Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Árvíz Sárváron!
Az évszázad árvize 1965. április 23-án öntötte el Sárvár jelentős részét, a Péntekfalut, a Cukorgyárat, valamint a Rákóczi út környékét.
1965 tavaszán-nyarán szinte kéthetente vonult le árhullám a vasi vizeken. A legnagyobb, minden addigi rekordot megdöntő magasságú április második felében érte el a megyét. Kőszeg, Szombathely egy része, Répcelak, valamint a környező községek sorra kerültek víz alá.
Április 23-án az áradó Rába vize, amelynek lefolyását meggátolta a 84-es főút újonnan épített, valamint a Szombathely-Celldömölk vasútvonal töltése, kilépett a medréből és a Hegyközség, valamint a vár között elöntötte Sárvár utcáit és házait. Romba döntötte a Keresztárok hídjánál álló sertéstelepet, az ottani állatállományt elpusztította. A Cukorgyár, a gimnázium, a kórház is víz alá került. A Rákóczi utca inkább hajózócsatornára, mint közútra emlékeztetett. A várpark úgy nézett ki, mint hajdanán, amikor vizesárokként funkcionált. Több mint fél méter magas vízben álltak a Vöröshadsereg (ma Fekete-híd), a Rákóczi, valamint a Szatmár utcai házak. A tetőzés 30 órán át tartott. Magyar és szovjet katonák kétéltű járműveikkel (rocsó) mentették a lakosságot. 98 családot, 254 embert telepítettek ki. Őket a várba költöztették. A cukorgyári lakásokban lakók a padlásra menekültek, onnan emelték le őket a mentési csapatok.
Megrongálódott a vasútvonal, amelyet a 84-es főúttal együtt át kellett vágni, hogy segítsék az árvíz lefolyását. A múzeum igazgatója, egyben az önkéntes tűzoltók parancsnoka, Nógrádi Géza fotósorozatban örökítette meg a nehéz pillanatok eseményeit, erőfeszítéseit. Az ár levonulása után 33 millió forintra becsült kármennyiséget számoltak össze. A takarítási, helyreállítási munkák hetekig, hónapokig tartottak. Meg kellett építeni az addig hiányzó a Rába-védőtöltést is.
Az óriási pusztítás ma is emlékezetes azok számára, akik átélték. Szemléletes példája annak, hogy "azért a víz az úr".
Érdekelnek a szomorú esemény képei »
Címkék: árvíz»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Árvíz Sárváron!
Az évszázad árvize 1965. április 23-án öntötte el Sárvár jelentős részét, a Péntekfalut, a Cukorgyárat, valamint a Rákóczi út környékét.
1965 tavaszán-nyarán szinte kéthetente vonult le árhullám a vasi vizeken. A legnagyobb, minden addigi rekordot megdöntő magasságú április második felében érte el a megyét. Kőszeg, Szombathely egy része, Répcelak, valamint a környező községek sorra kerültek víz alá.
Április 23-án az áradó Rába vize, amelynek lefolyását meggátolta a 84-es főút újonnan épített, valamint a Szombathely-Celldömölk vasútvonal töltése, kilépett a medréből és a Hegyközség, valamint a vár között elöntötte Sárvár utcáit és házait. Romba döntötte a Keresztárok hídjánál álló sertéstelepet, az ottani állatállományt elpusztította. A Cukorgyár, a gimnázium, a kórház is víz alá került. A Rákóczi utca inkább hajózócsatornára, mint közútra emlékeztetett. A várpark úgy nézett ki, mint hajdanán, amikor vizesárokként funkcionált. Több mint fél méter magas vízben álltak a Vöröshadsereg (ma Fekete-híd), a Rákóczi, valamint a Szatmár utcai házak. A tetőzés 30 órán át tartott. Magyar és szovjet katonák kétéltű járműveikkel (rocsó) mentették a lakosságot. 98 családot, 254 embert telepítettek ki. Őket a várba költöztették. A cukorgyári lakásokban lakók a padlásra menekültek, onnan emelték le őket a mentési csapatok.
Megrongálódott a vasútvonal, amelyet a 84-es főúttal együtt át kellett vágni, hogy segítsék az árvíz lefolyását. A múzeum igazgatója, egyben az önkéntes tűzoltók parancsnoka, Nógrádi Géza fotósorozatban örökítette meg a nehéz pillanatok eseményeit, erőfeszítéseit. Az ár levonulása után 33 millió forintra becsült kármennyiséget számoltak össze. A takarítási, helyreállítási munkák hetekig, hónapokig tartottak. Meg kellett építeni az addig hiányzó a Rába-védőtöltést is.
Az óriási pusztítás ma is emlékezetes azok számára, akik átélték. Szemléletes példája annak, hogy "azért a víz az úr".
Érdekelnek a szomorú esemény képei »
Címkék: árvíz»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza