Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Megalakult a Sárvári Tűzoltó Egylet
A rengeteg tűzeset indokolta, hogy Sárvár polgárai összefogjanak és megalakítsák az önkéntes tűzoltóságot. Az egylet 1873. április 26-án jött létre.
A tűz nemcsak meleget ad, világít és ízletesebbé teszi az ételt, de vigyázatlanság, hanyagság vagy éppen ártó szándék nyomán pusztító hatású is tud lenni. Ennek kivédésére már az ókorban, különösen a rómaiak dolgoztak ki nemcsak tűzvédelmi szabályzatot, de megszervezték a tűzoltóságokat is a helyi polgárokból. A középkor folyamán elsősorban a céhek és diákszervezetek feladata lett a tűzvédelem, de a települések szabályozták az építkezések módozatait, illetve a polgárok tűzzel kapcsolatos tevékenységét.
Sárvár a 19. századig a hagyományos mezővárosi képet mutatta. A házak jelentős része fából, vályogtéglából, a szegényebbeké sárral tapasztott sövényfonatból állt, és szalma-, jobb esetben fazsindely tető fedte. Az udvarokon gazdasági épületek álltak, telve gabonával, szalmával, tűzifával. A konyhában nyílt tűzhelyen főztek, de nyílt lángot használtak a világításhoz is. Állandó veszélyt jelentettek a villámcsapások is. A város ennek nyomán többször is a tűz martalékává vált. 1532-ben és 1705-ben a harcok, más alkalommal a gondatlanság vagy villámcsapás következtében égtek le a város épületei. 1802-ben kétszer pusztultak el a házak.
Ennek nyomán fogadta el 1803. április 24-én az elöljáróság a tűzrendészeti szabályzatot. A tanácsot, a céheket, illetve a tehetősebb polgárokat kötelezték tűzvédelmi szerszámok beszerzésére, nagy mennyiségű víz tárolására, illetve tűz esetén segédkezésre. Az 1828-ban azért épült meg a végmalmi téglagyár, hogy a lakosság tűzbiztos anyagokat használhasson az építkezéseknél. 1850-ból már adatunk van fecskendő használatáról is. Hamarosan a tűzvédelmi berendezések tárolására „fecskendő pajtát” létesítettek. 1881-ben pedig a gabona, széna és szalma tárolását megtiltották a város belterületén.
A nagyipari üzemek, a vasút megjelenése a város életében azonban hatékonyabb védekezést igényeltek. Az egyre díszesebb, méretesebb polgári épületek nagyobb vagyonokat képviseltek, amelyet jobban kellett óvni. A céhek ekkorra már nemcsak a gazdasági életből szorultak vissza, hanem ennek nyomán a rend- és tűzvédelmi feladataikat sem látták el megfelelően. Így született meg az igény egy állandó tűzoltó csapat létrehozására, amelynek ekkor egyre több példáját láthatták a város lakói országos és megyei viszonylatban is. 1867-ben a körmendi, 1868-ban a kőszegi csoport alakult meg, ennek nyomán Sárváron is megindult a szervezés.
1873. április 20-án a város elöljárósága különbizottságot alakított a megalakítandó egylet alapszabályainak kidolgozására. A bizottság április 26-án ült össze, és megalakította Sárvár Mezőváros Önkéntes Tűzoltó Egyletét, és kidolgozta működési szabályzatát. Nemcsak a város, hanem a szomszédos községek védelmét is magukra vállalták. A főparancsnok Gayer Antal városbíró lett. A működést azonban csak a belügyminiszteri engedély kiállítását (1874. október 15.) követően kezdhették meg.
A vezetőség mindent megtett annak érdekében, hogy a csapat megfelelő felszereléssel és megfelelő szaktudással, gyakorlati ismeretekkel rendelkezzen. A régi városháza földszinti, korábban börtönnek használt helyiségeit kapta meg az egylet, mellette állt a „fecskendő ház”, a figyelő szolgálatot pedig a szomszédos templomtoronyból végezték. A csapat 1875. június 10-én esett át a tűzkeresztségen, amikor Sár községben egy villámcsapás által felgyújtott pajtatüzet kellett eloltaniuk.
1889-ben, a fennállás 15. jubileumán nagyszabású ünnepség keretében avatták fel az egyesület zászlaját, kitüntetéseket adományoztak. A szerház készletének elhelyezése azonban folyamatos gondot jelentett. Véglegesen csak a századfordulót követően oldódott meg a kérdés, amikor az akkori városon kívül, a vásártér szomszédságában jelölték ki a szerház épületét, majd mászótornyot is toldottak hozzá. A városi önkéntes tűzoltóság itt már korszerű körülmények között végezhette munkáját. Rendszeres résztvevői voltak a sárvári eseményeknek, tűzoltó versenyeknek itthon és külföldön egyaránt, amelyeken rangos díjakat nyertek.
1973-ban, megalakulásának 100. évfordulóján nagyszabású ünnepségeket rendeztek, az akkori tűzoltóparancsnok, a Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója, Nógrádi Géza megírta a tűzoltóság történetét és ekkor adták át új szerházat, amelyet a régi helyébe építettek.
A tűzoltóság azóta is része Sárvár életének, 1998-ban Pintér László fafaragó elkészítette Szent Flórián szobrát, amelyet a tűzoltóság kertjében állítottak fel. 2006-ban pedig egykori parancsnokukról, Gayer Endréről nevezték el a szerház mellett induló és a Vasútállomásig tartó sétányt. 135. születésnapjukról szintén nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeztek meg 2008-ban. Az egylet egykori használati tárgyait ma a Nádasdy Ferenc Múzeum őrzi.
Címkék: alapítás»tűzoltó»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Megalakult a Sárvári Tűzoltó Egylet
A rengeteg tűzeset indokolta, hogy Sárvár polgárai összefogjanak és megalakítsák az önkéntes tűzoltóságot. Az egylet 1873. április 26-án jött létre.
A tűz nemcsak meleget ad, világít és ízletesebbé teszi az ételt, de vigyázatlanság, hanyagság vagy éppen ártó szándék nyomán pusztító hatású is tud lenni. Ennek kivédésére már az ókorban, különösen a rómaiak dolgoztak ki nemcsak tűzvédelmi szabályzatot, de megszervezték a tűzoltóságokat is a helyi polgárokból. A középkor folyamán elsősorban a céhek és diákszervezetek feladata lett a tűzvédelem, de a települések szabályozták az építkezések módozatait, illetve a polgárok tűzzel kapcsolatos tevékenységét.
Sárvár a 19. századig a hagyományos mezővárosi képet mutatta. A házak jelentős része fából, vályogtéglából, a szegényebbeké sárral tapasztott sövényfonatból állt, és szalma-, jobb esetben fazsindely tető fedte. Az udvarokon gazdasági épületek álltak, telve gabonával, szalmával, tűzifával. A konyhában nyílt tűzhelyen főztek, de nyílt lángot használtak a világításhoz is. Állandó veszélyt jelentettek a villámcsapások is. A város ennek nyomán többször is a tűz martalékává vált. 1532-ben és 1705-ben a harcok, más alkalommal a gondatlanság vagy villámcsapás következtében égtek le a város épületei. 1802-ben kétszer pusztultak el a házak.
Ennek nyomán fogadta el 1803. április 24-én az elöljáróság a tűzrendészeti szabályzatot. A tanácsot, a céheket, illetve a tehetősebb polgárokat kötelezték tűzvédelmi szerszámok beszerzésére, nagy mennyiségű víz tárolására, illetve tűz esetén segédkezésre. Az 1828-ban azért épült meg a végmalmi téglagyár, hogy a lakosság tűzbiztos anyagokat használhasson az építkezéseknél. 1850-ból már adatunk van fecskendő használatáról is. Hamarosan a tűzvédelmi berendezések tárolására „fecskendő pajtát” létesítettek. 1881-ben pedig a gabona, széna és szalma tárolását megtiltották a város belterületén.
A nagyipari üzemek, a vasút megjelenése a város életében azonban hatékonyabb védekezést igényeltek. Az egyre díszesebb, méretesebb polgári épületek nagyobb vagyonokat képviseltek, amelyet jobban kellett óvni. A céhek ekkorra már nemcsak a gazdasági életből szorultak vissza, hanem ennek nyomán a rend- és tűzvédelmi feladataikat sem látták el megfelelően. Így született meg az igény egy állandó tűzoltó csapat létrehozására, amelynek ekkor egyre több példáját láthatták a város lakói országos és megyei viszonylatban is. 1867-ben a körmendi, 1868-ban a kőszegi csoport alakult meg, ennek nyomán Sárváron is megindult a szervezés.
1873. április 20-án a város elöljárósága különbizottságot alakított a megalakítandó egylet alapszabályainak kidolgozására. A bizottság április 26-án ült össze, és megalakította Sárvár Mezőváros Önkéntes Tűzoltó Egyletét, és kidolgozta működési szabályzatát. Nemcsak a város, hanem a szomszédos községek védelmét is magukra vállalták. A főparancsnok Gayer Antal városbíró lett. A működést azonban csak a belügyminiszteri engedély kiállítását (1874. október 15.) követően kezdhették meg.
A vezetőség mindent megtett annak érdekében, hogy a csapat megfelelő felszereléssel és megfelelő szaktudással, gyakorlati ismeretekkel rendelkezzen. A régi városháza földszinti, korábban börtönnek használt helyiségeit kapta meg az egylet, mellette állt a „fecskendő ház”, a figyelő szolgálatot pedig a szomszédos templomtoronyból végezték. A csapat 1875. június 10-én esett át a tűzkeresztségen, amikor Sár községben egy villámcsapás által felgyújtott pajtatüzet kellett eloltaniuk.
1889-ben, a fennállás 15. jubileumán nagyszabású ünnepség keretében avatták fel az egyesület zászlaját, kitüntetéseket adományoztak. A szerház készletének elhelyezése azonban folyamatos gondot jelentett. Véglegesen csak a századfordulót követően oldódott meg a kérdés, amikor az akkori városon kívül, a vásártér szomszédságában jelölték ki a szerház épületét, majd mászótornyot is toldottak hozzá. A városi önkéntes tűzoltóság itt már korszerű körülmények között végezhette munkáját. Rendszeres résztvevői voltak a sárvári eseményeknek, tűzoltó versenyeknek itthon és külföldön egyaránt, amelyeken rangos díjakat nyertek.
1973-ban, megalakulásának 100. évfordulóján nagyszabású ünnepségeket rendeztek, az akkori tűzoltóparancsnok, a Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója, Nógrádi Géza megírta a tűzoltóság történetét és ekkor adták át új szerházat, amelyet a régi helyébe építettek.
A tűzoltóság azóta is része Sárvár életének, 1998-ban Pintér László fafaragó elkészítette Szent Flórián szobrát, amelyet a tűzoltóság kertjében állítottak fel. 2006-ban pedig egykori parancsnokukról, Gayer Endréről nevezték el a szerház mellett induló és a Vasútállomásig tartó sétányt. 135. születésnapjukról szintén nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeztek meg 2008-ban. Az egylet egykori használati tárgyait ma a Nádasdy Ferenc Múzeum őrzi.
Címkék: alapítás»tűzoltó»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza