Sárvár Anno helytörténeti blog
Összes bejegyzés » Ebben a hónapban »A mai napon » Keresés »
Idővonal— 1328 — 1351 — 1390 1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 1478 1500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 1588 1600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 1693 1700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 1797 1800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 1899 1900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015 Batthyány Lajos sárvári fogsága
A Budáról Laibachba (Ljubljana) szállítás során 1849. április 28-a éjszakáját a fogoly Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök a sárvári vadászkastélyban (Zárda) töltötte.
Batthyány Lajos, az 1848-as forradalom nyomán kinevezett első magyar miniszterelnök október elején lemondott tisztségéről. Sárvár városa decemberben újra képviselőjévé választotta, ezért visszautazott Pestre, az országgyűlésbe.
Eközben közeledtek a fővároshoz Windischgrätz hadai. A kormány és a parlament az év utolsó napján Debrecenbe költözött, de Batthyányt és Deák Ferencet megbízta, hogy próbáljon békét létesíteni az osztrák parancsnok és a magyar kormány között. Windischgrätz azonban elutasította a küldöttséget. Deák hazautazott birtokára, Batthyány sógoránál maradt Pesten. 1849. január 8-án itt fogták el a császári katonák, és hónapokig a budai várban őrizték.
Áprilisban azonban az értékes foglyot el kellett szállítani a fővárosból, ugyanis közeledtek a győzelmes tavaszi hadjáratban előrenyomuló magyar csapatok. Laibachba vitték, keresztül a Dunántúlon. Jánosházán azonban a lakosság megpróbálta kiszabadítani, de ő lecsendesítette őket, mivel meg volt győződve ártatlanságáról.
Április 28-án délután érkeztek meg Sárvárra. Itt már nem tettek kísérletet a gróf megszabadítására. A kíséret a főutcán álló főhercegi vadászkastélyban szállásolt el. A bicskei plébános, Barsi József, akit együtt vittek Batthyányval, így írt erről: „… szombaton délután bevonultunk Sárvárra… Sárvárt kastélyszerű úri lak felé tereltek. Sok nép volt az utcán, és szombati nap lévén, a sárvári nagyszámú izraelita népségnek különösen női része virított már messziről kifeszített napernyőivel, tollas kalapjaival, s tarka színű kendőivel. A kastély kapuján bevonulván, elestünk e látványtól is, és midőn némelyikünk a várpalotaihoz hasonló fogadtatás reményével mérte magát kecsegtetni, vajmi hamar kiábrándult, nem látván és nem hallván a lépcsőzeten és a tág folyosókon egy élőlényt sem. ’Apácák laknak most itt.’ Ez volt a kiábrándító hír, amely igaznak bizonyult. Betuszkoltak egy-egy csupasz terembe, amely csak azért tetszett terem nagyságúnak, mert egészen üres volt. Elhelyezkedtünk hát a padlón, amint telt. Estére szabad volt hideg ételt és italt hozatni. Majd behordtak néhány kéve rozsszalmát, de már lepedőt itt hiába vártunk, hiába kérettünk…” – olvashatjuk a plébános leírásában. Ilyen körülmények között kellett raboskodnia az első magyar miniszterelnöknek.
A helyszín az 1820 körül épített vadászkastély volt, amelyet IV. Ferenc modenai uralkodó építtetett. Utóda, V. Ferenc aztán 1865-ben átengedte azt a Páli Szent Vince-rendi nővéreknek, akik leányiskolát létesítettek itt. A zárdaiskola 1950-ig működött, akkor elkergették innen az apácákat, az iskolát államosították. Ma különféle civil szervezetek otthona.
Tiszteletemet teszem a vértanú miniszterelnök előtt »
Címkék: Batthyány Lajos»Zárda»
1400 —
— 1418 — 1426 — 1446 — 1454 — 14781500 —
— 1510 — 1525 — 1532 — 1534 — 1539 — 1541 — 1542 — 1552 — 1554 — 1555 — 1556 — 1560 — 1562 — 1563 — 1571 — 1575 — 1585 — 15881600 —
— 1604 — 1612 — 1614 — 1615 — 1619 — 1621 — 1623 — 1630 — 1633 — 1643 — 1644 — 1653 — 1655 — 1661 — 1664 — 1669 — 1670 — 1671 — 1674 — 1677 — 1682 — 1687 — 1689 — 1690 — 16931700 —
— 1704 — 1705 — 1707 — 1708 — 1716 — 1724 — 1735 — 1749 — 1766 — 1792 — 17971800 —
— 1802 — 1803 — 1806 — 1807 — 1809 — 1812 — 1829 — 1836 — 1845 — 1846 — 1848 — 1849 — 1850 — 1860 — 1863 — 1864 — 1865 — 1866 — 1868 — 1871 — 1873 — 1874 — 1875 — 1882 — 1883 — 1884 — 1886 — 1889 — 1890 — 1892 — 1894 — 1896 — 1897 — 1898 — 18991900 —
— 1903 — 1904 — 1905 — 1908 — 1909 — 1910 — 1912 — 1913 — 1914 — 1916 — 1917 — 1918 — 1919 — 1920 — 1921 — 1922 — 1923 — 1924 — 1926 — 1927 — 1930 — 1931 — 1932 — 1935 — 1936 — 1937 — 1938 — 1939 — 1941 — 1944 — 1945 — 1948 — 1950 — 1951 — 1952 — 1953 — 1956 — 1957 — 1965 — 1968 — 1969 — 1970 — 1971 — 1972 — 1973 — 1974 — 1975 — 1977 — 1978 — 1982 — 1983 — 1985 — 1989 — 1991 — 1994 — 1995 — 1996 — 1997 — 1998 — 2000 — 2001 — 2002 — 2003 — 2005 — 2006 — 2007 — 2008 — 2009 — 2010 — 2011 — 2012 — 2013 — 2015Batthyány Lajos sárvári fogsága
A Budáról Laibachba (Ljubljana) szállítás során 1849. április 28-a éjszakáját a fogoly Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök a sárvári vadászkastélyban (Zárda) töltötte.
Batthyány Lajos, az 1848-as forradalom nyomán kinevezett első magyar miniszterelnök október elején lemondott tisztségéről. Sárvár városa decemberben újra képviselőjévé választotta, ezért visszautazott Pestre, az országgyűlésbe.
Eközben közeledtek a fővároshoz Windischgrätz hadai. A kormány és a parlament az év utolsó napján Debrecenbe költözött, de Batthyányt és Deák Ferencet megbízta, hogy próbáljon békét létesíteni az osztrák parancsnok és a magyar kormány között. Windischgrätz azonban elutasította a küldöttséget. Deák hazautazott birtokára, Batthyány sógoránál maradt Pesten. 1849. január 8-án itt fogták el a császári katonák, és hónapokig a budai várban őrizték.
Áprilisban azonban az értékes foglyot el kellett szállítani a fővárosból, ugyanis közeledtek a győzelmes tavaszi hadjáratban előrenyomuló magyar csapatok. Laibachba vitték, keresztül a Dunántúlon. Jánosházán azonban a lakosság megpróbálta kiszabadítani, de ő lecsendesítette őket, mivel meg volt győződve ártatlanságáról.
Április 28-án délután érkeztek meg Sárvárra. Itt már nem tettek kísérletet a gróf megszabadítására. A kíséret a főutcán álló főhercegi vadászkastélyban szállásolt el. A bicskei plébános, Barsi József, akit együtt vittek Batthyányval, így írt erről: „… szombaton délután bevonultunk Sárvárra… Sárvárt kastélyszerű úri lak felé tereltek. Sok nép volt az utcán, és szombati nap lévén, a sárvári nagyszámú izraelita népségnek különösen női része virított már messziről kifeszített napernyőivel, tollas kalapjaival, s tarka színű kendőivel. A kastély kapuján bevonulván, elestünk e látványtól is, és midőn némelyikünk a várpalotaihoz hasonló fogadtatás reményével mérte magát kecsegtetni, vajmi hamar kiábrándult, nem látván és nem hallván a lépcsőzeten és a tág folyosókon egy élőlényt sem. ’Apácák laknak most itt.’ Ez volt a kiábrándító hír, amely igaznak bizonyult. Betuszkoltak egy-egy csupasz terembe, amely csak azért tetszett terem nagyságúnak, mert egészen üres volt. Elhelyezkedtünk hát a padlón, amint telt. Estére szabad volt hideg ételt és italt hozatni. Majd behordtak néhány kéve rozsszalmát, de már lepedőt itt hiába vártunk, hiába kérettünk…” – olvashatjuk a plébános leírásában. Ilyen körülmények között kellett raboskodnia az első magyar miniszterelnöknek.
A helyszín az 1820 körül épített vadászkastély volt, amelyet IV. Ferenc modenai uralkodó építtetett. Utóda, V. Ferenc aztán 1865-ben átengedte azt a Páli Szent Vince-rendi nővéreknek, akik leányiskolát létesítettek itt. A zárdaiskola 1950-ig működött, akkor elkergették innen az apácákat, az iskolát államosították. Ma különféle civil szervezetek otthona.
Tiszteletemet teszem a vértanú miniszterelnök előtt »
Címkék: Batthyány Lajos»Zárda»
Keress a Sárvár Annon!
Kövess minket!
Vissza