Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Átadták a Kórház épületét
Régi álma vált valóra a sárváriaknak, amikor 1909. január 16-án birtokba vehették az újonnan épült városi kórházat.
A kórház ügye Sárváron mindig is sarkalatos kérdésnek bizonyult. Szegedi Kőrös Gáspár doktor itteni működése óta lehetünk tanúi valamiféle beteggondozó létezésének, egy ún. várispitának. Intézményes keretek között azonban csak a 19. század közepén létesült kórház a Kis (ma Széchenyi) utcában. Előbb szegényházként, majd 1873 nyarától beteggondozóként működött, ahol összesen négy szoba állt az ápoltak, valamint egy további és egy konyha az ápolók rendelkezésére. A betegek száma az évek során egyre növekedett, Sárvár járási központtá válása azt eredményezte, hogy a környék falvainak lakói is itt kezeltették magukat.
Az épület egyre szűkebbnek bizonyult. Már a század legvégén felvetette Pataky Jenő igazgató egy új kórház megépítését. Szerencsés módon a helybéli lakosság rögtön az ügy mögé állt, és nemcsak szavakkal, hanem pénzadományokkal is segítette a cél megvalósulását. 1902 februárjában még közel 22.000 korona állt rendelkezésre, amely három év alatt 7000 koronával növekedett. Batthyány Lajos gróf 1907-ben 40.000 forintos kamatmentes kölcsönt eszközölt ki a kórház építésére. A 3000 négyszögöles telket az uradalom birtokosa, Mária Terézia főhercegnő adta át 9000 koronáért. Az alapkő lerakására 1907. október 14-én került sor. A terveket a sárvári Geschrey Elek készítette, a kivitelezést László Sándor szombathelyi építési vállalkozó végezte. Az építkezés során a kor legmodernebb megoldásait, gőzfűtést, villanyvilágítást alkalmazták, vízvezetéket és fürdőszobákat építettek be.
Az 1909 januári megnyitóra elzarándokolt Kolozsvárról az egykori kórházigazgató, Pataky Jenő is. Batthyány adományozta saját költségén a szükséges fehérneműket, Hatvany-Deutsch Béla cukorgyáros pedig átadta a cukorgyári kórház műszereit, valamint még 6000 koronát. A kórház igazgatója dr. Hinrichs Sándor lett.
A kórház az évtizedek során a sokszor nehéz körülmények ellenére is gyarapodott. 1912-ben Hatvany Béla felesége adományából megépülhetett a gyermekkórházi részleg. Az első világháborúban az épület katonakórházként működött, a 20-as évektől viszont évtizedeken keresztül Hinrichs unokaöccse, dr. Stubenvoll Ferenc igazgatása alatt igazi fénykort ért meg a sárvári kórház. Létrejött a belgyógyászati osztály, majd 1950-től a szülészeti is. Így a sebészettel együtt három osztályon tudták a betegeket ellátni. Ez a struktúra egészen a sajnálatos 2007. évi bezárásig fennmaradt. A kórház megszüntetése nagy felháborodást váltott ki a lakosság körében, amelynek csak csekély vigasza volt a helyébe létrejövő rehabilitációs központ.
Címkék: átadó»Kórház»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Átadták a Kórház épületét
Régi álma vált valóra a sárváriaknak, amikor 1909. január 16-án birtokba vehették az újonnan épült városi kórházat.
A kórház ügye Sárváron mindig is sarkalatos kérdésnek bizonyult. Szegedi Kőrös Gáspár doktor itteni működése óta lehetünk tanúi valamiféle beteggondozó létezésének, egy ún. várispitának. Intézményes keretek között azonban csak a 19. század közepén létesült kórház a Kis (ma Széchenyi) utcában. Előbb szegényházként, majd 1873 nyarától beteggondozóként működött, ahol összesen négy szoba állt az ápoltak, valamint egy további és egy konyha az ápolók rendelkezésére. A betegek száma az évek során egyre növekedett, Sárvár járási központtá válása azt eredményezte, hogy a környék falvainak lakói is itt kezeltették magukat.
Az épület egyre szűkebbnek bizonyult. Már a század legvégén felvetette Pataky Jenő igazgató egy új kórház megépítését. Szerencsés módon a helybéli lakosság rögtön az ügy mögé állt, és nemcsak szavakkal, hanem pénzadományokkal is segítette a cél megvalósulását. 1902 februárjában még közel 22.000 korona állt rendelkezésre, amely három év alatt 7000 koronával növekedett. Batthyány Lajos gróf 1907-ben 40.000 forintos kamatmentes kölcsönt eszközölt ki a kórház építésére. A 3000 négyszögöles telket az uradalom birtokosa, Mária Terézia főhercegnő adta át 9000 koronáért. Az alapkő lerakására 1907. október 14-én került sor. A terveket a sárvári Geschrey Elek készítette, a kivitelezést László Sándor szombathelyi építési vállalkozó végezte. Az építkezés során a kor legmodernebb megoldásait, gőzfűtést, villanyvilágítást alkalmazták, vízvezetéket és fürdőszobákat építettek be.
Az 1909 januári megnyitóra elzarándokolt Kolozsvárról az egykori kórházigazgató, Pataky Jenő is. Batthyány adományozta saját költségén a szükséges fehérneműket, Hatvany-Deutsch Béla cukorgyáros pedig átadta a cukorgyári kórház műszereit, valamint még 6000 koronát. A kórház igazgatója dr. Hinrichs Sándor lett.
A kórház az évtizedek során a sokszor nehéz körülmények ellenére is gyarapodott. 1912-ben Hatvany Béla felesége adományából megépülhetett a gyermekkórházi részleg. Az első világháborúban az épület katonakórházként működött, a 20-as évektől viszont évtizedeken keresztül Hinrichs unokaöccse, dr. Stubenvoll Ferenc igazgatása alatt igazi fénykort ért meg a sárvári kórház. Létrejött a belgyógyászati osztály, majd 1950-től a szülészeti is. Így a sebészettel együtt három osztályon tudták a betegeket ellátni. Ez a struktúra egészen a sajnálatos 2007. évi bezárásig fennmaradt. A kórház megszüntetése nagy felháborodást váltott ki a lakosság körében, amelynek csak csekély vigasza volt a helyébe létrejövő rehabilitációs központ.
Címkék: átadó»Kórház»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza