Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megalakult az Ella Műmalom
A sárvári iparosodás egyik első képviselője, az Ellának becézett Elektromos Malom a mai Kandallógyár helyén létesült 1898. január 8-án.
A Sárvári Elektromos Őrlési Vállalat Rt. céget 1898. január 8-án négy vállalkozó, gróf Batthyány Lajos ikervári birtokos (a kivégzett miniszterelnök unokája, egykori fiumei kormányzó, az ikervári vízierőmű alapítója), Stubenvoll Ferenc gyógyszerész, Gayer József és Krausz József kereskedők, valamint más vállalkozók alapították. A gyárépület a vasútállomással szemben álló Ella nevű elektromos malmot bérelte ki, ehhez istállót, a közönség számára várótermet is építettek. A malom hajtóerejét 3 elektromos motor szolgáltatta, 40 főt foglalkoztatott és napi 200 mázsa gabonát volt képes feldolgozni. Irodája a Vármelléken működött.
Alapító tőkéje 80.000 koronát tett ki, amelyet egyenként 1000 korona értékű részvényekben lehetett jegyezni. A fő részvényes Batthyány Lajos lett.
A részvények aránya az évek során folyton változott, a századfordulót követően Batthyány visszaszorult, helyébe a másik három részvényes lépett elő. 1900-ban komolyabb átalakuláson ment át a cég, a kismennyiségű őrléssel felhagyott, sor került új berendezések vásárlására, amely megduplázta a kapacitást. Az alaptőke értékét 160.000 koronára emelték fel.
A gazdaságban bekövetkezett megtorpanás és kismértékű visszaesés miatt azonban a malomipar is válságba került, zuhant a liszt ára. A részvénytársaság az 1901. évben már komolyabb veszteséggel zárt, amely a következő évben csak fokozódott. A márciusi közgyűlésen döntöttek arról, hogy felbontják a szerződést az Ella malommal.
A felszámolásról szóló döntést az október 25-én tartott közgyűlésen hozták meg, a négy igazgató, azaz a négy főrészvényes kapta feladatul a folyamat levezénylését. Ezután került sor az 1903. május 10-i felszámolási közgyűlésre, a részvénytársaság feloszlatására. A hitelezői tartozások kiegyenlítését, a részvényosztalékok kifizetését és a berendezések eladását követően a részvényeket megsemmisítették, a vállalatot törölték a cégbírósági bejegyzésből. Ezzel egy remek kezdeményezés ért véget.
Az üzem épületeibe 1904-ben a Chardonnet Műselyemgyár Rt. költözött, a részvényesek pedig eredeti szakmájukhoz tértek vissza.
További részleteket ismerhetsz meg a malomról itt »
Címkék: alapítás»Ella Malom»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megalakult az Ella Műmalom
A sárvári iparosodás egyik első képviselője, az Ellának becézett Elektromos Malom a mai Kandallógyár helyén létesült 1898. január 8-án.
A Sárvári Elektromos Őrlési Vállalat Rt. céget 1898. január 8-án négy vállalkozó, gróf Batthyány Lajos ikervári birtokos (a kivégzett miniszterelnök unokája, egykori fiumei kormányzó, az ikervári vízierőmű alapítója), Stubenvoll Ferenc gyógyszerész, Gayer József és Krausz József kereskedők, valamint más vállalkozók alapították. A gyárépület a vasútállomással szemben álló Ella nevű elektromos malmot bérelte ki, ehhez istállót, a közönség számára várótermet is építettek. A malom hajtóerejét 3 elektromos motor szolgáltatta, 40 főt foglalkoztatott és napi 200 mázsa gabonát volt képes feldolgozni. Irodája a Vármelléken működött.
Alapító tőkéje 80.000 koronát tett ki, amelyet egyenként 1000 korona értékű részvényekben lehetett jegyezni. A fő részvényes Batthyány Lajos lett.
A részvények aránya az évek során folyton változott, a századfordulót követően Batthyány visszaszorult, helyébe a másik három részvényes lépett elő. 1900-ban komolyabb átalakuláson ment át a cég, a kismennyiségű őrléssel felhagyott, sor került új berendezések vásárlására, amely megduplázta a kapacitást. Az alaptőke értékét 160.000 koronára emelték fel.
A gazdaságban bekövetkezett megtorpanás és kismértékű visszaesés miatt azonban a malomipar is válságba került, zuhant a liszt ára. A részvénytársaság az 1901. évben már komolyabb veszteséggel zárt, amely a következő évben csak fokozódott. A márciusi közgyűlésen döntöttek arról, hogy felbontják a szerződést az Ella malommal.
A felszámolásról szóló döntést az október 25-én tartott közgyűlésen hozták meg, a négy igazgató, azaz a négy főrészvényes kapta feladatul a folyamat levezénylését. Ezután került sor az 1903. május 10-i felszámolási közgyűlésre, a részvénytársaság feloszlatására. A hitelezői tartozások kiegyenlítését, a részvényosztalékok kifizetését és a berendezések eladását követően a részvényeket megsemmisítették, a vállalatot törölték a cégbírósági bejegyzésből. Ezzel egy remek kezdeményezés ért véget.
Az üzem épületeibe 1904-ben a Chardonnet Műselyemgyár Rt. költözött, a részvényesek pedig eredeti szakmájukhoz tértek vissza.
További részleteket ismerhetsz meg a malomról itt »
Címkék: alapítás»Ella Malom»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza