Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megnyílt a Zárdaiskola
A Páli Szent Vince-rendi nővérek vezetésével 1865. október 1-jén nyílott meg a főutcán, az egykori hercegi vadászkastélyban a lányok iskoláztatására szakosodott oktatási intézmény.
A Batthyány utca (főutca) közepén áll egy klasszicista homlokzatú épület, amelyet valamikor 1820 körül emeltek. A megrendelő IV. Ferdinánd, Este-modenai herceg, a vár tulajdonosa volt, aki vadászkastélynak használta az épületet. Később V. Ferenc herceg örökölte, aki 1865-ig birtokolta. 1849 áprilisának végén a Budáról laibachi (ljubljanai) fogságába hurcolt gróf Batthyány Lajos is raboskodott egy éjszakát a falai között.
Szenczy Ferenc szombathelyi megyéspüspök (1852-69) támogatta egyházmegyéjében a szerzetesrendek meghonosodását, így a Szent Vince-rendi nővérekét is. A francia alapítású apácarend először 1852-ben telepedett le Magyarországon, Pinkafőn. Főleg oktatással, de szegénygondozással, rabok ellátásával és kórházi ápolással is foglalkoztak. Szenczy Ferenc tárgyalásokat folytatott Sárvár kegyurával, V. Ferenc herceggel, aki éppen egy lányok számára létrehozott népiskola alapításán gondolkodott.
A két szándék találkozott, és hamar megegyezés is született. A város elöljárósága átvállalta a lányok taníttatásának díját, így minden akdály elhárult a szegénysorsú lányok oktatásának megindítása elől. A város a kicsiny telekhez további földterületeket is adott, a herceg az épületben kápolnát építtetett.
1865. február 28-án Ferenc herceg kiállította az alapítólevelet, de a grazi zárdából kirendelt nővéreknek nem volt megfelelő tanítói képesítésük, ezért az iskola megnyitása hónapokig húzódott. Végül október 1-jén érkezett meg Grazból hat nővér, akiket a város határában nagy ünnepséggel fogadott a város lakossága, valamint Szenczy püspök és Mayer József sárvári plébános. A főnöknő Brunner Mária Genovéva nővér lett.
Akkora volt a lányok között a túljelentkezés, hogy a termek szűknek bizonyultak, sokan a földön ültek. Tanítottak nekik olvasást, magyar és német szépírást, számtant, hittant, nyelvtani alapismereteket, történelmet, földrajzot, éneket és háztartási ismereteket, később természetrajzot, rajzot és jogi ismerteket is. Decemberben megalakult a Mária Leányok Társulata is.
A következő évben már szükségessé vált az épület megnagyobbítása az udvar felé. A tanulólétszám fokozatosan növekedett, ennek nyomán a nővérek számát is emelni kellett. 1909-ben már 10 fő oktatott az intézményben.
A Zárdaiskola szervesen beépült Sárvár társadalmába és oktatástörtetébe. 1927-ben már 11 nővér lakott az épületben, a tanulók száma a mindennapi iskolában 1929-ben 376 fő, az ismétlőben 107 fő volt. Az 1930-as évek elejének nagy nyomor idején Lukács Margit főnöknő népkonyhát üzemeltetett az iskolában, valamint adományokat gyűjtött a szegény gyermekek javára.
Az iskola a második világháború után még évekig működött. Végül az 1948. évi XXXIII. törvénycikk elrendelte az iskolák állami kézbe vonását. Ennek nyomán elvették a nővérektől az iskolát, amit fallal le is választottak a zárdáról. 1950-ben feloszlatták a szerzetesi rendházakat, a nővéreket lakhelyük elhagyására kényszerítették. Szeptember 21-én este, miután az Oltáriszentséget Jambrich Ignác káplán a Szent László-templomba vitte, a civilbe öltözött nővérek elhagyták a zárdát, ahol 85 éven keresztül éltek, oktattak, készítették fel a lányokat jövendő életükre. 14 nővér távozott ekkor a Zárdából. Többen az egyház közelében maradtak, mások polgári állást választottak. Közülük később négyet temettek a sárvári nővérparcellába a Soproni úti temetőbe.
Címkék: megnyitó»Zárdaiskola»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megnyílt a Zárdaiskola
A Páli Szent Vince-rendi nővérek vezetésével 1865. október 1-jén nyílott meg a főutcán, az egykori hercegi vadászkastélyban a lányok iskoláztatására szakosodott oktatási intézmény.
A Batthyány utca (főutca) közepén áll egy klasszicista homlokzatú épület, amelyet valamikor 1820 körül emeltek. A megrendelő IV. Ferdinánd, Este-modenai herceg, a vár tulajdonosa volt, aki vadászkastélynak használta az épületet. Később V. Ferenc herceg örökölte, aki 1865-ig birtokolta. 1849 áprilisának végén a Budáról laibachi (ljubljanai) fogságába hurcolt gróf Batthyány Lajos is raboskodott egy éjszakát a falai között.
Szenczy Ferenc szombathelyi megyéspüspök (1852-69) támogatta egyházmegyéjében a szerzetesrendek meghonosodását, így a Szent Vince-rendi nővérekét is. A francia alapítású apácarend először 1852-ben telepedett le Magyarországon, Pinkafőn. Főleg oktatással, de szegénygondozással, rabok ellátásával és kórházi ápolással is foglalkoztak. Szenczy Ferenc tárgyalásokat folytatott Sárvár kegyurával, V. Ferenc herceggel, aki éppen egy lányok számára létrehozott népiskola alapításán gondolkodott.
A két szándék találkozott, és hamar megegyezés is született. A város elöljárósága átvállalta a lányok taníttatásának díját, így minden akdály elhárult a szegénysorsú lányok oktatásának megindítása elől. A város a kicsiny telekhez további földterületeket is adott, a herceg az épületben kápolnát építtetett.
1865. február 28-án Ferenc herceg kiállította az alapítólevelet, de a grazi zárdából kirendelt nővéreknek nem volt megfelelő tanítói képesítésük, ezért az iskola megnyitása hónapokig húzódott. Végül október 1-jén érkezett meg Grazból hat nővér, akiket a város határában nagy ünnepséggel fogadott a város lakossága, valamint Szenczy püspök és Mayer József sárvári plébános. A főnöknő Brunner Mária Genovéva nővér lett.
Akkora volt a lányok között a túljelentkezés, hogy a termek szűknek bizonyultak, sokan a földön ültek. Tanítottak nekik olvasást, magyar és német szépírást, számtant, hittant, nyelvtani alapismereteket, történelmet, földrajzot, éneket és háztartási ismereteket, később természetrajzot, rajzot és jogi ismerteket is. Decemberben megalakult a Mária Leányok Társulata is.
A következő évben már szükségessé vált az épület megnagyobbítása az udvar felé. A tanulólétszám fokozatosan növekedett, ennek nyomán a nővérek számát is emelni kellett. 1909-ben már 10 fő oktatott az intézményben.
A Zárdaiskola szervesen beépült Sárvár társadalmába és oktatástörtetébe. 1927-ben már 11 nővér lakott az épületben, a tanulók száma a mindennapi iskolában 1929-ben 376 fő, az ismétlőben 107 fő volt. Az 1930-as évek elejének nagy nyomor idején Lukács Margit főnöknő népkonyhát üzemeltetett az iskolában, valamint adományokat gyűjtött a szegény gyermekek javára.
Az iskola a második világháború után még évekig működött. Végül az 1948. évi XXXIII. törvénycikk elrendelte az iskolák állami kézbe vonását. Ennek nyomán elvették a nővérektől az iskolát, amit fallal le is választottak a zárdáról. 1950-ben feloszlatták a szerzetesi rendházakat, a nővéreket lakhelyük elhagyására kényszerítették. Szeptember 21-én este, miután az Oltáriszentséget Jambrich Ignác káplán a Szent László-templomba vitte, a civilbe öltözött nővérek elhagyták a zárdát, ahol 85 éven keresztül éltek, oktattak, készítették fel a lányokat jövendő életükre. 14 nővér távozott ekkor a Zárdából. Többen az egyház közelében maradtak, mások polgári állást választottak. Közülük később négyet temettek a sárvári nővérparcellába a Soproni úti temetőbe.
Címkék: megnyitó»Zárdaiskola»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza