Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Döntés az város és az uradalom harcában
1735. november 21-én Sárváron megjelent a királyi ítélőmester, aki közölte a Magyar Kamara döntését a mezőváros és az uradalom közti küzdelemben.
Mióta a Draskovichok 1677-ben megvették a sárvári uradalmat a Magyar Kamarától, amely Nádasdy III. Ferenc kivégzése óta kezelte azt, a mezővárosnak szüntelen harcot kellett folytatnia kiváltságai megvédéséért. Az új urak, különösen Draskovich Miklós országbíró 1687-ben bekövetkezett halálát követően fiai, a polgárokat vissza akarták süllyeszteni a jobbágyok sorába. Olyan szolgáltatásokat követeltek tőlük, amelyeket, mint kiváltságolt közösségnek, nem kellett leróniuk. Sem robotolni, sem földesúri kilencedet fizetni, sem fuvarozni nem voltak kötelesek, ráadásul korábban biztosított volt számukra a tüzelőfa beszerzése a grófi Farkas-erdőből, illetve a halászat az uradalmi tavakban. A Draskovichok ezeket a jogokat most mind elvették.
Nehezedett a helyzet a Rákóczi-szabadságharc évei alatt, amikor a folytonos hadjárások következtében szinte teljesen elpusztult, lakatlanná vált a város. Draskovich Ádám felesége, Herbeville Barbara azonban a harcok elültével csak olyanokat engedett visszatelepülni, akik vállalták az alávetettséget. Itt mutatkozott meg, hogy valójában a kiváltság nem a házakra, utcákra, tehát az épített településre, hanem a polgári közösségre vonatkozott. A teljesen nincstelen sárváriak ugyanis továbbra is ragaszkodtak jogaikhoz, még akkor is, ha házuk éppen nem volt. A küzdelem egyre durvább formákat öltött. Bíróverés, a földesúr megalázása, a Draskovich család belső viszálya mind hozzájárult a helyzet elmérgesedéséhez. Draskovich Lipót, Ádám gróf és Herbeville Barbara fia és utóda így a királyi kúriára, majd annak döntését követően a hétszemélyes táblára, a kor legfelsőbb bíróságára vitte az ügyet. A döntés végül 1735. szeptember 26-án született meg. Ez kimondta, hogy a mezőváros köteles kifizetni a 375 forint földesúri adót, de nem kell kilencedet lerónia, sem robotolnia, a hídjavítás kivételével. Ugyanakkor a polgároknak hadba kell vonulniuk a földesúr vezetésével, ha a hazát veszély fenyegeti, de fát vághatnak az uradalmi erdőkben, ott disznaikat makkoltathatták, állataikat legeltethették. Egyebekben az uradalom javára dőlt el a kérdés, így a városiaknak az elfoglalt földesúri földeket is vissza kellett adniuk.
Jankovics Miklós ítélőmester november 21-én érkezett meg a sárvári várba, és ismertette a döntést a mezőváros képviselői előtt. A polgárok elfogadták a döntést, de másnap, mikor Draskovich emberei az elfoglalt javakat indultak visszavenni, újra kitört a harc. A gróf minden, szerinte jogtalan foglalást visszakövetelt, de a Búzamajor a városé volt, ezért a lakosság botokkal, horgokkal, kapákkal, evezőkkel űzte innen vissza az úr embereit a várba. A sértődött Draskovich a királynál panaszolta be alattvalóit, mivel szerinte, ez a viselkedés felért egy lázadással. Végül elrendelték, hogy az úriszéken döntsék el pontosan, mely javakat kell a városnak visszaszolgáltatnia. A döntés különböző okok miatt csak 1744-ben született meg. De a harcokat a város és az uradalom között ez sem szüntette be.
Címkék: Draskovich»kiváltság»mezőváros»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Döntés az város és az uradalom harcában
1735. november 21-én Sárváron megjelent a királyi ítélőmester, aki közölte a Magyar Kamara döntését a mezőváros és az uradalom közti küzdelemben.
Mióta a Draskovichok 1677-ben megvették a sárvári uradalmat a Magyar Kamarától, amely Nádasdy III. Ferenc kivégzése óta kezelte azt, a mezővárosnak szüntelen harcot kellett folytatnia kiváltságai megvédéséért. Az új urak, különösen Draskovich Miklós országbíró 1687-ben bekövetkezett halálát követően fiai, a polgárokat vissza akarták süllyeszteni a jobbágyok sorába. Olyan szolgáltatásokat követeltek tőlük, amelyeket, mint kiváltságolt közösségnek, nem kellett leróniuk. Sem robotolni, sem földesúri kilencedet fizetni, sem fuvarozni nem voltak kötelesek, ráadásul korábban biztosított volt számukra a tüzelőfa beszerzése a grófi Farkas-erdőből, illetve a halászat az uradalmi tavakban. A Draskovichok ezeket a jogokat most mind elvették.
Nehezedett a helyzet a Rákóczi-szabadságharc évei alatt, amikor a folytonos hadjárások következtében szinte teljesen elpusztult, lakatlanná vált a város. Draskovich Ádám felesége, Herbeville Barbara azonban a harcok elültével csak olyanokat engedett visszatelepülni, akik vállalták az alávetettséget. Itt mutatkozott meg, hogy valójában a kiváltság nem a házakra, utcákra, tehát az épített településre, hanem a polgári közösségre vonatkozott. A teljesen nincstelen sárváriak ugyanis továbbra is ragaszkodtak jogaikhoz, még akkor is, ha házuk éppen nem volt. A küzdelem egyre durvább formákat öltött. Bíróverés, a földesúr megalázása, a Draskovich család belső viszálya mind hozzájárult a helyzet elmérgesedéséhez. Draskovich Lipót, Ádám gróf és Herbeville Barbara fia és utóda így a királyi kúriára, majd annak döntését követően a hétszemélyes táblára, a kor legfelsőbb bíróságára vitte az ügyet. A döntés végül 1735. szeptember 26-án született meg. Ez kimondta, hogy a mezőváros köteles kifizetni a 375 forint földesúri adót, de nem kell kilencedet lerónia, sem robotolnia, a hídjavítás kivételével. Ugyanakkor a polgároknak hadba kell vonulniuk a földesúr vezetésével, ha a hazát veszély fenyegeti, de fát vághatnak az uradalmi erdőkben, ott disznaikat makkoltathatták, állataikat legeltethették. Egyebekben az uradalom javára dőlt el a kérdés, így a városiaknak az elfoglalt földesúri földeket is vissza kellett adniuk.
Jankovics Miklós ítélőmester november 21-én érkezett meg a sárvári várba, és ismertette a döntést a mezőváros képviselői előtt. A polgárok elfogadták a döntést, de másnap, mikor Draskovich emberei az elfoglalt javakat indultak visszavenni, újra kitört a harc. A gróf minden, szerinte jogtalan foglalást visszakövetelt, de a Búzamajor a városé volt, ezért a lakosság botokkal, horgokkal, kapákkal, evezőkkel űzte innen vissza az úr embereit a várba. A sértődött Draskovich a királynál panaszolta be alattvalóit, mivel szerinte, ez a viselkedés felért egy lázadással. Végül elrendelték, hogy az úriszéken döntsék el pontosan, mely javakat kell a városnak visszaszolgáltatnia. A döntés különböző okok miatt csak 1744-ben született meg. De a harcokat a város és az uradalom között ez sem szüntette be.
Címkék: Draskovich»kiváltság»mezőváros»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza