Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Elhunyt Révay Judit
Nádasdy Pál feleségének életéről keveset tudunk. De biztosan művelt asszony lehetett és a gazdálkodáshoz is jól értett. 1643. november 21-én bekövetkezett halálakor már második férje, Forgách Ádám kastélyában élt.
A Nádasdy családban a kora újkor mércéjével mérve is kiemelkedő szerepet töltöttek be az asszonyok. Kanizsai Orsolya, Báthory Erzsébet, Révay Judit és Esterházy Júlia Anna nem arctalan, a férjeik mögött szerényen meghúzódó feleségek voltak, hanem önálló akarattal, mondhatni nagyfokú önállósággal bíró tevékeny emberek. Természetesen az adott kor nem tette lehetővé, hogy politikai szerepet vállaljanak, mégis azt tapasztaljuk azonban, hogy több nyugodott a vállukon, mint azt egy asszonytól elvárhattak. A birtokigazgatás, sőt –védelem mellett sok esetben korán elhalt, vagy távollevő férjeik helyett a helyi közigazgatás, a kultúrapártolás, sőt a hadviselés feladatai is rájuk hárultak. Ezek az asszonyok – mai utódaikhoz hasonlóan – képesek voltak megállni a helyüket e többes szerepkörben, mialatt nem feledkeztek meg természetesen a nő legszebb hivatásáról, az anyaságról sem.
Közülük legkevesebbet Nádasdy Pál feleségéről, Révay Juditról tudunk. Nem ismerjük születésének dátumát, házasságkötésének körülményeit, és férjéhez való viszonyát. De lehet, ezek nem is fontosak! Elegendő tudnunk, hogy egy koronaőr, a Szent Koronát elsőként leíró Révay Péter lánya, Nádasdy Pál felesége, illetve a kiemelkedő műveltséggel és politikai képességekkel rendelkező Nádasdy III. Ferenc édesanyja volt. És talán még fontosabb, hogy ismerjük az arcvonásait, hiszen a korban még nem szokványos módon portrét festettek róla. 13 esztendő adatott meg számára, hogy jámbor evangélikus férje mellett az úrnő szerepét betöltse, 1620. augusztus 3-án ment hozzá Nádasdy Pálhoz. A gyakran vadászgató férje mellett ő kemény kézzel irányította a birtokokat. Négy gyermeket hozott világra, de csak kettő, Ferenc és Anna Mária érte meg a felnőttkort. Több olyan protestáns munka ismeretes, amelyet szerzőik személyesen Révay Juditnak ajánlanak, vagy épp az ő költségén adnak közre, ahogy 1635-ben Csepreg tudós prédikátora, Lethenyei István Az szent jrasbeli hitünc againac rövid öszve-szedese című művének kiadását is az úrnő támogatta. Mindez világosan bizonyítja az asszony élénk érdeklődését a művelődés, valamint a vallás kérdései iránt. Nem elképzelhetetlen, hogy még gyermekkorában tett szert bizonyos alapműveltsége a szintén deákos kulturáltságú apja udvarában.
Nádasdy Pál 1633-ban meghalt, öt évvel később Judit újra férjhez ment, ezúttal Forgách Ádámhoz. Miatta, és Esterházy Miklós nádor rábeszélésére katolizált, amely miatt fia szembeszállt házasságával, sőt állítólag várából is kizárta. Jó lenne tudnunk, hogy az erős akaratú asszony és nem kevésbé határozott fia között helyreállt-e később a jó viszony. Bár az akkor még protestáns Nádasdy édesanyjára annak vallásváltása miatt haragudott meg, Judit asszony halála után pár nappal ő maga is áttért a római hitre. Lehetett vajon ebben része anyja hatásának? Talán soha nem derül ki. Révay Judit személyisége azonban biztosan rajta hagyta nyomait Nádasdy Ferencen, a 17. század egyik legkiemelkedőbb magyar politikusán is.
Révay Judit teljes életrajza itt olvasható »
Címkék: halálozás»Révay Judit»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Elhunyt Révay Judit
Nádasdy Pál feleségének életéről keveset tudunk. De biztosan művelt asszony lehetett és a gazdálkodáshoz is jól értett. 1643. november 21-én bekövetkezett halálakor már második férje, Forgách Ádám kastélyában élt.
A Nádasdy családban a kora újkor mércéjével mérve is kiemelkedő szerepet töltöttek be az asszonyok. Kanizsai Orsolya, Báthory Erzsébet, Révay Judit és Esterházy Júlia Anna nem arctalan, a férjeik mögött szerényen meghúzódó feleségek voltak, hanem önálló akarattal, mondhatni nagyfokú önállósággal bíró tevékeny emberek. Természetesen az adott kor nem tette lehetővé, hogy politikai szerepet vállaljanak, mégis azt tapasztaljuk azonban, hogy több nyugodott a vállukon, mint azt egy asszonytól elvárhattak. A birtokigazgatás, sőt –védelem mellett sok esetben korán elhalt, vagy távollevő férjeik helyett a helyi közigazgatás, a kultúrapártolás, sőt a hadviselés feladatai is rájuk hárultak. Ezek az asszonyok – mai utódaikhoz hasonlóan – képesek voltak megállni a helyüket e többes szerepkörben, mialatt nem feledkeztek meg természetesen a nő legszebb hivatásáról, az anyaságról sem. Közülük legkevesebbet Nádasdy Pál feleségéről, Révay Juditról tudunk. Nem ismerjük születésének dátumát, házasságkötésének körülményeit, és férjéhez való viszonyát. De lehet, ezek nem is fontosak! Elegendő tudnunk, hogy egy koronaőr, a Szent Koronát elsőként leíró Révay Péter lánya, Nádasdy Pál felesége, illetve a kiemelkedő műveltséggel és politikai képességekkel rendelkező Nádasdy III. Ferenc édesanyja volt. És talán még fontosabb, hogy ismerjük az arcvonásait, hiszen a korban még nem szokványos módon portrét festettek róla. 13 esztendő adatott meg számára, hogy jámbor evangélikus férje mellett az úrnő szerepét betöltse, 1620. augusztus 3-án ment hozzá Nádasdy Pálhoz. A gyakran vadászgató férje mellett ő kemény kézzel irányította a birtokokat. Négy gyermeket hozott világra, de csak kettő, Ferenc és Anna Mária érte meg a felnőttkort. Több olyan protestáns munka ismeretes, amelyet szerzőik személyesen Révay Juditnak ajánlanak, vagy épp az ő költségén adnak közre, ahogy 1635-ben Csepreg tudós prédikátora, Lethenyei István Az szent jrasbeli hitünc againac rövid öszve-szedese című művének kiadását is az úrnő támogatta. Mindez világosan bizonyítja az asszony élénk érdeklődését a művelődés, valamint a vallás kérdései iránt. Nem elképzelhetetlen, hogy még gyermekkorában tett szert bizonyos alapműveltsége a szintén deákos kulturáltságú apja udvarában. Nádasdy Pál 1633-ban meghalt, öt évvel később Judit újra férjhez ment, ezúttal Forgách Ádámhoz. Miatta, és Esterházy Miklós nádor rábeszélésére katolizált, amely miatt fia szembeszállt házasságával, sőt állítólag várából is kizárta. Jó lenne tudnunk, hogy az erős akaratú asszony és nem kevésbé határozott fia között helyreállt-e később a jó viszony. Bár az akkor még protestáns Nádasdy édesanyjára annak vallásváltása miatt haragudott meg, Judit asszony halála után pár nappal ő maga is áttért a római hitre. Lehetett vajon ebben része anyja hatásának? Talán soha nem derül ki. Révay Judit személyisége azonban biztosan rajta hagyta nyomait Nádasdy Ferencen, a 17. század egyik legkiemelkedőbb magyar politikusán is.
Révay Judit teljes életrajza itt olvasható »
Címkék: halálozás»Révay Judit»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza