Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Múzeum született Sárváron
Hosszas előkészítést követően a Nádasdy-vár dísztermében és szomszédos helyiségeiben 1951. április 2-án létrejött a Nádasdy Ferenc Múzeum.
1951. április 2-án, hosszas előkészületek után végre múzeumot kapott Sárvár.
Az alapítás ötlete nem új keletű volt. Már 1912-ben felvetődött a gondolat egy kiállítás létesítésére, követendő a közeli Szombathely példáját. Ebből akkor semmi nem valósult meg, ahogy a 20-as évek többszöri sürgetésére sem kapott városunk múzeumot. Pedig 1927-ben ezt olvashatjuk a Sárvári Hírlapban: "Úgy érezzük, hogy ezen évszázados okmányok, melyek Sárvár múltjáról beszélnek, nem azt a helyet érdemlik [azaz a padlás egyik sarkában összehányva, pusztulva]... Múzeumot valamelyik iskolában, de nem piszkos, poros lomtárat érdemelnek Sárvár régi megtépett címeres zászlója, régi dobjai, ünneplő mozsarai és tisztségi jelvényei." Maga Eőry Vilmos is szorgalmazta egy állandó tárlat létesítését, de városbíróságának nehéz éveiben sem adódott erre lehetőség.
A második világháború után Urbán Lajos városbíró vetette fel ismét az ötletet, aki 1949-ben létrehozta a Községi Kultúrbizottságot. A múzeum helyszíneként a Nádasdy-vár dísztermét és szomszédos helyiségeit jelölték ki. A Kultúrbizottság a lakosságtól régi tárgyakat, képeket, dokumentumokat, különösen népi emlékeket kért egy kiállítás erejéig. Az erőfeszítések nem voltak hiábavalók, szép gyűjteményt sikerült összehozni, valamint a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja is az ügy mellé állt. 1950. szeptember 28-án már szervezés alatt állónak nevezte meg a sárvári múzeumot. 1951. január 1-jén aztán Pulay Endre vépi tanár kapott megbízatást a múzeum vezetésére, ekkor még részmunkaidőben. A Járási Tanács január 21-én kiutalta a múzeum céljaira a vár dísztermét és a szomszédos 4 szobát, amelyet az akkor már itt működő mezőgazdasági szakiskolától vett át az új intézmény.
Az utolsó lépést a névadás jelentette. Április 2-án végül ez is megtörtént. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja ezen a napon a helyi múzeumok sorába iktatta a sárvári intézményt, amelyet a vár egykori uráról, a műgyűjtő és mecénás Nádasdy III. Ferenc országbíróról nevezett el. Vas megyében a sárvári volt a harmadik múzeum, országos szinten pedig az első 50 vidéki között foglalt helyet. A lendületes kezdet biztató jövőt ígért. A Nádasdy Ferenc Múzeum töretlenül hittel tevékenykedik azóta is elsősorban a sárváriak, valamint az ide látogató bel- és külföldi turisták érdekében.
Körül szeretnék nézni a múzeumban »
Címkék: alapítás»Nádasdy Ferenc Múzeum»Nádasdy-vár»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Múzeum született Sárváron
Hosszas előkészítést követően a Nádasdy-vár dísztermében és szomszédos helyiségeiben 1951. április 2-án létrejött a Nádasdy Ferenc Múzeum.
1951. április 2-án, hosszas előkészületek után végre múzeumot kapott Sárvár.
Az alapítás ötlete nem új keletű volt. Már 1912-ben felvetődött a gondolat egy kiállítás létesítésére, követendő a közeli Szombathely példáját. Ebből akkor semmi nem valósult meg, ahogy a 20-as évek többszöri sürgetésére sem kapott városunk múzeumot. Pedig 1927-ben ezt olvashatjuk a Sárvári Hírlapban: "Úgy érezzük, hogy ezen évszázados okmányok, melyek Sárvár múltjáról beszélnek, nem azt a helyet érdemlik [azaz a padlás egyik sarkában összehányva, pusztulva]... Múzeumot valamelyik iskolában, de nem piszkos, poros lomtárat érdemelnek Sárvár régi megtépett címeres zászlója, régi dobjai, ünneplő mozsarai és tisztségi jelvényei." Maga Eőry Vilmos is szorgalmazta egy állandó tárlat létesítését, de városbíróságának nehéz éveiben sem adódott erre lehetőség.
A második világháború után Urbán Lajos városbíró vetette fel ismét az ötletet, aki 1949-ben létrehozta a Községi Kultúrbizottságot. A múzeum helyszíneként a Nádasdy-vár dísztermét és szomszédos helyiségeit jelölték ki. A Kultúrbizottság a lakosságtól régi tárgyakat, képeket, dokumentumokat, különösen népi emlékeket kért egy kiállítás erejéig. Az erőfeszítések nem voltak hiábavalók, szép gyűjteményt sikerült összehozni, valamint a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja is az ügy mellé állt. 1950. szeptember 28-án már szervezés alatt állónak nevezte meg a sárvári múzeumot. 1951. január 1-jén aztán Pulay Endre vépi tanár kapott megbízatást a múzeum vezetésére, ekkor még részmunkaidőben. A Járási Tanács január 21-én kiutalta a múzeum céljaira a vár dísztermét és a szomszédos 4 szobát, amelyet az akkor már itt működő mezőgazdasági szakiskolától vett át az új intézmény.
Az utolsó lépést a névadás jelentette. Április 2-án végül ez is megtörtént. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja ezen a napon a helyi múzeumok sorába iktatta a sárvári intézményt, amelyet a vár egykori uráról, a műgyűjtő és mecénás Nádasdy III. Ferenc országbíróról nevezett el. Vas megyében a sárvári volt a harmadik múzeum, országos szinten pedig az első 50 vidéki között foglalt helyet. A lendületes kezdet biztató jövőt ígért. A Nádasdy Ferenc Múzeum töretlenül hittel tevékenykedik azóta is elsősorban a sárváriak, valamint az ide látogató bel- és külföldi turisták érdekében.
Körül szeretnék nézni a múzeumban »
Címkék: alapítás»Nádasdy Ferenc Múzeum»Nádasdy-vár»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza