Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 A sárvári vár a Nemzeti Örökség része lett
1991 elején a Nemzeti Örökség Bizottsága a sárvári Nádasdy-várat a Nemzeti Örökség részévé nyilvánította.
"Hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan, és építészeti, történeti, képzőművészeti szempontból kimagasló jelentőségű olyan ingatlan emléke, amely az ország történelmének, gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének meghatározó tárgyi bizonyítékául szolgál, ezáltal mintegy nemzeti létünk megtestesítője, nemzeti azonosságtudatunk forrása, s mint ilyen, az állam és a társadalom részéről feltétlen védelemre, kiemelt gondoskodásra tart számot." - áll a Nemzeti Örökség Bizottsága indoklásában. Sárvár történeti, városszerkezeti, kulturális, építészeti és turisztikai arculatát, identitását meghatározó Nádasdy-vár értékeit ezzel az állam is elismerte, tehát a legmagasabb szintű védelemre méltónak találta.
A sárváriaknak nem is kell hangsúlyozni, miért illeti meg a várat ez a cím. Itt éltek az ország társadalmi, politikai, kulturális és katonai szempontból is meghatározó személyei, a Nádasdyak, itt készült el az első magyar nyelven hazánkban kiadott könyv, itt hunyt el Tinódi Lantos Sebestyén. Máshogy megfogalmazva, Sárvár egy időben a magyar nádor (ma miniszterelnöknek mondanánk) rezidenciája, 100 évvel később pedig két magyar országbíró (belügyminiszter) székhelye is volt. Itt töltötte szabadságát az utolsó bajor király, III. Lajos. Feltehetően gyakran vendégeskedett itt a nemzet nagyasszonya, a mohácsi hősöket eltemető Kanizsai Dorottya is.
A díszterem két freskósorozata önmagában is megérdemelné, hogy kiemelt figyelem forduljon a várra. A kora barokk csataképek, Hans Rudolf Miller alkotásai a nemzeti hősiesség családi köntösbe bújtatott megnyilvánulásai, a késő barokk bibliai Dorffmeister-freskók az örök erények kifejeződései. És akkor még szót sem ejtettünk a mitológiai témákat vázoló Mildorfer-képsorozatról a toronyszobában, illetve az ismeretlen festők által készített képekről a Kanizsai-szoba mennyezetén, valamint a Telemakhosz-szobában.
A Nádasdy-vár egy olyan kincsesláda, amely megtalálásra nem, csak felfedezésre vár. Legutóbb Történelmi emlékhely címmel tüntették ki, melyről a vár hídja előtt álló oszlop tanúskodik.
Címkék: Nádasdy-vár»Nemzeti Örökség»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015A sárvári vár a Nemzeti Örökség része lett
1991 elején a Nemzeti Örökség Bizottsága a sárvári Nádasdy-várat a Nemzeti Örökség részévé nyilvánította.
"Hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan, és építészeti, történeti, képzőművészeti szempontból kimagasló jelentőségű olyan ingatlan emléke, amely az ország történelmének, gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének meghatározó tárgyi bizonyítékául szolgál, ezáltal mintegy nemzeti létünk megtestesítője, nemzeti azonosságtudatunk forrása, s mint ilyen, az állam és a társadalom részéről feltétlen védelemre, kiemelt gondoskodásra tart számot." - áll a Nemzeti Örökség Bizottsága indoklásában. Sárvár történeti, városszerkezeti, kulturális, építészeti és turisztikai arculatát, identitását meghatározó Nádasdy-vár értékeit ezzel az állam is elismerte, tehát a legmagasabb szintű védelemre méltónak találta.
A sárváriaknak nem is kell hangsúlyozni, miért illeti meg a várat ez a cím. Itt éltek az ország társadalmi, politikai, kulturális és katonai szempontból is meghatározó személyei, a Nádasdyak, itt készült el az első magyar nyelven hazánkban kiadott könyv, itt hunyt el Tinódi Lantos Sebestyén. Máshogy megfogalmazva, Sárvár egy időben a magyar nádor (ma miniszterelnöknek mondanánk) rezidenciája, 100 évvel később pedig két magyar országbíró (belügyminiszter) székhelye is volt. Itt töltötte szabadságát az utolsó bajor király, III. Lajos. Feltehetően gyakran vendégeskedett itt a nemzet nagyasszonya, a mohácsi hősöket eltemető Kanizsai Dorottya is.
A díszterem két freskósorozata önmagában is megérdemelné, hogy kiemelt figyelem forduljon a várra. A kora barokk csataképek, Hans Rudolf Miller alkotásai a nemzeti hősiesség családi köntösbe bújtatott megnyilvánulásai, a késő barokk bibliai Dorffmeister-freskók az örök erények kifejeződései. És akkor még szót sem ejtettünk a mitológiai témákat vázoló Mildorfer-képsorozatról a toronyszobában, illetve az ismeretlen festők által készített képekről a Kanizsai-szoba mennyezetén, valamint a Telemakhosz-szobában.
A Nádasdy-vár egy olyan kincsesláda, amely megtalálásra nem, csak felfedezésre vár. Legutóbb Történelmi emlékhely címmel tüntették ki, melyről a vár hídja előtt álló oszlop tanúskodik.
Címkék: Nádasdy-vár»Nemzeti Örökség»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza