Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Tinódi Sebestyén elhunyt
A nagy krónikást 1556. január 30-án Sárváron érte a halál Nádasdy Tamás udvarában. Sajnos, sírja ma már nem ismert.
„Tinódi Sebestyén, megunván immár e földi muzsikát, megtért az égiekhez, hogy ott, az angyalok között sokkalta jobbat tanulhasson; e hónap utolsó előtti napján a sári atyák hamvai mellé helyeztem. Haldokolva pedig még rám parancsolt, hogy én se sokáig maradjak itt, hanem kövessem őt, hogy én is megtanulhassam az égi muzsikát.” - írta Perneszith György sárvári tiszttartó másnap urának, Nádasdy Tamásnak.
Tinódi Sebestyén az ország lantos krónikása valamikor 1555 végén érkezett meg Nádasdy Tamás nádor sárvári udvarába. A kutatók álláspontja szerint pártfogót keresett magának a főúr személyében, talán egy állami hivatal elnyeréséhez. Korábbi vélemények szerint már 1544-ben, a nagyszombati országgyűlésen találkoztak, sőt Tinódi pár évet ezt követően Sárváron töltött, de erre vonatkozóan semmi bizonyíték nincsen. Nyilván nem kérte volna egykori dominusa pártfogását Tinódi számára Zoltán Imre kassai polgár, ha a nádor és a lantos már előtte is jó kapcsolatban állt volna egymással. Márpedig Sebestyén deák 1555 végén Zoltán ajánlásával érkezett meg Sárvárra. Nem tudhatta, hogy távol családjától, e kis mezőváros egyik temetőjében fog nyugodni.
A fáradhatatlan énekmondó, aki egy mai újságíró feladatait ellátva járta az országot, kereste a szemtanúkat, akiktől a sorsdöntő eseményekről, párbajokról, várostromokról, politikai tettekről szerzett értesüléseit versbe szedve őrizte meg és lantkísérettel adta tovább. Munkájának elismeréseképpen nemesi címert kapott, Kassán telepedett le. Munkáit (nem az összeset) 1554-ben Cronica címmel Kolozsváron adatta ki. Ez a gyűjtemény a kor kutatói számára is megkerülhetetlen forrás, hiszen bebizonyosodott, hogy Tinódi versei nem szépítenek, hanem a valóságot igyekeznek tükrözni. Maga így fogalmaz: „Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat be nem írtam, azmi keveset írtam, igazat írtam.” A későbbi korok irodalmára és kutatói is előszeretettel támaszkodtak énekeire. Szerencsések vagyunk, mert ezek fennmaradhattak, nem úgy, mint porladó teste és sírja.
Tinódi a Sárvárra érkezést követően megbetegedett, és 1556 januárjának végén (28-30. körül) meghalt. Perneszith György, ahogy maga írta a levélben: „e hó utolsó előtti napján helyeztem a sári atyák hamvai mellé”.
Tinódi talán a ma már Sárvárhoz tartozó Sár község plébániatemplomában vagy temetőkertjében nyert örök nyugodalmat, de sem az 1930-as években végzett ásatások, sem más kutatások mind a mai napig nem lelték meg a sírt. A városban Tinódi Sebestyén kultusza az 1930-as években kezdett kialakulni, ekkor emelték az első emlékoszlopot a Várparkban. Ma már az országban egyedülálló módon gimnázium viseli a nevét, valamint halála napján a város közönsége megemlékezést tart az egykori emlékoszlopot felváltó reliefnél.
Ki is volt ez a legendás krónikás? »
Címkék: halálozás»Tinódi Lantos Sebestyén»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Tinódi Sebestyén elhunyt
A nagy krónikást 1556. január 30-án Sárváron érte a halál Nádasdy Tamás udvarában. Sajnos, sírja ma már nem ismert.
„Tinódi Sebestyén, megunván immár e földi muzsikát, megtért az égiekhez, hogy ott, az angyalok között sokkalta jobbat tanulhasson; e hónap utolsó előtti napján a sári atyák hamvai mellé helyeztem. Haldokolva pedig még rám parancsolt, hogy én se sokáig maradjak itt, hanem kövessem őt, hogy én is megtanulhassam az égi muzsikát.” - írta Perneszith György sárvári tiszttartó másnap urának, Nádasdy Tamásnak.
Tinódi Sebestyén az ország lantos krónikása valamikor 1555 végén érkezett meg Nádasdy Tamás nádor sárvári udvarába. A kutatók álláspontja szerint pártfogót keresett magának a főúr személyében, talán egy állami hivatal elnyeréséhez. Korábbi vélemények szerint már 1544-ben, a nagyszombati országgyűlésen találkoztak, sőt Tinódi pár évet ezt követően Sárváron töltött, de erre vonatkozóan semmi bizonyíték nincsen. Nyilván nem kérte volna egykori dominusa pártfogását Tinódi számára Zoltán Imre kassai polgár, ha a nádor és a lantos már előtte is jó kapcsolatban állt volna egymással. Márpedig Sebestyén deák 1555 végén Zoltán ajánlásával érkezett meg Sárvárra. Nem tudhatta, hogy távol családjától, e kis mezőváros egyik temetőjében fog nyugodni.
A fáradhatatlan énekmondó, aki egy mai újságíró feladatait ellátva járta az országot, kereste a szemtanúkat, akiktől a sorsdöntő eseményekről, párbajokról, várostromokról, politikai tettekről szerzett értesüléseit versbe szedve őrizte meg és lantkísérettel adta tovább. Munkájának elismeréseképpen nemesi címert kapott, Kassán telepedett le. Munkáit (nem az összeset) 1554-ben Cronica címmel Kolozsváron adatta ki. Ez a gyűjtemény a kor kutatói számára is megkerülhetetlen forrás, hiszen bebizonyosodott, hogy Tinódi versei nem szépítenek, hanem a valóságot igyekeznek tükrözni. Maga így fogalmaz: „Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat be nem írtam, azmi keveset írtam, igazat írtam.” A későbbi korok irodalmára és kutatói is előszeretettel támaszkodtak énekeire. Szerencsések vagyunk, mert ezek fennmaradhattak, nem úgy, mint porladó teste és sírja.
Tinódi a Sárvárra érkezést követően megbetegedett, és 1556 januárjának végén (28-30. körül) meghalt. Perneszith György, ahogy maga írta a levélben: „e hó utolsó előtti napján helyeztem a sári atyák hamvai mellé”.
Tinódi talán a ma már Sárvárhoz tartozó Sár község plébániatemplomában vagy temetőkertjében nyert örök nyugodalmat, de sem az 1930-as években végzett ásatások, sem más kutatások mind a mai napig nem lelték meg a sírt. A városban Tinódi Sebestyén kultusza az 1930-as években kezdett kialakulni, ekkor emelték az első emlékoszlopot a Várparkban. Ma már az országban egyedülálló módon gimnázium viseli a nevét, valamint halála napján a város közönsége megemlékezést tart az egykori emlékoszlopot felváltó reliefnél.
Ki is volt ez a legendás krónikás? »
Címkék: halálozás»Tinódi Lantos Sebestyén»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza