Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Egyesült Sárvár, Péntekfalu és Sár
A tíz évvel korábbihoz hasonlóan, 1913. január 1-jén Sárvárhoz csatolták a vele összeépült Péntekfalu és Sár községeket.
1903-ban már lezajlott egy korábbi településegyesítés, akkor Sárvárt és a vár környéki falvakat, Tizenháromvárost és Vármelléket egyesítették.
A századfordulóra Sárvár fontos közigazgatási (járásszékhely főszolgabírói hivatallal), ipari (Cukorgyár), kereskedelmi és közlekedési csomóponttá vált. Ennek nyomán a lakosságszám a városban és közvetlen környékén nagyon megemelkedett, a települések összeértek, Sárvár terjeszkedését fékezték a szomszédos - akkor még független - falvak.
1898-tól napirenden volt a településegyesítés, amelyet több gazdasági szerv (pl. a Sárvári Első Takarékpénztár) is támogatott, sőt ösztönzött. Voltak persze vitás kérdések, mint az egyesítés utáni költségvetés kezelése. Sárvárt, Tizenháromvárost és Vármelléket 1902. július 8-án belügyminisztériumi rendelet vonta egy településsé Sárvár néven, amely 1903. január 1-től lépett hatályba.
A másik két szomszédos község is közben egybeépült a várossal, így 1907-től egyre jobban sürgették az összevonást. A járási főszolgabíró ekkor kérte ki Sárvár és Péntekfalu képviselőtestületének véleményét az ügyben. A városi képviselőtestület és Péntekfalu vezetősége is mellette foglalt állást. A helyi sajtó is felkapta az ügyet, és az összevonás mellett lobbizott. Azzal érvelt, hogy a települések már összeépültek, és a községeknek szüksége van a városi szolgáltatásokra. Péntekfalu több alkalommal adott támogatást olyan célokra sárvárnak, amelyből a falunak is haszna származott, mint például a polgári iskola felépítésére.
A tárgyalások és az előkészületek 1911-ben indultak meg. Sárvárnak a komoly infrastrukturális beruházásihoz (vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése) nagyobb anyagi háttérre, azaz több adózóra volt szüksége. A város képviselőtestülete a novemberi tárgyaláson egyhangúlag támogatta az összevonást, de a falvak ekkor tiltakozóakcióba kezdtek. Ellenkezésük oka anyagi természetű volt, ezeket a szolgabíró közreműködésével rövidesen elsimították. A korábban az egyesítést támogató báró Hatvany Béla (a Cukorgyár tulajdonosa, így Péntekfalu legnagyobb adófizetője) azonban megvétózta az egyesítést, és egy, a cukorgyár érdekeit előtérbe helyező feltételeket tartalmazó 12 pontos listát tárt a sárvári képviselőtestület elé. A vezetőség kisebb módosításokkal, de elfogadta a feltételeket, mert ezek Péntekfalu érdekeit is védték.
Ezt követően állította ki a belügyminiszter az egyesítési rendeletet 1912. október 21-én. Novemberben megtörtént a képviselő választás, és 1913. január 1-én pedig összeült a közös képviselőtestület élén az új városbíróval, Móger Istvánnal.
Ezzel Sárvár lakossága jelentősen megemelkedett, megvalósíthatta régóta tervezett infrastruktúrafejlesztési terveit, belterülete több mint kétszerese lett a korábbinak.
A város a megye második legnépesebb településévé vált, az addigi vitás kérdések (pl. a csak város által fenntartott iskolák, intézmények, az állomásra menő utak közös használata) ezzel megszűntek. A korábban a községek által közrezárt, ezért terjeszkedni képtelen város most már szabadon bővíthette területét. Az 1919-től kiépülni kezdő Kertváros területének jelentős része korábban Sárihoz tartozott, és a kórház is az egykori Vármellék területén épült fel.
Azóta egyetlen egyesítés történt csak, 1968-ban, amikor Rábasömjén került Sárvárhoz. Az egykor önálló falvak lakói máig őrzik identitásukat, a régi falunevek ma is élnek.
Címkék: egyesítés»Péntekfalu»Sár»Sárvár»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Egyesült Sárvár, Péntekfalu és Sár
A tíz évvel korábbihoz hasonlóan, 1913. január 1-jén Sárvárhoz csatolták a vele összeépült Péntekfalu és Sár községeket.
1903-ban már lezajlott egy korábbi településegyesítés, akkor Sárvárt és a vár környéki falvakat, Tizenháromvárost és Vármelléket egyesítették.
A századfordulóra Sárvár fontos közigazgatási (járásszékhely főszolgabírói hivatallal), ipari (Cukorgyár), kereskedelmi és közlekedési csomóponttá vált. Ennek nyomán a lakosságszám a városban és közvetlen környékén nagyon megemelkedett, a települések összeértek, Sárvár terjeszkedését fékezték a szomszédos - akkor még független - falvak.
1898-tól napirenden volt a településegyesítés, amelyet több gazdasági szerv (pl. a Sárvári Első Takarékpénztár) is támogatott, sőt ösztönzött. Voltak persze vitás kérdések, mint az egyesítés utáni költségvetés kezelése. Sárvárt, Tizenháromvárost és Vármelléket 1902. július 8-án belügyminisztériumi rendelet vonta egy településsé Sárvár néven, amely 1903. január 1-től lépett hatályba.
A másik két szomszédos község is közben egybeépült a várossal, így 1907-től egyre jobban sürgették az összevonást. A járási főszolgabíró ekkor kérte ki Sárvár és Péntekfalu képviselőtestületének véleményét az ügyben. A városi képviselőtestület és Péntekfalu vezetősége is mellette foglalt állást. A helyi sajtó is felkapta az ügyet, és az összevonás mellett lobbizott. Azzal érvelt, hogy a települések már összeépültek, és a községeknek szüksége van a városi szolgáltatásokra. Péntekfalu több alkalommal adott támogatást olyan célokra sárvárnak, amelyből a falunak is haszna származott, mint például a polgári iskola felépítésére.
A tárgyalások és az előkészületek 1911-ben indultak meg. Sárvárnak a komoly infrastrukturális beruházásihoz (vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése) nagyobb anyagi háttérre, azaz több adózóra volt szüksége. A város képviselőtestülete a novemberi tárgyaláson egyhangúlag támogatta az összevonást, de a falvak ekkor tiltakozóakcióba kezdtek. Ellenkezésük oka anyagi természetű volt, ezeket a szolgabíró közreműködésével rövidesen elsimították. A korábban az egyesítést támogató báró Hatvany Béla (a Cukorgyár tulajdonosa, így Péntekfalu legnagyobb adófizetője) azonban megvétózta az egyesítést, és egy, a cukorgyár érdekeit előtérbe helyező feltételeket tartalmazó 12 pontos listát tárt a sárvári képviselőtestület elé. A vezetőség kisebb módosításokkal, de elfogadta a feltételeket, mert ezek Péntekfalu érdekeit is védték.
Ezt követően állította ki a belügyminiszter az egyesítési rendeletet 1912. október 21-én. Novemberben megtörtént a képviselő választás, és 1913. január 1-én pedig összeült a közös képviselőtestület élén az új városbíróval, Móger Istvánnal.
Ezzel Sárvár lakossága jelentősen megemelkedett, megvalósíthatta régóta tervezett infrastruktúrafejlesztési terveit, belterülete több mint kétszerese lett a korábbinak.
A város a megye második legnépesebb településévé vált, az addigi vitás kérdések (pl. a csak város által fenntartott iskolák, intézmények, az állomásra menő utak közös használata) ezzel megszűntek. A korábban a községek által közrezárt, ezért terjeszkedni képtelen város most már szabadon bővíthette területét. Az 1919-től kiépülni kezdő Kertváros területének jelentős része korábban Sárihoz tartozott, és a kórház is az egykori Vármellék területén épült fel.
Azóta egyetlen egyesítés történt csak, 1968-ban, amikor Rábasömjén került Sárvárhoz. Az egykor önálló falvak lakói máig őrzik identitásukat, a régi falunevek ma is élnek.
Címkék: egyesítés»Péntekfalu»Sár»Sárvár»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza