuk, magyar címer, magyar zászló vezeti a harcosokat utalva arra, hogy nekük saját erőnkből kell megvívnunk a harcunkat, mint ahogy az egykor is történt. Ezt sugallják a medálképek is, amelyeken puttókat láthatunk egy-egy jelmondatos szalaggal: Amat victoria curas - A győzelemért cselekedni kell, illetve Victoria comes gloria - A győzelmet dicsőség kíséri.
Miller a festmények elkészítéséhez mintákat használt, mégpedig Antonio Tempesta Paulus Aemilius hőstetteit ábrázoló metszetsorozatát, amelyet 1622-ben a német Matthäus Merián átmásolt és kiadatott. A várak látképei pedig Ortelius Világkrónikájának Hans Siebmacher által készített metszetei alapján készültek. A képek közepén kavargó csatajelenetek és vonuló katonák Miller saját alkotásai.
A törökellenes harc programja végül az 1663-64-es Habsburg-Oszmán háború idején látszott megvalósulni. A magyar főnemesség zöme kitett magáért, saját költségükön felszerelt jelentős létszámú magyar kontingensekkel vettek részt a hadműveletekben. Érthető, hogy nagy csalódással fogadták a szentgotthárdi győzelmet követő vasvári békét. Ez indította el a rendi méltóságok (Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró és a hirtelen elhunyt Zrínyi Miklóst felváltó öccse, Péter horvát bán) összeesküvését, majd a bécsi udvar megtorlását. Nádasdy feje a porba hullt, a birtokait elkobozták, de a sárvári vár dísztermének mennyezetén máig megcsodálható freskók tájékoztatnak bennünket egy XVII. századi magyar arisztokrata gondolatvilágáról és hazafiságáról.
Címkék: Hans Rudolf Miller»Nádasdy III. Ferenc»Nádasdy-vár díszterme»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza