Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Nádasdy III. Ferenc katolizált
Az evangélikus Nádasdy Ferenc 1643. november 25-én Csepregen áttért a római katolikus hitre. A vallásváltás komoly előnyökkel járt a főúr életében.
Bár Nádasdy Tamás udvarában is több protestáns prédikátor megfordult, és nem állta útját az új tanok terjesztésének, ő maga nem tért át. Nem úgy fia, II. Ferenc, a Fekete bég, akit evangélikus lelkészek neveltek, így meggyőződéses lutheránussá vált. Ezt a hitet követte Nádasdy Pál is. Pál felesége, Révay Judit is evangélikus hitben nevelkedett, férje halála után azonban Forgách Ádámnak nyújtotta a kezét, aki katolikus volt. Új házastársa és Esterházy Miklós nádor hatására katolizált, amely miatt fia, III. Ferenc megharagudott rá.
A 17. század második harmadára azonban a legtöbb magyar főúr visszatért a katolikus hitre. A Zrínyiek, a Batthyányak és az Esterházyak is az udvar hitét követték már a Dunántúlon. A politikai karrier feltétele is egyre inkább függött az illető nemes vallásától.
Miután Esterházy Miklós nádor áttérítette Révay Juditot, megpróbálkozott az akkor még alig 19 éves fiatalemberrel is. Az ekkor még meggyőződéses evangélikus Nádasdy – aki tizenhárom évesen a wittenbergi Akadémia által kiadott Hűséges Intés (Fidelis Admonitio) című teológiai munkát is lefordított latinból magyarra – ellenállt a próbálkozásnak. Feltehetően első itáliai útja (1642), valamint Esterházy Miklós híresen szép leányának, Júlia Annának szerelme azonban megingatta protestáns hitét. Esterházy Júlia Annának korábban a költő Zrínyi Miklós udvarolt, de a nádor célszerűbbnek látta, ha Nádasdyhoz adja, akit ezzel át is téríthet. Hiszen a fiatalok közti házasságkötés feltétele Nádasdy katolizálása volt.
Erre 1643. november 25-én Csepregen került sor: „…nagyságos Nádasdy Ferenc gróf úr vele született eretnekségéből Isten kegyelméből megtért a katolikus hitre, a nemrég elmúlt Katalin napon (november 25.). Saját városában, Csepregen, a parókiai templomban, az egész gyülekezet színe előtt, amely részben a nemességből, részben a köznépből sereglett össze igen nagy számban, néhány lutheránus prédikátor jelenlétében … a legnagyobb dicsőséggel, bölcsen és szerencsésen, sokak csodálkozására kihirdette, hogy ő a katolikus egyház természet szerint való és igaz fia.” – írta levélben néhány nap múlva Esterházy nádor diadalmasan. A jelenlévőket sokkolta a hír, ekkor nevezték el a grófot – Vitnyédy István szavaival élve - „magyar Kaméleon” –nak.
A kor alapszabálya „Akié a föld, azé a vallás” alapján a földesúr vallását az alattvalóknak is követniük kellett. Nádasdy áttérését így 40.000 jobbágya is követte, aki ellenállt, annak el kellett hagynia a Nádasdy-birtokot. Elhagyták a gróf szolgálatát evangélikus prédikátorai, így Kis Bertalan sárvári lelkész is. A vallásváltást – amely egy egész országrészt érintett – a katolikus egyház, valamint a bécsi udvar is óriási diadalként értékelte.
Nádasdy személyesen komoly előnyöket nyert az áttéréssel. A következő év elején megtarthatta esküvőjét Esterházy Júlia Annával, valamint politikai karrierje is fellendült. Királyi kamarás, tanácsos, majd országbíró lehetett, sőt élete utolsó éveiben a nádorhelyettesi pozíciót is betölthette.
Nádasdy nemcsak politikai és egyéni okokból, hanem úgy tűnik, meggyőződésből is katolikussá vált. Bizonyítja ezt protestánsüldöző tevékenysége, a katolikus egyháznak tett adományai, a lorettomi kápolna, a máriazelli bazilika Szent István kápolnája, valamint a lékai Ágoston-rendi Szent Miklós plébániatemplom megépítése. Ez utóbbit családi temetkezőhelyének szánta, őseinek maradványait át is hozatta ide a várból, és kivégzése után őt is itt helyezték örök nyugalomra.
A sárvári plébániatemplom is a katolizálást követően épülhetett meg.
Nádasdy Ferenc teljes életrajzát itt találod »
Címkék: katolizálás»Nádasdy III. Ferenc»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Nádasdy III. Ferenc katolizált
Az evangélikus Nádasdy Ferenc 1643. november 25-én Csepregen áttért a római katolikus hitre. A vallásváltás komoly előnyökkel járt a főúr életében.
Bár Nádasdy Tamás udvarában is több protestáns prédikátor megfordult, és nem állta útját az új tanok terjesztésének, ő maga nem tért át. Nem úgy fia, II. Ferenc, a Fekete bég, akit evangélikus lelkészek neveltek, így meggyőződéses lutheránussá vált. Ezt a hitet követte Nádasdy Pál is. Pál felesége, Révay Judit is evangélikus hitben nevelkedett, férje halála után azonban Forgách Ádámnak nyújtotta a kezét, aki katolikus volt. Új házastársa és Esterházy Miklós nádor hatására katolizált, amely miatt fia, III. Ferenc megharagudott rá. A 17. század második harmadára azonban a legtöbb magyar főúr visszatért a katolikus hitre. A Zrínyiek, a Batthyányak és az Esterházyak is az udvar hitét követték már a Dunántúlon. A politikai karrier feltétele is egyre inkább függött az illető nemes vallásától. Miután Esterházy Miklós nádor áttérítette Révay Juditot, megpróbálkozott az akkor még alig 19 éves fiatalemberrel is. Az ekkor még meggyőződéses evangélikus Nádasdy – aki tizenhárom évesen a wittenbergi Akadémia által kiadott Hűséges Intés (Fidelis Admonitio) című teológiai munkát is lefordított latinból magyarra – ellenállt a próbálkozásnak. Feltehetően első itáliai útja (1642), valamint Esterházy Miklós híresen szép leányának, Júlia Annának szerelme azonban megingatta protestáns hitét. Esterházy Júlia Annának korábban a költő Zrínyi Miklós udvarolt, de a nádor célszerűbbnek látta, ha Nádasdyhoz adja, akit ezzel át is téríthet. Hiszen a fiatalok közti házasságkötés feltétele Nádasdy katolizálása volt. Erre 1643. november 25-én Csepregen került sor: „…nagyságos Nádasdy Ferenc gróf úr vele született eretnekségéből Isten kegyelméből megtért a katolikus hitre, a nemrég elmúlt Katalin napon (november 25.). Saját városában, Csepregen, a parókiai templomban, az egész gyülekezet színe előtt, amely részben a nemességből, részben a köznépből sereglett össze igen nagy számban, néhány lutheránus prédikátor jelenlétében … a legnagyobb dicsőséggel, bölcsen és szerencsésen, sokak csodálkozására kihirdette, hogy ő a katolikus egyház természet szerint való és igaz fia.” – írta levélben néhány nap múlva Esterházy nádor diadalmasan. A jelenlévőket sokkolta a hír, ekkor nevezték el a grófot – Vitnyédy István szavaival élve - „magyar Kaméleon” –nak. A kor alapszabálya „Akié a föld, azé a vallás” alapján a földesúr vallását az alattvalóknak is követniük kellett. Nádasdy áttérését így 40.000 jobbágya is követte, aki ellenállt, annak el kellett hagynia a Nádasdy-birtokot. Elhagyták a gróf szolgálatát evangélikus prédikátorai, így Kis Bertalan sárvári lelkész is. A vallásváltást – amely egy egész országrészt érintett – a katolikus egyház, valamint a bécsi udvar is óriási diadalként értékelte. Nádasdy személyesen komoly előnyöket nyert az áttéréssel. A következő év elején megtarthatta esküvőjét Esterházy Júlia Annával, valamint politikai karrierje is fellendült. Királyi kamarás, tanácsos, majd országbíró lehetett, sőt élete utolsó éveiben a nádorhelyettesi pozíciót is betölthette. Nádasdy nemcsak politikai és egyéni okokból, hanem úgy tűnik, meggyőződésből is katolikussá vált. Bizonyítja ezt protestánsüldöző tevékenysége, a katolikus egyháznak tett adományai, a lorettomi kápolna, a máriazelli bazilika Szent István kápolnája, valamint a lékai Ágoston-rendi Szent Miklós plébániatemplom megépítése. Ez utóbbit családi temetkezőhelyének szánta, őseinek maradványait át is hozatta ide a várból, és kivégzése után őt is itt helyezték örök nyugalomra. A sárvári plébániatemplom is a katolizálást követően épülhetett meg.
Nádasdy Ferenc teljes életrajzát itt találod »
Címkék: katolizálás»Nádasdy III. Ferenc»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza